Nem kellene vízum az ukránoknak?

Mint Balázs a megbeszélés után az MTI tudósítóját tájékoztatta, az ülésen – a következő EU-orosz csúcstalálkozóra való felkészülés jegyében – szó volt az EU-orosz vízumliberalizáció esélyeiről. A vitában a magyar diplomácia irányítója úgy vélekedett: nem lenne helyes, ha Oroszország e tekintetben "előreszaladna" a keleti partnerek rovására.

A keleti partnerországok köréhez Ukrajna mellett Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország tartozik. Balázs Péter elmondta, hogy a vízumliberalizációról folytatott eszmecserében a magyar prioritáslista második helyezettjét, Moldovát is megnevezte. A külügyminiszterek – álláspontjuk kifejtésén túl – nem jutottak el közös állásfoglalásig a kérdésben.

A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna köztes pozíciót igyekszik elfoglalni az EU és Oroszország között: nem kíván betagozódni az orosz-fehérorosz-kazah vámunióba, de az unióhoz való közeledést sem sürgeti. A külügyminiszteri tanácskozás előtt egyébként a lengyelek és a svédek megszervezték az Ukrajna barátai elnevezésű csoport különtalálkozóját, amelyen a két meghívó ország mellett ott voltak a visegrádi négyek, a baltiak, a románok, a régebbi EU-tagállamok közül pedig olyan nagy országok, mint Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország. A találkozón az ukrán külügyminiszter ismertette országa gazdasági helyzetét, amiről azt mondta, hogy súlyos, de konszolidálódik.

Az EU-orosz kapcsolatokról folytatott uniós miniszteri vitában Balázs Péter arról beszélt, hogy az újabban modernizációs partnerségnek nevezett viszonyt nem csupán a tőkemozgások és a technológiai együttműködés terén kell fejleszteni, hanem a társadalom átalakítását illetően is, hangsúlyt helyezve arra, hogy kiszámítható, átlátható legyen Oroszországban az üzleti környezet.