A Századvég Intézet komoly elemzést készített a rendszerváltás húsz évének monetáris, fiskális és reálgazdasági folyamatairól, különös tekintettel az utolsó nyolc évre. Heim Péter, az intézet igazgatóságának elnöke pénteken, az elemzést bemutató sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy ez csupán állapotfelmérés, de nemsokára előállnak azokkal a konkrét javaslatokkal is, amik alapján szerintük ki lehetne húzni a gödörből az ország szekerét.

Folyamatos hibák

Heim kifejtette a magyar gazdaságot nem ciklikus válság, hanem szekuláris, azaz teljeskörű, strukturális válság sújtja. Ez pedig egyértelműen a folyamatosan elhibázott gazdaságpolitikának köszönhető. Mielőtt elkezdenénk azonban szidni a kormányokat – szidjuk persze nyugodtan, mert megérdemlik – fontos hangsúlyozni, hogy a gazdaságpolitika két alapvető részből áll: a fiskális, azaz költségvetési politikából, melyet a kormány határoz meg, illetve a legalább ennyire fontos monetáris politikából, amit viszont a független Jegybank visz.

A Századvég elemzése szerint e kettő katasztrofális hibái, valamint a közben begyűrűző világgazdasági válság miatt tartunk gyakorlatilag a béka segge alatt. A leginkább elhibázott dolog szerintük a rendszerváltáskor elkezdett észnélküli privatizáció. Az állami monopóliumokba azonnal többségi tulajdont szerezhettek a külföldi cégek, s ez alapvetően határozta meg a magyar gazdaság szétesését.

Duálgáz

Emiatt ugyanis létrejött az a duálgazdaságnak nevezett helyzet, ahol a külföldi multik és a kis és középvállalkozások között húzódik éles határ. A multikat rendkívül bután kialakított, szinte feleslegesen sok adókedvezménnyel támogatjuk, míg az őket kiszolgálni hivatott beszállítói vállalkozások gyakorlatilag szétverődtek.

Heim szerint súlyos gond, hogy hiába ismerjük ezt föl, a szakképzés szétverése miatt a kkv-k nem tudnak újra talpra állni. A szakértő kimondta: ma Magyarországon óriási hiány a szakképzett munkaerő.

A másik oltári marhaság az volt, hogy a külgazdasági politikánk, mint vak ló száguldott egy ismeretlen irányba, s így nem vette észre hogy a világban óriási átrendeződés ment végbe.

20 végleg elveszett százalék

Mellár Tamás, a KSH volt elnöke szerint az elmúlt nyolc évben minden szinten leszakadtunk a visegrádi országoktól. Mint mondja, ha úgy növekedtünk volna, mint ők, akkor most 20 százalékkal lenne magasabb a GDP.

Hangsúlyozta azt is, hogy a külföldi tőke milyen jelentős szerepet játszik a GDP előállításában, ám eközben a felhasználható jövedelem kicsi. Magyarán a megtermelt jövedelmet saját magának használja fel, s nem az ország építésére, fejlesztésére, nem a gazdaságba való pumpálásra.

Jegybank-ostrom

Az elemzés illetve az utána kialakuló beszélgetésben Heim Péter keményen bírálta a Jegybankot is. Úgy látja a 2005 után (mikor Gyurcsány erőszakkal kibővítette a monetáris tanácsot) megtett lépések sokat ártottak az országnak, főleg azért mert a monetáris politikai céljai kiszámíthatatlanul változtak.

Szerinte meg lettek volna a lehetőségek, hogy a lakossági devizaállományt ne engedje így felfutni, de megemlíttette a Jegybank enerváltságát a 2007-es világválság beütésekor is, mikor egyáltalán nem reagált arra, hogy a bankok a hosszúlejárató hiteleket – logikus módon – rövideljáratúakra cserélték. Heim Péter egy kicsit „kifelé is szólt” mikor azt mondta, ezek a hibák ma is folyamatosak. Simor András Jegybank elnök úgy tűnik, egyre nagyobb bajban van.

Mellár Tamás adott egy pofont a Gazdasági Versenyhivatalnak is. Elmondta, a sokszor monopolhelyzetben lévő multicégeket a GVH-nak kellene kordában tartania, ám ezt nem teszi: „el kéne kezdeni versenyhivatalként működni.”