Elektronizálja feladatait az Oktatási Hivatal

 A felvételi eljárásokat bonyolító Oktatási Hivatalban már elkezdődött az a munka, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási felvételi eljárást is teljes egészében otthonról, számítógépen, papírok nélkül lehessen elvégezni. A "gombnyomás" mögött azonban nagyon sok munka van, és számos olyan problémát meg kell oldani, amely elsőre lehet, hogy eszünkbe sem jutna.

Az elektronikus ügyintézésre való átállásnak nem is a technikai infrastruktúra megléte az elsődleges feltétele, hanem a gondolkodás átalakulása – mondta Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. Ilyen volumenű lépést akkor tehetünk meg, ha már valamennyi érintett készségszinten járatos a számítógépek alkalmazásában.

Mondhatnánk, hogy a tizenéves fiatalok között ma már ritka, aki nem mindennapi használati eszközként bánik a számítógéppel, de nem csak róluk van szó: a felvételi eljárásban nagyon sokuknak a szülei is részt vesznek, érintettek a tanáraik, és bizony el kellett jönnie annak az időnek is, amikor az egyetemeken, az Oktatási Hivatalban is számítógéppel végzik a hivatali munka nagy részét. Az is feltétele az átállásnak, hogy valamennyi szükséges dokumentumot, amire szükség van a felvételi során, be lehessen szerezi elektronikus formátumban. – Ez a pillanat egy-két évvel ezelőtt jött el – mondta Bakonyi.

A szükséges dokumentumok elektronikus hozzáférése, illetve az, hogy az ügyintézők előtt kompjúterképernyők villódznak még nem mindig nem tekinthető végeredménynek. Az elemeket ugyanis értelmes rendszerbe kell szervezni: A felvételiző célja, hogy otthon, gép előtt kitölthesse a szükséges kérdőíveket, a többi résztvevőé pedig, hogy valamennyi adat könnyen hozzáférhető legyen, de ugyanakkor ne vesszen el, vagy illetéktelen tekintet bele ne pillanthasson. A dokumentációban a jelentkező valamennyi személyes adata is megtalálható, amelyek tárolására nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Komoly adatforgalom

Az Oktatási Hivatal elnöke szerint ez csak az egyik azok közül a szenzitív problémák közül, amelyeket meg kell oldani. Bakonyi emlékeztet arra, hogy hatalmas adatforgalom keletkezik a felvételi eljárás időszakában, idén például meg kellett hosszabbítani a határidőt, mert februárban a szerverek nem bírták a rájuk zúduló jelentkezők tömegét, és nagyon lelassult a hálózat. Nemcsak a szoftver, hanem a hardverigény is nagy, azonban már megvannak a tervek, hogy hol, és milyen technikai eszközpark-bővítéssel alakítják ki az ehhez szükséges infrastruktúrát.

A következő lépés annak a folyamatnak a részletes elemzése, és újraírása lesz, amelyet a felvételi jelentkezési dokumentumok járnak be a hivatalba érkezésük során. Meg kell állapítani, hogy az ügyintézés egyes szintjein ki milyen adatokba tekinthet bele, mit kell belőlük megőrizni az eljárás vége után, mennyi ideig, illetve mit és mikor kell megsemmisíteni.

Ezeket a feladatokat az Oktatási Hivatal az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében kezdte megvalósítani. – A cél az Oktatási Hivatal teljes tevékenységének elektronizálása. Első feladatunk – mondta Bakonyi -, hogy megállapítsuk, a törvényi előírásoknak megfelelően ennek a folyamatnak milyen szervezeti és számítástechnikai feltételei vannak. Ez a kapacitás házon belül nem létezik, hiszen rendszerszervezéssel sem a szoftver-, sem pedig a hardver tekintetében mi magunk nem foglalkozunk, a mi feladatunk, az oktatás hivatali ügyeinek szakszerű megoldása.

Óvodától egyetemig

És ez a feladat nem is kevés: az OH az óvodától az egyetemig irányítja, felügyeli és segíti a pedagógusi-tanári munkát. Döntéseik hatását közvetlenül érzi kétmillió óvodás, általános és középiskolai diák, egyetemi polgár. Hatásköre nem áll meg az egyetem kapujánál, hiszen a felsőfokú szakképzés felügyelete is a hivatal hatásköre. Évi egymillió üggyel foglalkozunk ma – érzékelteti a nagyságrendet Bakonyi. – Nem nehéz kiszámolni, milyen könnyebbséget hozna az életünkbe, és ezáltal az érintett állampolgárok életébe, ha megvalósul a projekt.

Az idén mintegy 140 ezren jelentkeztek egyetemekre és főiskolákra, majdnem 13 ezerrel többen, mint tavaly. Közülük az elmúlt héten első körben 97 ezren, a jelentkezők csaknem hetven százaléka, került be az intézményekbe, közülük államilag finanszírozott képzésre 56 ezren. A tavalyihoz képest tehát valamivel tovább élesedett a verseny – 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. Több százan a Corvin sétányon ünnepelték a bejutást az évek alatt hagyományossá váló Pont Ott Partyn. Sokan azonban már sms-ben értesülte arról, hogy elérték-e a megjelöl intézményekbe a bejutáshoz szükséges ponthatár. Mint a mesében: egy gombnyomásra.