Alkotmánybíró-jelölés – aggasztó fordulat?

A Fidesz alkotmánymódosító javaslata szerint megváltozna az Alkotmánybíróság jelölő testületének összetétele. Az eddigi paritásos rendszert – melyben minden frakció egy személyt delegált – egy arányos – mely alapján a kormány-ellenzék aránya 5-3 lenne – váltaná fel. A változtatásról kérdeztük az alkotmányjogászt és a pártok képviselőit.

Kolláth György alkotmányjogász – „Ha az alkotmánybíróság függetlenségét kétségessé teszik, akkor fölöslegessé válik!”

Ebben a tekintetben az országgyűléshez már benyújtott törvényjavaslatról van szó. Szerintem ez a törvényjavaslat rossz. Ugyanis ahol hatalommegosztási rendszer van, ott az alkotmánybíróságnak rendkívül fontos tényezője ennek, mivel az nem egyszerűen bíróság, hanem a normák, a törvények bírósága. Ha ennek függetlensége csorbul, magyarul ha pártjelöltekkel töltik fel, akkor elveszíti az értelmét. Itt nem arról van szó, hogy a nyolcból öt-három lesz az arány, hanem arról, hogy korábban a frakciók egy-egy jelöltje volt a jelölőbizottság, így törekedtek a konszenzusra. Ez azért volt jó, mert az alkotmánybírói tisztség egy független tisztség, igaz hogy egyet inkább a baloldal, egyet a jobb támogatott, de legalább valamennyire függetlenek voltak, aminek megfelelően is működtek.

Amennyiben ez a gyakorlat öt-hármas arányban módosul, a kormánypártiak simán leszavazzák az ellenzéket és a konszenzus elve megszűnik. Ebből következően, ha nem is pártkatonákat lehet odatenni, de olyan embereket, akik hűséggel fogják meghálálni a támogatást. A parlament eddig is kétharmaddal választotta az alkotmánybírákat azok közül, akiket előzetesen jelöltek. Ennél a jelölésnél a dolog már deformálódik és az egész, egy színjátékká silányul. Ekkor pedig pont a lényeg, az alkotmányos függetlenség, vagyis egy kontroll pont válik kétségessé. Azért van alkotmánybíróság – ha már nincs második parlamenti kamara, vagyis nem korrigálja a felsőház, amit az alsó elszúr – hogy meglegyen a szükséges kontroll. Ezért, ha az alkotmánybíróságot ha sikerül úgymond függetlenségében kétségessé tenni, akkor fölöslegessé is válik.

A magyar alkotmánybíróság amúgy is egy nagyon széles jogkörrel rendelkezik – törvényeket semmisíthet meg – így nagyon rossz üzenet ez a kezdeményezés. A jogállami rendszer lényege, hogy a hatalmi rendszer korlátozott és a fékek és egyensúlyok rendszerében működik. Ha az alkotmánybíróságot ebben korlátozzák, akkor ezáltal, a demokrácia és a jogállamiság sérül. A demokrácia és jogállamiság alapja a hatalommegosztás. A közhatalom egyik alapintézménye az alkotmánybíróság, mely most sem teljes létszámmal dolgozik, hiszen csak kilencen vannak. Amennyiben ide bekerül még két pártember, akkor az alkotmánybíróságban ma is meglévő jobboldali többség erősebbé válhat.

Ez a lépés ad abszurdum hosszabb távon az alkotmánybíróság ellehetetlenítéséhez is vezethet, odáig, hogy akkor tényleg a legfelsőbb bíróság egy kollégiumává lehet alakítani. Első lépés lenne a lefokozás, majd a második, hogy oda rakják, ahová való – én ebben látom a problémát. Ki kell állni amellett, hogy konszenzussal lehessen jelölni és valóban független emberek kerüljenek pozícióba. Meg kell őrizni az alkotmánybíróság függetlenségének intézményét, különben a demokrácia sérül.

Mit tudnak lépni?

Még nem fogadták el az alkotmánymódosítást, bízunk benne, hogy sikerül rajta változtatni. Ezért módosító javaslatot is benyújtottunk, és bízunk benne, hogy visszalépnek. Reméljük elfogadják, hogy legalább egy ellenzéki párttal együtt lehessen alkotmánybírót választani. Azért is sajnáljuk ezeket a kétharmados módosításokat, mivel a Fidesz nem kapott kétharmados felhatalmazást, hiszen az emberek 53 százaléka támogatta őket, az pedig a torz választási rendszer eredménye, hogy a parlamentben kétharmados többségük van.

Azt gondolom, az lenne az egészséges, ha például a Jobbikkal megtalálnák az összhangot, hisz akkor a Jobbik 16 százalékával a társadalmi támogatottság is meglenne. Ráadásul a parlamenti négyötöd is meglenne, ami például az új alkotmány alapelveinek leszögezéséhez szükséges lenne. Mi még mindig bízunk benne, hogy nem következik be ez a változás, hiszen onnantól kezdve teljesen lényegtelen lenne, hogy mi mit mondunk az alkotmánybírók jelölésével kapcsolatban, ami a komolytalanság kategóriája sajnos.

Bárándy Gergely (MSZP) – „A jogállam korlátozása”

Ez a jogállam korlátozása. Én hiszek a demokráciában és szerintem jó az a rendszer, ami az 1700-as és 1800-as években kialakult, ami a hatalommegosztáson alapuló demokráciát jelenti. Hiszem, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének működnie kell, ami által a különböző államhatalmi szervek egymást kontrollálva működnek.

Az a törekvés, ami a Fidesznél most látszik, mind az alkotmányozással kapcsolatban, mind pedig az alkotmánybírósággal és a struktúraátalakítással kapcsolatban egyértelműen azt mutatja, hogy nem ezeket az értékeket tartják szem előtt. A Fidesz láthatóan arra törekszik, hogy a végrehajtó hatalom fölött – értem ilyen formán most a törvényalkotást is, ahol most kétharmada van a kormányoldalnak – minél kisebb kontroll legyen. Én ezt elfogadhatatlannak tartom a magam részéről és minden bizonnyal a frakcióm is így fog gondolkodni róla, de frakcióvéleményt még nem tudok mondani, mivel még nem vitattuk meg a kérdést.

A helyzet adott, de mit lép rá MSZP?

Kétharmad ellenében borzasztóan szűkek a keretek. Először is fel tudjuk hívni a társadalom figyelmét arra, hogy ez így nem jó. Alternatívát tudunk kínálni, azzal, hogy nekünk ez a demokrácia felfogás nem tetszik – egyébként ezt akár az önkormányzati törvényre is érthetjük, ahol ugyanerről van szó – továbbá meg kell vizsgálni a javaslatokat, például a három csapásnál annyit tehetünk, hogy alkotmánybírósághoz fordulunk. A mostani esetben ezt már nem kell nekünk megtenni, mert a Magyar Helsinki Bizottság már megtette, de nagyjából ezek az ellenzék rendelkezésére álló eszközök. Emellett még megpróbálunk minél szélesebb társadalmi támogatottságot felmutatni. Bízunk benne – legalábbis én, mint optimista ember – hogy az érvekre a Fidesz józanabb képviselői reagálni fognak és nem rendelik alá pillanatnyi politikai érdekeknek Magyarország hosszú távú demokratikus berendezkedését.

Ön szerint a Fidesz feltétlenül csak a neki politikailag megfelelő személyeket kíván az alkotmánybíróságba juttatni, vagy a szabályozás módosításától függetlenül az ellenzék számára is elfogadható személyeket jelölnek?

Ezt előre nem tudom megmondani. Az azonban biztos, ha egy rendszert olyanná alakítunk, ami lehetővé teszi a modern demokrácia felfogással ellentétes működést, ott megvan a komoly veszélye annak, hogy élni fognak az ez által felkínált lehetőségekkel.

Karácsony Gergely (LMP) – „Ez elég rossz előjel …”

A jelenlegi parlamenti erőviszonyokat tekintve az ellenzék egyetlen lehetősége, hogy érdemi befolyása legyen az alkotmánybírók kiválasztására a jelölőbizottság lenne. Azzal, hogy a Fidesz megváltoztatta ennek összetételét egyértelművé tette, hogy saját maga akar alkotmánybírókat jelölni. Ha hajlott volna a konszenzusos jelölési folyamatra, akkor megmaradt volna a paritásos elv a jelölőbizottságban. Úgyhogy ez egy elég rossz előjel, de mi azért bízunk benne, hogy ezzel együtt is sikerül olyan alkotmánybírókat jelölni, akikkel kapcsolatban fel sem merülhet valamiféle politikai elfogultság.

Novák Előd (Jobbik) – „Az alkotmány megpuccsolása!”

Az alkotmány megpuccsolásának tekintjük ezt a lépést. Ezt a javaslatot, mely két ponton módosítaná az alkotmányt teljesen váratlanul nyújtották be, hisz még a havi üléstervben sem szerepelt és még a benyújtás napján a plenáris elé vitték és le is zárták a vitáját. Ezzel a két legfontosabb ellenzéki jogosítványt vették el, ami még a kétharmados kormánytöbbségnél is megilletett volna minket. Ebből az egyik az, hogy az új alkotmány alapelveit négyötödös többséggel kellene elfogadni, a másik pedig az alkotmánybíróság választása. Az alkotmány jelenlegi értelmében az öt frakció egy-egy személyt delegál, ami azt jelentené, hogy a jelöléshez a kormányoldalnak legalább egy ellenzéki párt támogatását bírnia kéne. Ha pedig komolyan veszik a nemzeti együttműködést erre kéne törekedniük, amit a kormány meg sem kísérelt. Innentől kezdve teljes képmutatás a nemzeti együttműködés.

Az pedig a cezaromániájukról tesz tanúbizonyságot, hogy nem elég nekik a kétharmad sem, hanem most ilyen módon akarnak még több jogot kapni. Ezzel pedig minimalizálni akarják a jelenlétünket – egyébként mikor erről vita volt az országgyűlésben tizennyolc fideszes képviselő volt jelen, tehát az elemi vitát sem lehet lefojtatni, ilyen értelemben pedig minimálisra szűkítik a lehetőségeinket. Ha ezek után kit fogunk javasolni, azt gondolom teljesen lényegtelen kérdés lesz. Lényeges és igen sajnálatos, hogy már a szabályozásból eleve kiveszik ezt a jogosítványt. Innentől kezdve pedig nyilván nem fognak csak az udvariasságért olyan személyeket jelölni, aki elnyerné más párt, illetve a társadalom más csoportjainak tetszését. Nagyon sajnáljuk mindkét alkotmánymódosítást és nagyon rossz irányba mutat szerintünk.

Az ügyben a Fidesz részéről Lázár János frakcióvezetőt is kerestük, ám őt lapzártáig nem sikerült elérnünk.