Minden frakció minden bizottság munkájában részt vesz?

Balsai István az MTI-nek csütörtökön azt mondta: minden frakció részt vesz az Országgyűlés minden bizottságának munkájában, a Jobbik is. Hozzátette: ha az ellenzéki pártok megállapodása alapján nem a Jobbik adná a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, bizottsági tagot akkor is delegálna.

Felhívta a figyelmet, hogy e bizottságnak a törvény szerint ellenzéki elnöke van, az ellenzéki pártokra volt bízva, hogy a hat felajánlott bizottság közül melyiket ki vezesse. Ez ügyben "semmiféle presszió, befolyás nem történt" – fogalmazott.

Az alkotmányügyi bizottság leendő vezetője kifejtette: a nemzetbiztonsági bizottság elnökének ugyanannyi joga van, mint a tagjainak, azzal a különbséggel, hogy összehívja a bizottság ülését.
Nem értem a problémát és a "különvéleményt" sem – tette hozzá.

Ha az ellenzéki pártok nem úgy döntenek, ahogy, akkor most a Jobbik a számvevőszéki és költségvetési bizottságot vezetné, az MSZP pedig a nemzetbiztosságit – közölte a fideszes politikus. Szerinte a választók ennyi felhatalmazást adtak az MSZP-nek, "se többet, se kevesebbet".

Újból leszögezte: minden bizottságban minden frakciónak szerepet kell kapnia; a választók döntése alapján a Jobbik is közepes nagyságú frakciót alakít, természetesen a bizottsági munkában is részt vesz.

Arra a kérdésre, hogy aggályos-e, hogy a Jobbik bekerül a nemzetbiztonsági bizottságba, Balsai István azt felelte: e bizottság működésében körülhatárolt a titoktartás, és minden képviselőnek, az új pártokénak is felelőssége van ebben az ügyben.

Arra a felvetésre, hogy mi történik, hogy ha az MSZP nem tölt be bizottsági elnöki, alelnöki posztokat, úgy reagált: akkor a szocialisták nem vesznek részt a parlament munkájában.
A bizottságok távollétükben is működnek, ez a lépés "öngól" lenne, a választóik lebecsülése – vélekedett Balsai István.

A "gárdamellény-üggyel" kapcsolatban annyit mondott: ismerjük a nyilatkozatokat, és tény az is, hogy a képviselőkre is vonatkozik a törvények betartása. Az más kérdés, hogy miként lehet ennek érvényt szerezni – tette hozzá.

Az MSZP hárompontos különvéleményt csatol az Országgyűlés megalakulásához kapcsolódó politikai nyilatkozathoz, mert csak ezzel együtt fogadja el annak tartalmát. Ezek között szerepel: az MSZP nem fogadja el, hogy a Jobbik bármilyen szerepet kapjon a nemzetbiztonsági bizottságban, és változatlanul azt tartja helyesnek, hogy a frakcióknak legyen joga vitanapot kezdeményezni, vizsgálóbizottságot létrehozni, indítványaikat a parlament plenáris ülésén a közvéleménnyel megismertetni.

A különvéleményben az MSZP azt is rögzíti: azt várja Schmitt Pál leendő házelnöktől, hogy – mivel a házszabály szerint a bizottságok elnökére, alelnökeire, tagjaira az Országgyűlés elnöke tesz javaslatot -, indítványával rendezze a vitatott kérdéseket; minden bizottságba delegálnak tagokat, de az elnöki és alelnöki posztok betöltéséről csak annak ismeretében döntenek, hogy az Országgyűlés többsége milyen döntést hoz a bizottsági struktúráról az alakuló ülésen.