Hatalomkoncentráció, vagy ésszerű változtatás?

A kinevezésekről, a megyei rendszerű közigazgatásról Dr. Lamperth Mónikát volt közigazgatási államtitkár asszonyt, valamint Dr. Szabó Erikát jelenlegi közigazgatási államtitkár asszonyt kérdeztük.

A szocialista képviselőasszony, arra a kérdésre, hogy milyen lesz a közigazgatási rendszer a tizenkilenc megyei és egy fővárosi hivatallal mennyiben lesz más, mint az eddigi regionális struktúra, a következőt nyilatkozta:

„Nem lehet megmondani, hogy milyen lesz, hiszen erről nem beszél a kormány. Ahelyett, hogy először bemutatta volna a nyilvánosságnak, milyen irányvonalak mentén akarja átalakítani a közigazgatási és önkormányzati rendszert."

"Én az egységes közigazgatási szerkezet híve vagyok, melynek két alrendszere van, az önkormányzati és az államigazgatási rendszer. Erről nem lehet tudni semmit. Az látszik, hogy ezek a lépések, amiket tesz a kormány egy nagyon erős hatalomkoncentráció részét szolgálják. A személycserék is azt mutatják, hogy csak ott maradhattak meg a korábbi vezetők, ahol már nyilvánvalóan letették a hűségesküt a Fidesznek.”

2007-ben a Fidesz nem szavazta meg a közigazgatási hivatalok státuszát rendező kétharmados törvényt, aminek eredményeként – az Alkotmánybíróság döntése nyomán – 2009 januárjától egyetlen szerv sem végezhette el a helyhatóságok törvényességi ellenőrzését. Ennek mi volt az oka?

„Főleg az utolsó évben szinte havonta állt elő kompromisszumos javaslatokkal a szaktárca, mind az államtitkár mind pedig a miniszter próbálta győzködni a Fideszt arról, hogy bármilyen általuk jónak tartott megoldás, ami visszaállítja a törvényességi ellenőrzést, az elfogadható a kormány számára. Ez abszolút politikai presztizs kérdése volt."

Ezekkel a kinevezésekkel arra készül a Fidesz, hogy ha az őszi önkormányzati választásokon egyes településeken MSZP-s jelölt nyer, akkor is be lehessen szabályozni az általa irányított hivatalt?

„Régóta tudható az, hogy az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzése gyenge eszközrendszerrel bír, miközben az Állami Számvevőszék nagyon komoly ellenőrzést végzett az önkormányzatoknál. Ennek az ellenőrzésnek a ritkasága – hiszen ötévente kerülhetett sor egy-egy hivatal vizsgálatra – nem nyújtott elég garanciát arra, hogy az önkormányzatok fölött egy komolyabb ellenőrzési folyamat legyen."

"Semmiféle információnk nincsen arról, hogy ezzel a problémával mit akar kezdeni a kormány. Ad absurdum azt is megteheti a kétharmados többségével, hogy a közigazgatási hivatalnak nem csak törvényességi ellenőrzése lesz, hanem felügyelete is, és ha a közigazgatási hivatal úgy találja, hogy egy önkormányzat döntése neki nem tetszik, akkor azt megváltoztatja.”

„Semmi nem garantálja a törvényesség és a demokrácia látszatát sem, hiába mondja Navracsics úr, hogy most állították helyre a törvényességet. Egy példával támasztanám alá az előbb mondottakat. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal élére kinevezett úr jelenleg a megyei önkormányzat aljegyzője. Az aljegyzőt az önkormányzati testület nevezi ki és menti fel. Ez a személy nincsen felmentve hivatala alól, de ettől függetlenül megkapta a kinevezést.”
@@
Dr. Szabó Erika közigazgatási államtitkár a szerkezeti és tartalmi változásokról megkeresésünkre a következőképpen vélekedett:

„A legfontosabb változás, hogy megyei szintre kerül a közigazgatás területi irányítása, megszűnnek a regionális hivatalok. Tartalmi változásként említhető, hogy végre helyreáll a közigazgatási hivatalok azon jogköre, ami az önkormányzat feletti törvényességi ellenőrzést gyakorolja.

2007-ben a Fidesz nem szavazta meg a közigazgatási hivatalok státuszát rendező kétharmados törvényt, aminek eredményeként – az Alkotmánybíróság döntése nyomán – 2009 januárjától egyetlen szerv sem végezhette el a helyhatóságok törvényességi ellenőrzését. Ennek mi volt az oka?

„A benyújtott törvény alkotmánysértő volt, és az alkotmánybíróság iktatta ki azt a rendelkezést, amely miatt aztán hiányzott a törvényességi jogkör, de magát a helyzetet a szocialista többségű kormány okozta azzal, hogy alkotmánysértő rendelkezést fogadott el.

1990-ben még a Fidesz frakció is támogatta a regionális szintű közigazgatási rendszert. Miért változott meg az álláspontjuk?

„Húsz év az sok idő, azóta az országban is rengeteg változás történt, és mindig a pillanatnyi helyzetet kell nézni, hogy hogyan lehet működőképessé, hatékonnyá tenni a közigazgatást. A kormányprogram azt a célt tűzte ki, hogy rendet tesz ezen a területen is. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire széttagolt és bürokratikus a rendszer és milyen sok hatósághoz kell adott esetben elmenni akár az állampolgárnak akár a vállalkozónak, hogy ha egy beruházást szeretne elindítani. Ezt szeretnénk egyszerűsíteni, valamint a hosszú távú cél az melyet 2013-ig szeretnénk megvalósítani, hogy minden állami feladatot egy ügyfélszolgálaton lehessen intézni."

„Létrehozzuk azokat a kormányablakokat ahol egy helyen minden ügyintézés megvalósítható. Ebbe beleértendő a mostani okmányirodáknál végezendő összes feladat, vagy a polgármesteri hivatalok által végzett egyéb hatósági ügy, illetve a közigazgatási hivatalok által végzett teendők. Jelenleg harminchárom dekoncentrált szervezet van az országban. Ezen hivatalokat vizsgáltuk az elmúlt hetekben az államtitkárságon abból a szempontból, hogy melyek azok amelyek állampolgárok ügyeit intézik, és melyeket érdemes beintegrálni a jövő év elsején indul kormányhivatalokba."

Milyen feltételeknek kellett megfelelnie a kinevezett vezetőknek?

„Több éves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel kellett rendelkezniük. Ehhez képest messze túlteljesítették a befutó jelöltek ezt a jogszabályi előírást, mert átlagosan több mint húsz éves közigazgatási gyakorlatuk van, és több mint tizenhat éves vezetői gyakorlattal rendelkeznek. Húszból tizenkilencen most is a közigazgatásban dolgoznak, és ebből tízen az államigazgatási hivatal valamely pozíciójában."

A napokban kérdeztem a közigazgatási változásokról Dr. Verebélyi Imrét, akit ismer, hiszen több évig együtt dolgoztak. Üdvözölte az eszközölt változtatásokat, bár azt is mondta, hogy ha a most kinevezett vezetők politikai pártkatonák, akkor jobb volt a regionális rendszer, hiszen most a létszámuk húsz fő, abban a rendszerben pedig csak nyolcan lennének.

„Minden olyan felvetést, hogy a most kinevezett személyek politikailag elkötelezettek lennének, éppen az előbbi adatsor cáfol, hiszen most is köztisztviselőkről, kormánytisztviselőkről van szó. Egyetlen egy személy jön a magánszférából, Dr. Polner Eörs jogász úr. "

Felmerül az a kérdés, hogy ezekkel a kinevezésekkel arra készül a Fidesz, hogy ha az őszi önkormányzati választásokon egyes településeken MSZP-s jelölt nyer, akkor is be lehessen szabályozni az általa irányított hivatalt?

"Egyrészt nem kormányközeli hivatalnokok a szervezetek vezetői, nekik jogszabályok alapján kell eljárniuk. Valóban lesz egy törvényességi ellenőrzési főosztály, hogy a jogszabályok alapján vizsgálják az önkormányzatok határozatait, hogy megfelelnek-e a hatályos jogszabályoknak. Ez egy törvényességi ellenőrzési feladat ami nagyon jó, hogy helyreáll, mert egy éven és nyolc hónapon keresztül ez a feladat szünetelt az államigazgatási hivataloknál, és semmilyen kontroll nem volt az önkormányzatok felett."

Húsz kinevezett vezetőből tizennégy hölgy. Ez tipikusan női pozíció?

„Nagyon örülök, hogy tizennégy nő magas vezetői beosztásba került. Ez egy hihetetlenül nagy szakmai feladat. hiszen Magyarországnak ilyen szintű közigazgatási strukturális átalakítására nem volt példa. Új hivatal, új illetékességi körrel. Januártól még nagyobb szervezet lesz mögöttük, melynek szakmai irányítását szintén ők végzik majd."