A politikus Budapesten újságíróknak a holokauszt nemzetközi emléknapján elmondta: ha a parlament elfogadja a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, akkor három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki nagy nyilvánosság előtt tagadja a holokausztot.

Mesterházy Attila közölte: ahhoz, hogy az előterjesztésről - házszabálytól eltérve - még februárban döntsön az Országgyűlés, a Fidesz és a többi ellenzéki párt támogatása is szükséges.

A szocialista képviselő ismertette a feles többséget igénylő törvénymódosítás szövegét: aki a nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát az által sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mesterházy Attila a törvényjavaslatot azzal indokolta, hogy ma Magyarországon a mindennapokban ismételten tapasztalható az antiszemitizmus, a szélsőséges újfasiszta eszmék terjedése.

Ennek megakadályozása érdekében lépniük kell azoknak a demokratikus erőknek, amelyek egyetértenek abban, hogy nemzeti minimum a szélsőségesekkel szemben való határozott fellépés.

A frakcióvezető morális kötelességnek nevezte a törvényjavaslat beterjesztését. Mint mondta, az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik számára, hogy a módosításhoz lehet többséget szerezni az Országgyűlésben.

Az MTI azon kérdésére, hogy korábban még arról beszélt, a holokauszt tagadása mellett a kommunizmus bűneinek tagadását is büntethetővé tennék, Mesterházy Attila azt mondta: a politikai pártoktól a sajtón keresztül olyan visszajelzéseket kaptak, amelyekből az derült ki, hogy a most benyújtott módosításhoz lehet a parlamentben többséget teremteni.

Ma Magyarországon elsősorban a holokausztot tagadják sokan, ezért ott kell legelőször lépni, ahol a leginkább szükség van erre - hangsúlyozta, megjegyezve: az MSZP nem tett le arról a szándékáról, hogy a gyűlöletbeszédet is büntethetővé tegye, de tudomásul vette, hogy ehhez a módosításhoz nincs többsége.