Drámai: tízmillió alatt Magyarország lakossága

9 999 999

Már csak ennyien vagyunk. Legalábbis a Nagycsaládosok Országos Egyesületének információi szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pár héttel későbbre teszi a lélektani határ átlépésének dátumát. Tény, hogy teljes bizonyossággal a 2011-es népszámlálás után jelenthetjük ki, hogy pontosan mennyien is vagyunk. Az azonban valószínűsíthető, hogy akkor már lényegesen tízmillió alatti adatot kapunk, ugyanis becslések szerint jövő év végére összesen csupán 9,7 millió magyar állampolgárt regisztrálnak majd hazánkban.

Ennek okai igen sokrétűek. Karrier. Szingli életmód. Anyagi nehézségek. Tehát egyre alacsonyabb a gyermekvállalási kedv.

Rég volt, jó volt…

Szüleink, nagyszüleink szokták mondani, hogy régen mennyivel jobb volt minden. Persze némi fenntartással kezeljük ezen kijelentéseket, ám jelen esetben a KSH adatai is ezt támasztják alá. Amennyiben is 1941-ben nagyjából dupla annyi gyermek született, mint most, míg a halálozások száma megegyezett a jelenlegivel. A születéskor várható átlagos élettartam pedig 15-20 évvel volt alacsonyabb, mint a harmadik évezred elején.

Az 50-es és a 60-as évek között, az úgynevezett Ratkó korszakban egy nagyobb ugrás volt megfigyelhető a népességszámban. Ratkó Anna egészségügyi minisztersége idején (1949-1953) vezették be az abortusztilalmat, illetőleg a gyermektelenségi adót. Ennek hatására viszont növekedett a gyermekvállalási „kedv”.

…most van

Az új évezredben folyamatosan csökken lélekszámunk. Mindez az életmód- illetve gyermektámogatási rendszer változásainak hatása. Valamint lassan a Ratkó unokák is kifutnak a gyermekvállalási időből, hiszen benne vannak már a bűvös három X-es korban.

Jócskán kitolódott a családalapítás időpontja, ezáltal az első gyermek születésének ideje is. Az pedig kérdéses, hogy az első gyermek után járó hatvannégyezer forintos anyasági támogatás összege láttán hány pár vállal még további egy, vagy akár két gyermeket. A demográfiai adatok emelkedéséhez viszont elengedhetetlen lenne a családonkénti három, de minimum két gyerek felnevelése. Mindehhez azonban gyökeres változásra lenne szükség a támogatások tekintetében. Ez alatt pedig nem csak az anyagi javak értendőek, hanem az óvodai és bölcsődei férőhelyek növelése, az első lakáshoz jutás segítése is.

EU = Elutazás

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megkönnyítette a külföldi munkavállalás lehetőségét, melyet hazánkfiai előszeretettel ki is használnak. Egyre többen vállalnak külföldön munkát, akik ennek következtében elhagyják Magyarországot és máshol alapítanak családot.
Mindez főként a fiatalokra jellemző. A kivándorlás, a kevesebb szülés és a születéskor várható átlagos élettartam pedig mind azt segíti elő, hogy elöregedjen a magyar társadalom.

Kamarás Ferenc demográfussal a miértekről és a lehetőségekről beszélgettünk.

A fiatalok átlagosan 27-28 éves korban kötnek házasságot Magyarországon. Ez húsz évvel ezelőtt még 21-22 éves korban történt. Ön szerint ez az adat a jövőben még meddig tolódhat ki?

Nézzük meg, hogy mik voltak az okaik. Elsődleges a továbbtanulás. A fiatalok jóval nagyobb hányada vesz részt középfokú és felsőfokú oktatásban. És ma már bizonyos mértékben a hölgyek résztvétele a felsőfokú iskolákban meghaladja a fiúkét. Majd elkezdődik a munkakeresés, az egzisztencia kiépítése, anyagi biztonság megszerzése. Továbbá az életpreferenciák is megváltoztak.

A másik, hogy itt a házasságkötésről beszélünk, viszont a párkapcsolatban élők száma és az aránya nem azonos a házasságban élőkkel.
@@
A párkapcsolatban élők életkora magasabb vagy alacsonyabb?

Alacsonyabb. Manapság az első párkapcsolatok, különösen a fiatalok körében az élettársi kapcsolatok. Csak az együtt töltött évek után kötnek házasságot. A párkapcsolatban és a házasságban élők száma ezért lényegesen különbözik.

A másik probléma, hogy amikor a házasságkötés 21-22 éves korban történt, akkor azt követően történt az első gyermek vállalásának időpontja. Az elmúlt évben először fordult elő az, hogy a házasságkötések átlagos életkora magasabb, mint az első gyermek születésének átlagos életkora. Ezt magyarázza a rendkívül magas – ma már negyven százalék feletti – házasságon kívül született gyermekek aránya.

A családok előzetesen egy-kettő, illetve ritkább esetben három gyermeket terveznek. Azonban időközben a kedv alábbhagy. Lehet valamivel ösztönözni a párokat, hogy tartsák magukat a tervezett gyermekek számához?

A probléma kettős. Egyrészt ma egy főiskolát, vagy egyetemet végzett hölgy átlagosan harminc éves korában vállalja az első gyermeket, míg korábban ekkora gyakorlatilag már befejezték a termékenységet. Akkoriban általános volt a kétgyermekes családmodell, melyet a korai házasságkötést követően harminc éves korra teljesítettek is a szülők. Jelenleg a késői gyermekvállalással megnő a valószínűsége, hogy a második gyermekek gyakorisága már lecsökken.

Miben látja ennek az okát?

Tekintettel arra, hogy ezek a családok már kialakították az egzisztenciájukat gyermekvállaláskor nehezebben tudják feladni a munkahelyi pozíciójukat. Az első szülés után erősen meggondolják, hogy vállaljanak e másodikat. Továbbá az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken a fogamzóképesség is. Tehát a gyermekvállalás optimális időszakán túl előfordulhat, hogy bár szeretnének, de már biológiai okból kifolyólag nem lehet gyerekük. Valamint az akaratlan egy gyermekes családforma is valószínűleg terjed majd a jövőben.

Magyarország korfája egyre inkább az elöregedés irányába tolódik el. Mi szükségeltetne a pozitív irányba történő változáshoz?

Alapvetően két oka van a népesség öregedésének. Az egyik, hogy a várható élettartam fokozatosan emelkedik. De ennél súlyosabb, hogy a reprodukció nincs biztosítva. A mutatók azt mutatják, hogy a felnövekvő gyermeknemzedékek létszáma 30-35 százalékkal alacsonyabb, mint a szülői nemzedékek létszáma. Ez hosszabb távon mindenképpen a népesség öregedését és csökkenését okozza. Tehát el kellene érni azt, hogy a termékenység szintje valamilyen módon közelítsen a reprodukcióhoz szükséges szinthez.

Mennyire ért egyet Cseh-Szombathy László akadémikus azon 1999-es kijelentésével, mely szerint a század közepére (2050-re) 6 millióra csökkenhet a lakosság létszáma?

Nyolc és fél milliós becsléssel már találkoztam, hatmillióssal még nem. Tudni kell, hogy az előrejelzések mindig bizonyos hipotézisek alapján történnek. Ezeknél mindig az a probléma, hogy valamit feltételeznek és ha realizálódnak,akkor helyes a népesség számra tett „tipp”.
A kilencvene évek végén volt egy termékenységi mély hullám és egy rendkívül rossz halandósági helyzet. Ez mostanra javult, viszont a termékenység szintje megegyezik az akkorival.

Az Európai Unió nyújtotta előnyöket kihasználva évente hányan hagyják el hazánkat egy szebb jövő reményében? Vannak erre pontos statisztikáik, vagy csak becslésekre hagyatkoznak?

Alapvető probléma, hogy a magyarok kivándorlására vonatkozó statisztikák meglehetősen bizonytalanok. Három hónap után be kellene jelenteni, ha valaki hosszabb ideig külföldön tartózkodik. Ez nem történik meg, ahogy az sem, hogy ki tér vissza. Ezért csak becslésekre hagyatkozhatunk.

A 2011-es népszámlálás adhat visszajelzést erre?

Igen. Bizonyos mértékig feleltet ad. De akkor is igazából majd csak azokra lehet azt mondani, hogy tartósan elhagyták az országot, akik a kiutazásukat követő egy éven túl is külföldön tartózkodnak még.