Mérgükben füstölögnek a dohányosok

Vége az adalékanyagoknak

Aggódik a magyar dohánytermesztés jövőjéért a Füstölgők Társasága és a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezetek szerint A WHO által tervezett dohányzás-szigorítási intézkedések tömeges dohánytermelői munkanélküliséghez és a feketepiac ugrásszerű élénküléséhez vezethetnek.

A Nemzetközi Dohánytermelők Szövetsége (ITGA) május 25-én kiadott közleménye után kongatták meg a vészharangot a hazai dohányos szervezetek. Az Egészségügyi Világszervezet kanadai mintára minden ízesítő és adalékanyagot száműzne a cigarettákból a dohányzás visszaszorítása érdekében. Ez egyes dohányfajták termelői körében tömeges foglalkoztatási válsághoz vezetne, ugyanis a globális piac mintegy felét kitevő, kevert dohányból készülő cigaretták kereskedelmileg ellehetetlenülnének.

A ma gyártott cigaretták döntő többsége kevert dohányból készül. A népszerű Virginia dohány mellett főleg Burley és Oriental típusú dohányokat alkalmaznak a gyártás során. Ezek mellett pedig több, mint négyezer különféle adalékanyagot. A WHO szigorításai értelmében a jövőben minden adalékanyagot száműznének a dohánytermékekből. A dohányipari szervezetek szerint ez gyökeresen átalakítaná a cigarettákat, jól ismert és megszokott márkák lehetetlenülnének el. Adalékanyagok hiányában ugyanis eltűnne az egyes márkák jellegzetes íze, amiért ezeket a fogyasztók vásárolták.

Élénkül a fekete piac

A szervezetek emellett tartanak a fekete-kereskedelem várható élénkülésétől. A jövőben a cigaretták ugyanis kizárólag Virginia dohányból készülhetnének. Ennek a dohánytípusnak fanyarabb, csípősebb az íze, nem lehet előállítani belőle a ma népszerű cigaretták ízvilágát, ezért a fogyasztók feketén szereznék be megszokott cigarettájukat.

Több kérdést felvetett a HírExtrában a dohányos érdekvédők aggodalma. A WHO tervezett intézkedései látszólag csak az adalékanyagokat akarják kiszorítani a piacról. Ezzel első blikkre egyet is érthetünk, hiszen ki tudja, milyen hatást gyakorol a dohányos ember szervezetére a több ezer féle adalékanyag. Logikailag sem értjük az összefüggést: tudtunkkal a mintegy tíz ezer, főleg nyírségi dohánytermesztő nem adalékanyagot termel, hanem dohányt. Amennyiben ez így van, akkor miért veszélyeztetné az adalékanyagok kiszorítása a kelet-magyarországi dohánytermesztő manufaktúrákat?

Tiszta füstöt a cigibe?

Felmerült kérdéseik tisztázására megkerestük a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének elnökét, Bényei Illést.

Miért jelent veszélyt a dohánytermelőkre nézve a WHO tervezett szigorítása?

Azért jelent veszélyt többek között a magyarországi termelőkre nézve, mert az adalékanyagok sorába besorolták a Burley típusú dohányokat is. Ha ez a javaslat kerül elfogadásra, akkor a jövőben csak Virginia típusú dohányokat lehetne beépíteni. Nem lehetne Burley vagy Oriental dohányokat, valamint a több, mint négyezer féle adalékanyagot sem használni a gyártás során.

Az különféle adalékok titkos receptúra alapján meghatározott mennyisége és aránya adja meg a cigaretták egyedi ízét. A dohányzó ember nyílván ezt a jól megszokott hatást keresi a mindennapokban. Az Egészségügyi Világszervezet bizottsága úgy gondolja, ha ezek az adalékanyagok kikerülnek a dohánytermékekből, akkor az emberek jelentős része megválik a káros szenvedélytől.

Akkor is veszélybe kerülnének a dohánytermelők, ha nem vennék tiltólistára a Burley dohányt?

Abban az esetben nem lehetetlenülnének el a magyar termelők, de jelenleg olyan javaslat egyelőre nincs, amely a továbbiakban is megengedné a Burley dohány bekeverését a cigarettákba.

El tudnák fogadni azt a verziót, ha csak az adalékanyagokat száműznék a közeljövő szigorításai?

A dohánytermelőknek ebbe nincs beleszólása. Mi a Burley dohányt védjük, mert ez ad az itt élőknek foglalkoztatási és munkalehetőséget. Ha ennek a dohánytípusnak a termesztését ilyen szigorral megtiltják, akkor az ezzel foglalkozó nyírségi emberek munkanélkülivé válnak.

Mennyire adottak a Virginia dohány termesztésének a feltételei Magyarországon?

Ez teljes mértékben lehetetlen, mert egészen más termesztés-technológiája van. A technikai eszközök hiánya nem teszi lehetővé, hogy átálljanak a nyírségiek a Virginia termesztésére. Egyébiránt ezek a berendezések rendkívül nagy beruházást igényelnek, amire ezek a kistemelők jelenleg képtelenek. A Virgnia dohány és a Burley között a szárításban van a legfőbb különbség: a Burley levele a nap energiájának igénybevételével veszíti el a vizet, a Virginia viszont mesterséges szárítást ígényel.

Tehát a Virginia szárítógépet ígényel. Így érthető, hogy a szükséges berendezések beszerzése költséges lehet.

Igen, mesterséges, gázzal üzemeltethető szárítókamrákban szárítják a Virginia leveleit. Hosszútávon nincs semmi garancia arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszer változna, 2013-ig látunk előre. A távolabbi jövő teljesen bizonytalan, így lehetetlenség hatalmas beruházásokat elvárni a termelőktől, mert a befektetés 2-3 év alatt nem térül meg.

Néhány fős családi manufaktúrákról van szó?

Igen, általában ez a jellemző. Összességében mintegy tíz ezer főt foglalkoztat a Burley dohány hazai termesztése.

Hozzávetőlegesen mennyivel drágább tehát Virginia típusú dohányt termeszteni? Hogyan képzeljük el az átállás költségvonzatait?

Egyetlen szárítógép beszerzése tíz millió forintos nagyságrendű.

Minek tulajdonítja a WHO újabb szigorító "rohamát"?

A szervezet a lehető legjobb eredményeket szeretné elérni a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelemben. Ezen az úton haladva Kanadában tavaly októberben elfogadtak egy törvényt, ami a több, mint négy ezer féle adalékanyag és a Burley dohány betiltását fogalmazta meg. Ilyen szempontból Kanada a kísérleti ország. Azonban az ország hagyományosan csak Virginiát termeszt, így termelési oldalról nem érintett. De a puding próbája az evés.

Már most olyan statisztikai adatok állnak rendelkezésre, melyek azt mutatják, hogy az illegális cigaretta-kereskedelem elérte a 40 százalékot a kanadai piacon. Ez is azt mutatja, hogy az ízérték képes befolyásolni a piac működését. Magyarországon manapság az ár miatt nő a feketepiac részesedése a kereskedelemben, könnyen elképzelhető tehát, hogy további emelkedést generálna az adalékanyagok betiltása.

Lát még más veszélyt a szigorító intézkedések hozományaként?

Biztos vagyok benne, hogy a rendelkezés bevezetése után 1-2 héttel felkerülnének az internetre azok a kémiai szerek, amiket a vágott dohányba bekevernek az ízhatás elérése kedvéért. A fekete kereskedelem egyből "lecsapna" ezekre az anyagokra. Eddig ezeket az anyagokat titkosan kezelték a gyártók, üzleti titkot képeztek. Azt pedig nem kell ecsetelnem, hogy mekkora veszélyt jelentene az adalékanyagok ellenőrizetlen felhasználása.

Kutatások és szakértők véleménye szerint a manapság elterjedt, ízesített, szagosított cigaretták nagy részét főleg a fiatal korosztály keresi. A több éve függő idősebb korosztály nem kísérletezik, általában ragaszkodik egy-egy jól megszokott márkához.

Aki már régóta dohányzik, az a jól megszokott ízt keresi, ami a rendelkezések bevezetése után megszűnne. Pontos információim nincsenek, de tudom, hogy egyes gyárak új ízek bevezetésével próbáltak új fogyasztókat megnyerni, de legjobb tudomásom szerint ezeket a termékeket visszavonták a piacról.

Bényei illés még hozzátette, hogy a magyarországi cigarettafogyasztás egyetlen egy szállal sem lesz kevesebb attól, hogy megszűnik a Burley dohány termesztése az országban. A gyárak megtalálják a módját, hogyan szerezzék be más forrásból az alapanyagokat. A MADOSZ éppen ezért harcol azért, hogy ne lehetetlenüljön el mintegy tízezer termesztő és bedolgozó az ország egyik legfejletlenebb régiójának számító Nyírségben.