Az EP nagyobb beleszólási jogkört akar

A kereszténydemokrata-konzervatív, a szocialista és a liberális képviselőcsoport elsősorban azt kifogásolja, hogy a tervezés folyamata "túlságosan kormányközi", és így a szolgálat létrehozása a jelenlegi tervek alapján nem hordozna hozzáadott uniós, közösségi értéket.

Joseph Daul néppárti, Martin Schulz szocialista és Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető a közleményben értésre adták, hogy az EP kész "élni együttdöntési jogköréből eredő hatalmával", azaz megakadályozni a javaslat jóváhagyását. A külügyi szolgálat felállítását az uniós intézményrendszert megreformáló Lisszaboni Szerződés határozta el. Az a megfontolás áll mögötte, hogy az EU-nak jobban ki kellene használnia erejét és befolyását külügyekben is, ahogyan teszi azt már gazdasági és kereskedelmi téren.

A mintegy 3 ezer fős szolgálatért - amely a jelenlegi uniós diplomáciai szolgálatra, illetve a tagországokból érkező diplomaták csoportjára épül majd - Catherine Ashton külügyi főképviselő lesz felelős, aki kidolgozta a most tárgyalt javaslatot is. Brüsszeli információk szerint jó esély van arra, hogy a javaslat jelenlegi változatának kulcselemeiről a tagországok külügyminiszterei kedvező véleményt mondanak jövő heti luxembourgi találkozójukon.

Az EP ugyanakkor már korábban is jelezte méltatlankodását, miután úgy érezte, nem kap elegendő beleszólást az előkészítő munkálatokba. A mostani közleményben a frakcióvezetők azt is megerősítették: elfogadhatatlanul nagynak ítélik azt a befolyást, amelyet Ashton a szolgálat működésében a tagállamoknak biztosítana. "A külpolitika a XIX. és a XX. században szerveződött vertikálisan és kizáró jellegűen" - fogalmaztak Verhofstadték. - "Most XXI. századi megközelítésre van szükség, amelyet a külügyi szolgálatnak is magában kell hordoznia."