Kitömött madárral tarolt a magyar természetfotós

Aggályos módszerek

Karrierjük építése során a fotósoknak hatalmas lehetőséget jelent, ha a legrangosabb hazai és/vagy nemzetközi pályázatokon helyezéseket érnek el. Ilyenkor a nemzetközi sajtó, a képügynökségek, galériák fokozottan figyelnek munkáikra, jó eséllyel csíphetnek meg több ezer dolláros megbízásokat, előnyös szerződéseket képügynökségekkel, de a nagy pályázatokon (World Press Photo, BBC Wildlife Photographer of the Year, Pictures of the Year International, Magyarországon a Magyar Sajtófotó pályázat) elért helyezéseket komoly pénzjutalmakkal is honorálják.

 
A tét tehát nagy, a fotográfusok legnagyobb része tisztességes eszközökkel indul a megmérettetéseken, sajnos azonban időről időre akadnak kivételek. Az elmúlt hónapokban a szokásosnál több botrányos esetre derült fény, az egyikben egy magyar természetfotós, Joe Petersburger -polgári nevén Szentpéteri L. József – a főszereplő.
 
Joe idén tarolt a pályázatokon: hazánk egyik legszebb madarának, a jégmadár vadászati szokásait feldolgozó Jégmadarak fotósorozata a Magyar Sajtófotó 2009 pályázaton a 3. díjat érdemelte ki, míg a legrangosabb nemzetközi sajtófotós pályázaton, a World Press Photo 2009-en a természet kategória első helyét érdemelte ki egyik fényképével.

A vitatott fényképeken szakértők szerint nem élő, hanem preparált állatok szerepelnek, nem természetes, hanem műtermi körülmények között fényképezve. A Magyar Természetfotósok Szövetsége (NaturArt) ezért március 3-án közleményben határolódott el Szentpéteri L. József tevékenységétől, etikai aggályaik miatt a pályázataikon való részvételtől mindörökre kizárták a fotóst.

Gyanús mozdulatok

A sajtóközlemény részletes pályaképet rajzol Szentpéteri szakmai „ámokfutásáról”: „1996-ban, amikor Szentpéteri József olyan képsorozatot adott be Az Év Természetfotósa pályázatra, amelyeken elhullott madarak szerepeltek és mozgásukban korlátozott, valamint kvázi dinamikus helyzetekbe beállított elpusztult állatok segítségével berendezett jelenetek voltak. Akkor a zsűri a csalást idejekorán észlelte, ezért még a bírálati szakaszban kizárta a pályázót, akit fiatal korára tekintettel csak figyelmeztetésben részesített, remélve, hogy okul a történtekből.”

Úgy tűnik azonban, visszájára sült el a szövetség kesztyűs keze. 2003-ban Szentpéteri a National Geographic Magyarország és a magazin nemzetközi kiadása számára olyan, természetfotónak álcázott képet készített, amelyen védett és szigorúan védett állatok preparátumai voltak láthatók. A 2009-es Magyar Sajtófotó pályázatra olyan sorozatot adott be, amely természetkárosítás útján jött létre és az elkészítés ideje sem felet meg a pályázat kiírásában foglaltaknak. Közben József Joe Petersburger művésznéven publikál a National Geographic képarchívumában etikailag és természetvédelmi szempontból aggályos képeket – áll a szövetség közleményében.

A napokban a World Press Photo közleményben tudatta, a sport sorozat kategória 3. helyezettjének, Stefan Rudiknak az erdeményeit törölték. A fotós egy, a kompozíciót zavaró lábat retusált ki egyik fényképéről, ám ez a pályázat szabályzatával ellentétes.
Az eset alapján felmerült a kérdés, hogy a NaturArt kezdeményezett-e vizsgálatot Joe Petersburger 1. helyezett fényképével kapcsolatban.
@@
A szervezet elnökét, Dr. Radisics Milánt kérdeztük:

– Szándékukban áll vizsgálatot kezdeményezni a World Press Photo-nál Joe Petersburger díjnyertes képével kapcsolatban?

– Mi azt a képet nem támadjuk. Nem ez ellen lázadtunk fel, hanem Szentpéteri munkamódszerei ellen. Amivel nyert, az egy akváriumi fotó: a madár ugyan szabadon mozgott, de a halak egy akváriumban voltak és a fényképezőgép ez alatt, így a kép készítésének körülményei jóindulattal sem nevezhetőek természetesnek. A probléma az, hogy a zsűriben volt a National Geographic fotórészlegének igazgatója, innentől kezdve ez etikai dolog, mert az az ember tudta, kire szavaz. Kicsi esélyünk van támadni, ráadásul az újság lehozott egy ilyen képet a magazinjában. Ha ők ezt nem tartották aggályosnak, valószínűleg a World Press Photo sem fog vizsgálatot indítani.

– A Magyar Sajtófotó pályázat szervezői felé jelezték aggályaikat?

– Igen, velük egyeztettünk szóban, nem akartuk, hogy a sajtóból értesüljenek. Kiderült, hogy a 10 képből álló sorozatából – ami 3. díjat nyert kategóriájában – csak 5 kép felelt meg a kiírásnak, amely kiköti, hogy a fényképek 2009-ben kell készüljenek. Az 5 kérdéses kép a RAW fájlok vizsgálata alapján 2008-as, és bár a pályázat szervezői kizárták a kérdéses fotókat, a díjat mégsem vették el a fotóstól. Ráadásul az 5 bennmaradt kép között van egy „csobbanós”, amely bizonyítottan kitömött madár felhasználásával, műtermi körülmények között készült.

– Nem tartja ezt aggályosnak, nemtörődömnek? A World Press egy minimálisnak tekinthető retusálás miatt alkalmazta a legszigorúbb büntetést…

– Szerintem ők nem merték bevállalni a balhét. Miután felhívták, Józsi csinált egy ellenbalhét. Vette a fáradtságot és az összes díjazott képet megvizsgálta. Talált még 2-3 képet, ami 2008-ban készült és így már balhészagúvá lett a dolog, ezért a szervezők nem merték elvenni a zsűrizéskor megítélt díjat. Azt viszont továbbra sem értjük, miért hagyták benne az etikailag legaggályosabb fényképet.

Radisics Milán elmondta, állásfoglalásukat sajtóközleményben tudatták a magyar médiával. Időközben létrejött egy blog, amely tételesen bizonyítja Szentpéteri trükkjeit, leleplezi etikusnak cseppet sem nevezhető módszereit.

„A nemzetközi természetfotós szervezeteknek ezt a blogot küldtük tovább. Rengeteg fotós jelzett már vissza, sokan bekapcsolódtak a vitába. Előbb-utóbb eljut a National Geographic vezetőségéhez is a történet, bár mi azt is csodáljuk, hogy a 2003-as botrány után hogy nem küldték el a fenébe…”

Farkasokkal bundázó

Az elmúlt hónapokban nemzetközi szinten két kirívó eset borzolta a kedélyeket. A leghírhedtebb a londoni Természettudományi Múzeum és a BBC Wildlife Magazin közös rendezésében megtartott Wildlife Photographer of the Year 2009 -mely a világ legrangosabb nemzetközi természetfotós pályázata- szervezőinek a fődíjas képpel kapcsolatos állásfoglalása volt. Amikor kiderült, hogy a felvételen a képleírással ellentétben nem vad, hanem idomított, vadasparkban élő farkas látható, akkor a zsűri azonnal és nagyon határozottan megfosztotta díjától és a későbbi pályázás lehetőségétől a fotóst. A szervezet nemzetközi sajtóközleményben tette világossá: a patinás pályázat etikai elveinek legcsekélyebb mértékű megsértését sem tűri el.