Külföld
Nógrádi: a spanyol kormány nem tárgyal
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a tűzszünet meghirdetésével a Baszk Haza és Szabadság (ETA) időt akar nyerni, hogy újból megerősödjön, a spanyol kormány azonban csak a teljes fegyverletételt tartja elfogadhatónak, e nélkül semmiféle tárgyalásba nem bocsátkozik.
A szakértőt azzal kapcsolatban kereste meg hétfőn az MTI, hogy az ETA a hét végén tűzszünetet hirdetett, közölve, a jövőben nem hajt végre fegyveres támadásokat. Alfredo Pérez Rubalcaba spanyol belügyminiszter elégtelennek nevezte a bejelentést, és követelte, hogy a fegyveres szervezet "teljesen és véglegesen mondjon le az erőszakról". Hozzátette, a belügyminisztérium nem változtat eddigi terrorellenes politikáján, a baszk fegyveres csoport elleni harcán.
Nógrádi György hangsúlyozta, a spanyol kormány abból indul ki, hogy a meggyengült ETA-val "nem katonailag, hanem politikailag most végre le lehet számolni", s van esély arra, hogy évtizedek után rendezni lehet az egész ETA-kérdést.
Emlékeztetett, hogy a mostani tűzszünet már a negyedik jelentősebb fegyvernyugvás. A Baszkföld függetlenségéért évtizedek óta fegyveres harcot folytató ETA célja az – mondta -, hogy időt nyerjen, megerősödjön. Ez azonban nyilván sem a baszk, sem a madridi kormánynak nem célja, így a tűzszünetet nem fogják elfogadni, és folytatják az ETA felszámolását – tette hozzá.
A baszk fegyveres szervezetnek el kell döntenie, figyelembe veszi-e a madridi kormány álláspontját, miszerint csak az erőszakról való végleges lemondással, a demokratikus játékszabályok elfogadásával integrálódhat a társadalomba, vagy pedig – átmeneti szünet után – folytatja a harcot. A szakértő szerint azonban a harcból nem tudnak győztesen kikerülni, mert a kormány nem tesz le arról, hogy felszámolja a csoportot.
Nógrádi György szerint az ETA-t az indíthatta a mostani tűzszünet meghirdetésére, hogy többi között a spanyol és francia rendőrség együttműködésének köszönhetően nagyon meggyengült: 2008 és 2010 között csaknem 240 tagját fogták el, köztük vezetőket is.
A szervezet mindenekelőtt Spanyolország északi és Franciaország déli részén hajtott végre merényleteket.
A spanyol és a francia rendőrség információkat cserélt, mindkét ország rendőrei átmehettek a másik ország területére, ahol "kőkeményen" léptek fel a fegyveres szervezet ellen, s Franciaországból, az ETA hagyományos hátországából, sikerült jelentős részben kiszorítani.
A tűzszünetet meghirdető közleményében a szakadár szervezet jelezte, kész "a megállapodásra a minimális demokratikus feltételekről, hogy útnak indítsanak egy demokratikus folyamatot, ha a spanyol kormánynak megvan ehhez az akarata". Nógrádi György ezzel kapcsolatban rámutatott, az ETA népszavazást szeretne a baszk függetlenségről, de erre a madridi kormány semmiképpen nem hajlandó.
Mint mondta, a spanyol kormány nem tárgyalni akar, hanem "valós, hosszú távú békére törekszik". Utalva arra, hogy az ETA korábban többször is hirdetett tűzszünetet, majd felmondta őket, a spanyol kormánnyal folytatott tárgyalások pedig zátonyra futottak, Nógrádi György kiemelte, Madrid el akarja kerülni, hogy a meggyengült ETA újból megerősödjön.
A szakértő kifejtette, a baszk szeparatista szervezet felszámolásának Spanyolországban széles a társadalmi támogatottsága, annak ellenére, hogy a társadalom nagy része nem ellenzi egyes területek autonómiatörekvését. Érdekesnek nevezte a jelenséget, hogy az ETA "nem találja a helyét", hozzátéve, ennek oka nyilvánvalóan az, hogy "a spanyol társadalom az autonómia kérdésében partner, de a terrorizmus kérdésében nem".
Szerinte az ETA egyik nagy hibája az volt, nem vette észre, hogy megváltoztak a történelmi körülmények. Ha a szervezet hajlandó lenne politikai szervezetté alakulni, teljesen más mozgástere lenne. Nagyon nehéz persze az a helyzet, amelyben a vezetés nagy része börtönben van – mondta.
Ha néhány "markáns, szavahihető vezető" képes lenne a porondra lépni, és azt mondani, hogy a fegyveres harc ideje lejárt, és az új politikához kéri a lakosság támogatását, ennek a másfajta szervezetnek lenne esélye. Ekkor azonban az a kérdés adódna, hogy a "régi ETA" hogyan viszonyulna egyes tagjainak törekvéséhez. Elképzelhető, hogy az elsőszámú ellenség ebben az esetben már nem a spanyol kormány, hanem a szervezetből kiváló "árulók" lennének, s a történelmi példák alapján valószínű, hogy meggyilkolnák az "árulókat", és így szétvernék a megmaradt szervezetet.
Forrás: MTI