Ptk: vannak vesztesei az AB döntésének

Az Ab hétfői határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az új polgári törvénykönyv hatálybaléptetéséről szóló jogszabály egyes rendelkezéseit. Az Ab az új Ptk. két lépcsőben – ez év május 1-én, illetve jövő január 1-én – történő hatálybaléptetését a jogbiztonság sérelme miatt minősítette alkotmányellenesnek. Kirívóan rövid a törvényhozó által biztosított hatvannapos időtartam a felkészüléshez az alapvető magánjogi kódex május 1-én életbe lépő első két könyvének alkalmazására – állapították meg.

A kormányszóvivői iroda közleménye szerint a kormány hiányosnak tartja az Ab jogi érvelését, ahogy arra Bragyova András alkotmánybíró különvéleménye világosan rámutatott. A most megsemmisített hatálybalépési időtartam az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatának megfelelt, illetve éppen megegyezett azzal a hatálybalépési idővel, amelyet a Fidesz-kormány a cselekvőképességet érintő, hasonló terjedelmű 2001-es törvénymódosításhoz meghatározott.

A kormány sajnálatosnak tartja, hogy a testület a fogyatékos emberek tízezreinek véleményével szemben döntésével megakadályozta egy jogkiterjesztő törvény hatálybalépését. Az új polgári törvénykönyv szerint a fogyatékkal élők, ha nem is önállóan, de segítséggel maguk intézhették volna ügyeiket. A jelenleg hatályos Ptk. szerint ugyanis ha a bíróság cselekvőképtelenné nyilvánít valakit, akkor minden ügyét a kijelölt gondnok intézi, anélkül, hogy a bíróság részletesen, ügycsoportonként megvizsgálná, képes-e önállóan vagy a gondok segítségével döntést hozni. A módosítást ráadásul támogatták az érintettek is, hiszen hatálybalépéséért április 9-én kilenc fogyatékosügyi és más jogvédő civil szervezet demonstrált az Alkotmánybíróság épülete előtt – ismerteti a közlemény.

Ugyancsak sajnálatos – írták -, hogy döntésével az Ab a közhatalmat gyakorlók bírálhatóságát, a tényfeltáró újságírás működését megkönnyítő törvénymódosítás hatálybalépését is megakadályozta. A kormány által javasolt új szabályozás a nyilvánosság ellenőrző szerepét erősítette volna úgy, hogy a közhatalmat gyakorló jó hírnevét csak annyiban védte volna a törvény, ha valaki szándékosan, vagy a szakma szabályait megsértve járt volna el.