Szombaton hirdetik ki Meszlényi boldoggá avatásá

A volt kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül Meszlényi Zoltán az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emel – írták a közleményben.

XVI. Benedek pápa július 3-án hagyta jóvá azt a dekrétumot, amely elismerte többek között Meszlényi Zoltán vértanúságát. Erdő Péter bíboros 2008. június 11-én nyújtotta át a katolikus egyházfőnek az 1951-ben vértanúhalált halt Meszlényi Zoltán boldoggá avatási eljárásának positióját, azaz végleges összefoglaló dokumentumait.

Napjainkban általában egy testület vagy közösség kezdeményezi az eljárás indítását a jelölt halálának helye szerint illetékes főpásztornál, ezt az ügy választott képviselőjén, a posztulátoron keresztül teheti meg.

A főpásztor először kikéri a környező egyházmegyék püspökeinek véleményét és tájékoztatja szándékáról az Apostoli Szentszéket. A tanúvallomások összegyűjtésére kinevez egy bíróságot. Ez előtt megvizsgálják a jelölt írásait, valamint történész szakértők is nyilatkoznak a vizsgált személyről. Amikor összeáll a vizsgálati anyag, arról hiteles fordítást készítenek, általában olasz nyelven, majd az aktákat ünnepélyesen lepecsételik és Rómába küldik.

A szentté avatási ügyek kongregációjának fórumai elé az összegzés, a positio kerül. A történészek a dokumentáció teljességéről, hitelességéről, a teológusok a hősies erénygyakorlásról vagy a vértanúságról nyilatkoznak. Ezután az anyag a kongregáció bíborosai és püspökei elé kerül, majd összegző véleményüket a kongregáció bíboros prefektusa a pápa elé tárja, aki meghozza döntését az ügyben.

Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Rómában teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá. 1916 végétől Csernoch János bíboros, hercegprímás megbízásából a Prímási Palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, a későbbiekben nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke volt.

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Sinope címzetes püspökévé szentelték, ekkortól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, ő lett az egyházmegye érseki helynöke.

Meszlényi Zoltánt 1950. június 29-én késő délután hurcolták el esztergomi lakásáról az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internáló táborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én halt meg. Hamvait a rákoskeresztúri Új köztemetőben helyezték el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták és az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.