A pártelnök szerdán Budapesten sajtótájékoztatón a kedden nyilvánosságra hozott beszédet úgy ítélte meg, hogy a Fidesz elnöke nemcsak jósol akkor, amikor duális politikai rendszer helyett egy centrális politikai erőtér létrejöttéről beszél, hanem ezt az állapotot tartja kívánatosnak. Lendvai Ildikó szerint Orbán Viktor ezzel a demokratikus többpártrendszer lényegét kezdi ki, a kontroll nélküli túlhatalom programját hirdeti meg.

Úgy fogalmazott: Orbán Viktor húsz évvel ezelőtt az Hősök terén rendszerváltó beszédet, most, húsz év elteltével Kötcsén "rendszervisszaváltó" beszédet mondott, ami hadüzenet is az Orbán Viktortól eltérően gondolkodó értelmiségnek, annak kimondása, hogy az értelmiségi elit megítélése nem a teljesítményétől függ, hanem attól, milyen politikai értékközösség tagjai, milyen kormányt támogattak.

Lendvai Ildikó azt mondta: "Orbán Viktor előbb tudta és jobban tudta sokunknál, nálam biztosan, aki dolgoztam az egypártrendszerben is, hogy az egypártrendszer nem teremthet demokráciát, azonban előbb felejtette el és jobban felejtette el sokunknál, nálam biztosan, hogy ez a tétel igaz".

Úgy fogalmazott: "ahol a többpártrendszert kiherélik, ott a demokráciát herélik ki", a Fidesz elnökének programja erről szól.

A politikus kitért arra, hogy Orbán Viktor szerint sajátos magyar mentalitást kell megvalósítani, ezt a mentalistást pedig a demokrácia hiányával azonosítja az ellenzéki pártelnök. "Ezt ki kell kérnünk minden magyar ember nevében! Nem ez a magyar út!" - hangsúlyozta Lendvai Ildikó, aki szerint ha ez lenne a magyar út, az visszafelé vinne.
Az MSZP elnöke álszentnek tartja Orbán Viktor azon kijelentését, hogy nincs közös érték és cél Magyarországon, hiszen szerinte a Fidesz politikai szerepfelfogása miatt hiányoznak a közös értékek és célok.

A kormánypárti politikus elmondta: Orbán Viktor szerint az elmúlt kormányok politikájáért nemcsak a politikusok, hanem a hasonló eszméket való értelmiségiek is felelősek. Azt kérdezte: ha ők rossz értelmiségiek, szabad-e színpadon játszaniuk, szabad-e a könyveiket kiadni, dolgozhatnak-e kutatóintézetekben? Mit jelent ez a kijelentés a kultúra és a tudomány támogatása szempontjából?

Lendvai Ildikó az állami kiadásokkal kapcsolatban közölte: a Fidesz elnöke szerint a duális rendszer azért is omlott össze, mert fenntarthatatlanná vált a finanszírozása. Abban van igazság - folytatta - , hogy az állami kiadások szerkezetét újra kellett gondolni, és nagy takarékosságra volt szükség, amit Orbán Viktor a megszorítások politikájának nevezett.

Hozzátette: most kiderült, hogy a rendszer azért volt finanszírozhatatlan, mert a járadékokat és a juttatásokat túl bőségesre szabták. De ha ez túl bőséges, nyilván csökkenteni akarja az ellenzéki pártelnök ezeket, de mégis mit, a gyest, a gyedet, a szociális támogatásokat vagy a nyugdíjrendszer támogatását? - tudakolta Lendvai Ildikó.
Utalt arra, hogy az ellenzéki pártelnök beszéde néhány hónnappal később került csak nyilvánosságra, "ez is hozza a párhuzamot az őszödi beszéddel, a tartalom azonban nagyon különbözik".

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a "Megőrizni a létezés magyar minőségét" című beszédét szerdai számában közölte vitaindítóként a Nagyítás című hetilap. Az MTI úgy tudja, a szöveg Orbán Viktor 2009. szeptember 5-i kötcsei beszédének szerkesztett változata, amely - mint a Nagyítás írja - "koncepció, vízió, sőt stratégia a kultúra jövőbeli szerepéről".

Orbán Viktor többek között arról beszélt, hogy szerinte megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a "duális erőtér" határozza meg, hanem "egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér".

Az elit szerepéről kifejtette: a neoliberális elit és az általuk támogatott politikai közösség együttesen felelősek az ország kudarcáért, s így - mint fogalmazott - "az egyik magával rántotta a másikat".

Ezzel összefüggésben hangsúlyozza, egy "kurzusváltás" esetén ez a Fidesszel kapcsolatban sem lesz másként: mind a kormány, mind a támogató elit kulturális teljesítményét annak alapján fogja megítélni a magyar közvélemény tekintélyes része, hogy az ezeken a szellemi alapokon felépülő kormányzás sikeressé teszi-e Magyar­országot vagy sem.