2024. április 26. - Ervin

400 milliós löszfal riogatja az utasokat a Balatonnál

Autóbuszok szállítják hétfőtől az utasokat a Tapolca-Székesfehérvár vasútvonalon. A vonatközlekedés határozatlan ideig tartó szüneteltetésének oka a Csajág és Balatonkenese közötti löszfal omlásveszélye.
2010. március 9. kedd 07:49 - Csabai Gábor

A felgyülemlett talajvíz miatt repedések jelentkeztek a balatonkenesei löszfalon pénteken, emiatt félő, hogy a fal megindul és magával ragadja a tetején található ingatlanokat, valamint betemeti a tövében futó utat és vasúti pályát. Ennek veszélye miatt a MÁV hétfő 0 órától leállította a forgalmat az észak-balatoni, Székesfehérvárt Tapolcával összekötő vasútvonalon. A vasúttársaság közlése szerint a vonat nélkül maradt napi közel 3000 utast Csajág és Balatonkenese között autóbuszok szállítják, erről azonban a cég ELVIRA nevű elektronikus menetrendi rendszere nem tud semmit, a március nyolcadiki keltezésű adatbázis szerint minden rendben van a vasútvonalon. A MÁV-Start szerint ennek az információnak az átvezetése folyamatban van.
 
50, 40, 20, 10...
A MÁV Zrt. tájékoztatása szerint a kérdéses, 70 - 100 méter hosszú pályaszakaszon engedélyezett sebesség 50 km/óra volt. Ezt csökkentették először 40, 20, legutóbb pedig 10 km/órára.
400 millió forintba kerülne a vasúti pályatest megtámasztása és a löszfal alóli talajvíz kivezetése – árulta el a kérdésünkre Balatonkenese polgármestere. Sörédi Györgyné vasúti illetékesekre hivatkozva beszélt a felújítás költségeiről. A városvezető elmondása szerint az önkormányzat jelenleg a löszfal oldalában lévő fákat vágja ki abból a célból, hogy odaférjenek a MÁV szakemberei és megkezdhessék a munkálatokat. 

Ezek a munkálatok a vasúttársaság tájékoztatása alapján vízelvezető furatok fúrását és a repedések beton töltőanyaggal való feltöltését jelenti. A vasúttársaság becslése szerint a munkálatokat követően egy héten belül 10 km/órás sebességkorlátozzásal indulhat újra a vasúti közlekedés az érintett szakaszon.

Lösz-e pénz?

Mint lapunk korábban már írta, a balatonkenesei önkormányzat a MÁV-val közösen tavaly benyújtott egy 230 millió forintos - ebből 17 milliót adott a vasúttársaság - pályázatot a löszfallal kapcsolatban. A Hírextra érdeklődésére Fodor András, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (KDRFU) ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, kétszer is támogatásért folyamodott a település. Először 2008-ban nyújtottak be pályázatot, akkor szakmai kifogásokra hivatkoztak utasították el Balatonkenesét. Másodszor tavaly próbáltak támogatást igényelni, azt formai okok miatt utasította el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Fodor szerint az önkormányzat akkor a megadott határidőig nem élt a hiánypótlás lehetőségével. A KDRFU ügyvezető igazgató-helyettese elmondta, a legutóbbi döntésről szóló végzést február 25-én kapta kézhez Balatonkenese. Ezt Sörédi Györgyné is megerősítette és kérdésünkre azt is elárulta, már benyújtották az elutasítás ellen szóló fellebbezést.
 
...és mégis mozog a föld

Nem csak a Balatonon található mozgékony löszfal. Az ország egyik legismertebb ilyen képződménye a Baranya megyei Dunaszekcsőn, a Duna partján található: a fal 30 méter magas és az évek során többször is reflektorfénybe került. 2007-ben például egy közel félmillió köbméteres tömb szakadt le a képződményről. 2008-ban ismét nyilvánosságot kapott a fal, amikor az egy évvel korábban levált darab megcsúszásáról és repedések megjelenéséről szóltak a hírek. A polgármester akkori beszámolója szerint 15 métert csúszott a fal, melynek felületén egy 460 méter hosszú – igaz, csak műszerekkel kimutatható – repedés húzódott.

2008 tavaszán a képződmény csúszása közben annyira felgyűrte a talajt, hogy még egy sziget is kiemelkedett a Duna vízéből, ez jelenleg az árvíz miatt nem látható. Pár nappal később ismét a hírekbe került a település: február 23-án két férfi hatolt be a Katasztrófavédelem által kordonnal elkerített területre, egyikük le is esett a falról. Őt súlyos sérülésekkel szállították kórházba.  

Egyedül a régész örül

Régészeti szempontból is ismert a dunaszekcsői fal. Miután 2007-ben levált egy félmillió köbméteres darab a képződményről, egy természetes metszetfal jött létre. Olyan ez nekünk régészeknek, mint zenészeknek a kotta – vázolta a jelenség horderejét a HírExtrának Gábor Olivér régész. A pécsi Jannus Pannonius Múzeum munkatársa abban látja a terület jelentőségét, hogy a metszetben az őskortól egészen a török korig maradtak meg a talajrétegek. Az akkor még 300 méter hosszú résből 10 métert hat-nyolc méter magasságban meg is tisztítottak, a további tisztítást és vizsgálódást azonban a Katasztrófavédelem leállította. Mint mondták, nem garantált a régészek biztonsága, ezt később a kutatók által megkérdezett munkavédelmi szakemberek is megerősítették. Egy mozgó löszfalon egyensúlyozó létrán való tisztogatásra sem szabályok, sem precedensek nincsenek itthon – állították a munkavédelmisek Gábor beszámolója szerint. 

Megkérdeztük a fal jelenlegi állapotáról a dunaszekcsői polgármestert, Faller Jánost. A városvezető szerint a képződmény jelenleg is folyamatosan csúszik és közvetlenül két lakott valamint három lakatlan ingatlant, közvetve 40-50 épületet és 100 embert veszélyeztet. Korábban megírtuk, 480 millió forintos uniós pályázatot nyújtott a duna-parti település a fal megállításának céljából. A pénzből támfal- és monitoring-rendszer kiépítését tervezik.

Budapest közelében is találhatunk mozgékony löszfalat, ennek megtekintéséhez Ercsibe kell elutaznunk. A Duna parton lévő fal problémája több mint nyolcvan évre nyúlik vissza, nemrégiben viszont felújították egy részét. Berkesi István, ercsi aljegyzője kérdésünkre elmondta, a megcsúszás nem terjed ki az egész partszakaszra és a terület jelenleg nem is életveszélyes. A terveik szerint tovább folytatják a korábban a vis major-alapból és a központi támogatásból finanszírozott helyreállítást. Mivel a tavaszi fagy még nem engedett ki teljesen, így újabb suvadások sem keletkeztek a falon, aminek állapota azonban a fagyok megszűnése és a csapadék miatt tovább romolhat – tette hozzá a város aljegyzője.

Most mi lösz?

Beszámolónkból felsejlik, nem egyedi eset a most kipattant balatonkenesei helyzet. A KDRFU ügyvezető igazgató-helyettese szerint lesz még pályázat a partfalak rekonstrukciójával kapcsolatban, legközelebb például júliusban. Amennyiben a fellebbezés ellenére ismét sikertelen lesz Balatonkenese pályázata, lesz még esélye a településnek és MÁV-nak a pályatest és a partfal megvédésére – kérdés, mi erről a löszfal véleménye. Az időjárás-jelentések szerint az elkövetkező napokban csapadékhullás várható, azt pedig a löszfalak egyféleképpen honorálják: leomlással.

Fotó: www.geocaching.hu
Forrás: HírExtra.hu
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

tizeri
2010. március 9. 17:56
Helló mindenkinek!
Ez a fránya löszfal, bizony már azóta fenyegeti a környéken lakókat, amióta megalakult a balatonakarattyai kolónia. A harmincas években parcellázták ki a települést, azt megelőzően egyházi birtokban volt, és földművelésre használták.
A kritikus csúszólap kialakulásáról, és hogy milyen területeket fenyeget, csak találgatni lehet. A föld itt állandóan mozgásban van. Kisebb, nagyobb csuszamlások már az utóbbi 80 év során is előfordultak. A Bercsényi strandot egyébként a II. világháború előtti években totálisan letarolta egy ilyen omlás. Azóta sem nyugszik a lösztalaj. Ezt persze az ottani nyaraló tulajdonosok nem veszik figyelembe. A 70-es évek folyamán a Balatonkenesei Önkormányzat főmuftija, de lehet, hogy műszaki előadója (Böröc, talán Berec elvtárs) segédletével végül sikerült meglőni a legnagyobb öngólt Akarattyának. Ez a pártfőmufti olyan területekre adott ki építési engedélyeket, amelyek a löszfal legveszélyesebb szakaszait érintik, és akkoriban még csatornázás sem létezett. Persze most azok kiabálnak a legjobban, akik itt építkeztek. Szerintem a biztosító társaságoknak is mérlegelnie kellene, hogy egy nemkívánatos földcsuszamlás esetén fizetnek e ezeknek a panorámára és egyéb jókra áhítozó haszonlesőknek. Egykor nekem is volt Akarattyán egy ingatlanom, de azt még a nagyapámék vették a 30-as években. Akkor még nem a böröcök uralták a vidéket. Köszönöm türelmüket, és remélem jön egy jobb kor, amely orvosolja az akkori bakikat. A természet mindezt már elkezdte. Omoljon le végre aminek le kell omlani!
Teszéri György
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását