2020. július 6. - Csaba
Mi a helyzet most, mit tudunk tenni hosszútávon, és miért nem tud a fél ország azokról az emberekről, akik szintén a gátakon segítenek?
2010. június 7. hétfő 14:31 - Győry S. József
A helyzet, most

Napközben az országban 23.145 - közülük Borsodban 18.525 - ember vesz részt a védekezésben. A kitelepítettek száma a reggeli adatok szerint 68 településén meghaladta a 3.700-at, ebből 51 település és csaknem 3.600 ember borsodi - olvasható a tárca kormányzati kommunikációs államtitkársága által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Az éjjel 20 ezer homokzsákot juttattak el Sajóládra, 18 ezret Sajóecsegre és 17 ezret Bőcsre.
Továbbra is nehéz a helyzet Ónodnál, ahol folyamatosan emelkedik a Sajó vízmagassága. A veszélyeztetett épületek száma folyamatosan növekszik. Az ideiglenes védművek további erősítése homokzsákolással, nagy erőkkel zajlik. Nehezíti a védekezést, hogy a gát átázott, így csónakokból kell végezni a magasítást. Rendkívüli készültség van az állami védvonalakkal nem védett Bódva teljes hosszán is.


Fotók: Fejér Bálint

Majd a jövő dönt

Mi előre tudhattuk
A természeti katasztrófa valamilyen esemény, amely általában rövid ideig – vagy legalábbis a következményeinek fennállásához képest rövid ideig – tart. Ez az esemény ritkán fordulhat csak elő, igen sokszor egyedi, megismétlődése (ugyanott, ugyanúgy) kizárt (például egy hegyomlás). A katasztrófa másik fontos jellemzője, hogy fellépését gyakran nem lehet pontosan előre látni, vagy legalábbis a „résztvevők” nem látják előre: mindig van benne valami meglepetésszerű, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek.
Dobson Tibor az árvízi védekezésre kinevezett miniszteri biztos szóvivője a HírExtra kérdésére elmondta, hogy nagyon sokan ajánlanak fel kétkezi, önkéntes munkát, akik részt is vesznek a védekezésben. Sokan küldenek élelmiszert, takarókat, tehát olyan tárgyakat, amelyekre tényleg szükség van, azonban minden segítségre, felajánlásra szükség van a továbbiakban is.

Arra a kérdésünkre, hogy milyennek értékeli a jelenlegi munkát, Dobson a következőt mondta:

- Megfeszített a munkánk. Nem akarom elbagatellizálni a választ, de sok ezer ember dolgozik a gátakon, teljes erőbedobással, azonban minden területen további segítségre lenne szükségünk. Huszonhat település van közvetlen veszélyben, 184 településen folynak védekezési munkálatok, csak úgy, mint a folyók mentén. Sikeresnek értékelem az eddigi teljesítményt, a Hernádon például egy hetven kilométeres szakaszt sikerült egyméteres magasságban homokzsákokkal megvédeni. Azt nem tudom, hogy összességében miben lehettünk volna jobbak, hiszen még mindig tart a védekezés. Ezt majd a jövő dönti el.

Gárda-zárda

A gátakon eddig 8482 rendőr, 2960 katona, 1159 polgári védelmis, 557 tűzoltó, 311 Vám-és Pénzügyőrségi munkatárs, 195 katasztrófa védelmis, illetve 24 speciális mentő vett részt a védekezésben, sok ezer önkéntessel egyetemben. A jobbik és az Új Magyar Gárda segítségéről azonban sokan elfeledkeznek. Dúró Dórát, a Jobbik szóvivőjét kérdeztük.



Mit tapasztaltak a helyszínen? Hogyan tudtak együttműködni a cigány lakossággal?

Még mindíg csak terv
A magyar kormány 2003. február 26-i szolnoki kihelyezett ülésén elfogadta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelésére vonatkozó koncepció-tervet. 2004-2007 között valósul meg az első ütem, melynek költsége 130 milliárd Ft. A programban szerepel vidékfejlesztés, tájgazdálkodás, infrastrukturális fejlesztés. Az Új Vásárhelyi-terv javaslatot tesz a Cigánd-Tiszakarádi, Szamos-Kraszna közi, nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi árapasztó tározók, valamint a Nagykörüi tározó első ütemének kivitelezésére, mellyel 60 cm-rel csökkenteni lehet a Tisza esetleges árapadását.
A korábbi években is, amikor még Magyar Gárda Mozgalom néven működtek, számtalan dologban segédkeztek a civil embereknek, együtt a cigány emberekkel. Kiváló együttműködés van a Jobbikosok, gárdisták és a cigány lakosság között a gátakon is. A Bar!kád hetilapban megjelentek olyan fényképek, amin Jobbikosok, gárdisták, kezet fognak cigány emberekkel, vagyis nagyon jó volt közöttük az együttműködés. A média által gerjesztett ellentétek abszolút nem voltak tapasztalhatóak.

Mit hozhat a jövő?

Milyen tervek vannak a minden évben esedékes árvizek-belvizek megelőzésére? Szentiványi Árpádot, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság munkatársát a jövőről faggattuk árvízvédelem terén. A szakember tudtunkra adta, hogy a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése jelenleg is folyik, ami a Tisza árvízvédelmi problémáit hivatott megoldani. A program keretében vízcsúcs csökkentő tározókat építenének a folyó mentén, ami a víz kivezetését szolgálná egy újabb katasztrófa esetén.

A Vásárhelyi-terv egészének megvalósulása másfél millió ember élet- és vagyonbiztonságát növeli majd. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével – amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz alkalmas – a Tisza hazai hossza mentén mintegy egy méteres vízszintcsökkentés érhető majd el. - Olvasható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.

A dolog azért is enyhén szólva érdekes, mivel magát a tervet 2003 óta kívánják tető alá hozni, azonban ez még mindíg nem sikerült. Kíváncsian és egyre kevesebb türelemmel várjuk, hogy mit hoz a jövő. Lehet, hogy kopoltyút kellene növeszteni?
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását