Demjén Tamásné főszervező elmondta, hogy a Pest megyei falucska az egyetlen magyar település, ahol a szlovák kisebbség alkotja a lakosság többségét: a 2500 lakos több mint 50 százaléka vallja magát szlováknak. A sajátosságok közé tartozik, hogy például vasárnapi misén a pap magyarul prédikál, a hívők pedig szlovák nyelven énekelnek, a boltokba betérőket szlovákul köszöntik, kétnyelvű iskolába járhatnak a gyerekek, és a faluban több hagyományőrző együttes is működik.

A fesztiválon a fánkot is régi szlovák receptek szerint sütik, a háziasszonyok saját hozzávalók alapján rukkolnak ki a remekekkel, amelyekkel aztán versenyre kelnek. A győztes értékes jutalmat kap, a sokadalom pedig belakmározhat a csokoládés, barack- és szilvalekváros vagy krémekkel töltött csemegékből.

Lesz óriásfánk-bemutató, vidám fánkevő vetélkedő, ahol a legfalánkabb fánkpusztítót díjazzák. A télbúcsúztató farsangi dínom-dánom részeként - régi népszokás felelevenítéseként - Simon és Juda nevű bábukat kötöznek egy szekér hátsó kerekére, és a vágtató lovak ütemére a figurák táncoló párként keringenek majd végig a főúton.

A farsangi mulatságba a szomszédos falvak nemzetiségi lakosait is meghívták, így a helyi magyarok és szlovákok mellett sváb és szerb csoportok is ott lesznek a forgatagban, ahol kirakodó vásár, néptáncbemutatók, koncertek színesítik a kulturális kínálatot.

Napnyugta után pedig farsangi bál, nosztalgiaparti invitálja táncra a népes publikumot, táncra perdülhet a falu apraja-nagyja.