Tudomány
Szárazodik Magyarország – Mit tehetünk?
A szárazodás komoly veszély Magyarország számára, szinte minden téren. A témában nagyszabású konferenciát tartottak októberben. A szervezővel, a környezetvédelem hazai atyjával, Láng István professzorral beszélgettünk.
Sikeresnek ítéli a konferenciát?
Rendkívül sikeresnek tartom. Részt vettek rajta a kormánypárti és ellenzéki szakpolitikusok is illetve megjelentek az aszállyal és a szárazodással foglalkozó magyar szakemberek legjobbjai. Minden résztvevő kapott egy állásfoglalás-tervezetet, amihez hozzá lehetett szólni, végül ezt összesítettük és tártuk a nyilvánosság felé most szerdán.
Eddig tehát beszélhetünk sikerről, ám a valódi siker csak ez után következhet attól fűggöen, miként tudjuk ezt az utat folytatni, és elérni, hogy valóban megtörténjen politikai, gazdasági és társadalmi szinten is a cselekvés. Nem állunk tehát meg, folytatjuk tovább.
Hogyan?
A végső állásfoglalást megküldjük az Országgyűlés környezetvédelmi illetve mezőgazdasági bizottságának. Az ott munkálkodó képviselőket kérjük fel, hogy folytassák saját hatáskörűkben az általunk elindított folyamatot.
A szárazodás hatása a szakma szerint nem csak a mezőgazdaságot érinti.
Így van. A szárazodás nem csak a mezőgazdaságot, hanem a talajzsugorodás miatt a talajra épülő infrastruktúra egy részét is érinti. Tehát potenciális veszélyt jelent a házakra, épületekre, hidakra, gátakra, utakra.
Minden klímaforgatókönyv azt mondja, hogy a klímazónák eltolódnak. Ez a Kárpát-medencében meg is kezdődött. Mivel várhatóan jelentős éghajlat-változási hatásra kell felkészülnünk, ezért nem csak a mezőgazdasági termelés, de számtalan más ágazat is érintett.
Mennyire súlyos a helyzet?
Háromszáz évre vannak visszamenőleg adataink az aszályokról. A 19. században még csak hét súlyos illetve nagyon súlyos aszályos év volt, a 20. században dupla ennyi, az elmúlt harminc évben viszont már nyolc. A tendencia tehát egyértelmű.
Meg lehet győzni a politikai döntéshozókat, hogy ez tényleg más ágazatokat is érint Belátják ezt?
A szárazodáson belül a legszembetűnőbb a felszín alatti vízkészlet változása, hiszen ennek az ivóvíz ellátásra van komoly hatása. Ezt már érzékelik a politikusok is. A homokhátságokon az elmúlt tíz év alatt 4-5 méternyi vízszint csökkenés mutatható ki. A tartós vízhiány egyéb hatásaival még csak most ismerkednek, itt még át kell lépni az ingerküszöbüket.
Milyen jogi lépések szükségesek?
Az első dolog a törvényi állásfoglalás. Néhány éve már elkészült egy úgy nevezett aszálystratégia. Ezt elő kell venni és aktualizálni kell. Ebből egy országgyűlési határozatot kellene készíteni. Ez megköveteli a kormánytól a konkrét cselekvési programok kidolgozását és végrehajtását, aminek keretében sor kerülhet bizonyos jogi és közgazdasági szabályozásra.
@@
Példákat tudna mondani?
1. Tájékoztatási és párbeszédprogramok kezdődjenek a kormányzati, szakmai, társadalmi, civil szervezetek között.
2. A kormányzati, szakmai szervezetek ösztönözzék a vízhiánnyal és a szárazsággal foglalkozó rendszeres médiatevékenységet.
A felsőszintű döntésként
3. Az Országgyűlés határozzon a lehető legrövidebb időn belül „Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Program” kidolgozásáról, az EU irányelvekhez igazodó tartalommal.
4. Készüljön nemzeti aszálystratégia, cselekvési program, végrehajtási utasítás, valamint új támogatási rendszer.
5. Szerepeljen a támogatás feltételeként az igazolt felkészülés.
6. Nevezzenek ki kormánybiztost a megvalósítás, a folyamatos tájékoztatás, a kommunikáció, az Országgyűlés és a Kormány elé kerülő jelentések összehangolására.
7. Különítsenek el forrásokat a feladatok megvalósítására, s intézkedjenek a beszámolási kötelezettség, valamint a számonkérés rendszerességéről.
8. Kerüljön sor az alapvető vízigények mindenkori kielégítése érdekében, a Víz Keretirányelvnek megfelelően, vízkészlet-vízhasználati megállapodások kötésére a vízgyűjtő terület érintett államaival.
9. Kezdeményezzenek olyan K+F programokat, melyek tudományosan megalapozzák a szükséges intézkedéseket. Működtessenek nyomon követési, ellenőrzési és visszajelző rendszereket.
10. Készüljön oktatási program a megelőzés, védekezés, a szakképzés erősítésére és a tanácsadó szakemberképzés javítására, valamint az állampolgárok ismereteinek bővítésére.
A vállalkozások, gazdasági és más szervezetek, önkormányzatok, társadalmi csoportok körében
11. Váljon alapvető követelménnyé a megelőzés.
12. A jó gyakorlat szerves részét képezze a vízkészlet-gazdálkodás, továbbá a vízhiány megelőzése, és a talajok nedvességmegtartó képességének megóvása.
Egyrészt szükséges volna a felszín alatti vízkivétel bizonyos fokú szabályozása. Másfelől szükség lenne az ország rendelkezésére álló uniós pénzek belső struktúrájában egy észrevehető elmozdulásra afelé, hogy jobban jutalmazzuk azokat a pályázatokat, amelyek előre felkészülnek a káros hatások csökkentésére. Hiszen az igazi megoldás a felkészülés, nem pedig a kárelhárítás. Ma a megelőzést nem jutalmazza senki.
Magyarország vízföldrajzi szempontból nagymértékben függ a környező államoktól. Őket is bevonják a megoldás megtalálásába vagy a stratégia kidolgozásába?
Ezen a konferencián még nem voltak külföldi meghívottak, most a saját magunk dolgait szerettük volna áttekinteni. Vannak meglévő vízügyi megállapodások a szomszédos országokkal – elsősorban árvízvédelmi téren. Ezeknek a fenntartása illetve esetleg további igények érvényesítése a vízügyi diplomácia feladata lesz a jövőben.
Érdekes adat, hogy az országba belépő vízmennyiség és a kilépő vízmennyiség között plusz hat km3 víz van (ez kb. három balatonnyi). Tehát, nemhogy kiveszünk a bejövő vizekből, hanem végső soron hozzáadunk. Ennek a mennyiségnek a csökkentése nagy feladat lenne. Az esőt jobban meg kellene fognunk. 56 km3 csapadék hull az ország területére: ez a víz a mienk, érdemes lenne okosabban felhasználni.
A világ ivóvíz készlete egyre inkább felértékelődik. Mi szerencsések vagyunk ilyen szempontból. Hogyan tudjuk ezt a természetföldrajzi szerencsét kamatoztatni?
Őrizni kell ezt a kincset. Rövidtávon kereskedelmi vonatkozásban elsősorban az ásványvizeink adhatók el, illetve a gyógyvizeink kihasználtsága növelhető. Főleg annak a tekintetében, hogy Európa lakossága öregszik, ebből következően több a beteg, akiknek a gyógyvíz nagy vonzerőt jelenthet. Ám ennek vannak veszélyei is.
Például?
A klímaváltozás kapcsán Ázsia felől meginduló népvándorlás. Ha a tengervízszint növekedése abba az irányba megy, amit jósolnak, akkor például Bangladesből tízmilliók fognak megindulni élhetőbb helyek felé. De ha a sivatagosodás folytatódik Kínában, akkor az ő migrációjuk is növekedni fog. Egy olyan terület, ahol van jó minőségű víz é talaj, célpont lesz. Magyarország nagy része ilyen terület.
Ha a Nemzeti Víz- és Élelmiszer-ellátási Létbiztonság Programmal megoldjuk az aszálykérdést – akkor elmondhatjuk, hogy a klímaváltozás hatásait képesek vagyunk kezelni?
Igen. Nagyon jó ez a szó, hogy „hatásait”. Hiszen magát a klímaváltozást úgysem tudjuk kezelni. Hiába tartunk be minden kibocsátási kvótát, ez elenyésző a földi klíma megváltozásának szempontjából. Ám, erkölcsileg lényeges.
Az általunk elindított kezdeményezés célja valóban az, hogy a szárazodás okozta a hatásokra időben felkészüljünk és azokat kezelni tudjuk.