A Szent István Egyetem professzora szerint az Európai Uniós piacnak nincs szüksége a klónozott állatokból származó élelmiszerre. Néhány év múlva mégis lehet, hogy lesz ilyen termék Európában.
2010. szeptember 10. péntek 12:12 - Forján-Vass Máté
A klónozástól az élelmiszerig
Tizenkét évvel ezelőtt született meg az első klónozott állat. A skóciai Dolly bárány volt az úttörő a klónozás területén. Azóta már egyre több állatot sikerült klónozással reprodukálni.
A technikai olyan arányú fejlődésen ment át, hogy megjelent a klónozott állatokból készült élelmiszer. A közelmúltban kiderült, hogy Nagy-Britanniában egy farmer klónozott tehenek tejét árulja. Az eset nagy felháborodást váltott ki a vásárlókból. Azóta komoly kérdés, mit kezdjen az EP a klónozott állatok, és utódaikból származó termékekből. Elvileg az utódoknál már semmilyen veszély nincs, és az állatjólétet sem zavarja, ennek ellenére egy kalap alá veszi őket.
A jövő kérdése az, hogy változik-e a közvélemény felfogása a klónozott állati élelmiszerrel szemben? Akkor valószínűleg az európai politikusok véleménye is változni fog. Ezzel pedig könnyen lehet, hogy néhány éven belül mi is klónozott tehén tejét fogjuk inni.
Többször is előfordult, hogy valaki
klónozott állatból származó terméket árult. Talán ezért is szorgalmazta John Dalli EU- biztos, hogy a klónozott állatokból származó termékeket lehessen forgalmazni ez EU-ban. Az Európa Parlament a klónozásból származó élelmiszerek moratóriuma mellett döntött. Az érvelésben főleg etikai tényezők szerepeltek, mint például, az állatok szenvedése, megrövidült élete.
Az élelmiszeripari klónozás jelenlegi helyzetéről Dr. Dinnyés Andrással, a Szent István Egyetem professzorával beszélgettünk:
Mennyi szenvedést okoz az állatoknak a klónozás?
Az állati jólét problémáit nem feltétlen közvetlen szenvedésként kell elképzelni. Alapvetően az a gond a sejtmag-átültetéses klónozással, hogy számos egészséges mellett vannak olyan állatok, ahol kisebb nagyobb hibák történnek a klónozásnál. Ezek előre még nem láthatóak. A legtöbb esetben a hibás egyed nem születik meg. Viszont van olyan, amelyik megszületik, de életének első egy-két évében elpusztul.
Ez a helyzet gazdasági szempontból nem feltétlenül gond, mivel egy haszonállatot egy-két év alatt gyakran amúgy is levágnának. Az etikai alapú tiltás inkább egy elvi állásfoglalás a meglevő technikai problémá kiküszöbölésére.
Ez elegendő indok arra, hogy ne forgalmazza az EU a klónozott állatokból származó élelmiszereket?
A legfontosabb az élelmiszerbiztonság kérdése. Ebben a tekintetben a klónozott állati termékekben nincs eltérés a megszokottól, így nincs veszély. Ez után jöhetnek az egyéb szempontok, mint például az etikai kérdések. Az USA-ban ezt másként kezelték, így engedélyezték a klónozott állatok élelmiszerforgalmát.
Az Európai Etikai Bizottság alapvetően erkölcsi aggályokat fogalmazott meg a tiltás okául. Ez túllép a tudományosan vizsgálható objektív szempontokon, a társadalmi konszenzust tükrözi.
Van abban ráció, hogy még mindig az erkölcsi kérdéseket helyezik előtérbe?
Az állatklónozás engedélyezett, csak nem élelmiszeripari célokra. Egyéb klónozási munkák, például az egészségügy terén orvosi modell-állatok, vagy emberbe beültethető szervek előállítására folynak ígéretes kutatások.
Más az élelmiszer?
Mivel nincs élelmiszerhiány Európában, és a fogyasztói felmérések szerint a vásárlók többsége nem szívesen enne a klónozott állati termékekből. Ez után mi értelme van a klónozás bevezetésének? Az, hogy valamennyi extra profit keletkezzen valakinél, valóban nem kellő indok arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk az állati jólétet.
Nem lehet, hogy Európában szűklátókörű a gondolkodás? Van olyan hely, ahol nincs elég élelmiszer.
Ez gazdasági kérdés. A gazdasági lobbik majd elérik azt, amit elérhetnek. Az európai szabályozás egyelőre függetlenebb a gazdaságtól, és próbálja azt reflektálni, ami a közvélemény akarata.
Mi a jövője az élelmiszeripari klónozásnak?
Azt hiszem, pár éven belül lesz Európában is. Ha Amerikában, Ázsiában előre tör, és megjelennek ilyen termékek, akkor nagyobb lesz az elfogadottsága. De a klónozás, mint reprodukciós módszer önmagában nem jelent nagy előnyt, távlatilag a genetikai módosításokkal ötvözve javíthatja majd a termékek minőségét, egészségügyi biztonságosságot és az állatok betegség ellenállóságát.
