Lőfegyverek pengeélen

A bűntények, bűcselekmények egyre brutálisabbak szerte a világon. Természetesen a fegyverkereskedelem fő lebonyolítói nem a magán jellegű célokra vásárlókra fókuszálnak, de a piac telítettsége hozzájuk is eljuttathatja a fegyvereket. A törvényes fegyerkereskedelem forgalma a világban évente 20-30 milliárd dollár.

Ki juthat fegyverhez?

Természetesen akik önvédelemből használnak lőfegyvereket, azok nem az egész arzenálból válogatnak, csupán egy szeletéből. Nagy kérdés, hogy ki juthat fegyverhez, s ennek milyen követelményei vannak. Ez országonként más és más, egységes szabályozásra valószínűleg sosem kerül sor. Az Egyesült Államokban a telek, magánterület védelmére is használhatunk jogosan fegyvert. Nálunk ez 2004 előtt még foglalkozási körhöz volt kötve.

„A feltételek alapvetően attól függennek, hogy milyen célra akarjuk az adott lőfegyvert használni. Önvédelmi cél esetében meglehetősen szigorú szabályok vannak. Az egyik alaptétel a büntetlen előélet. Emellett még számtalan követelmény van. A lőfegyvereket szabályozó kormányrendelet meghatároz egy sor olyan bűncselekményt, amelynél a büntetlen előélet nem elegendő, a bűnügyi nyilvántartásban bizonyos cselekmények miatt egyáltalán nem szerepelhet az adott illető. További feltétel az egészségügyi alkalmasság, megfelelő jártasság a lőfegyver biztonságos kezelésére, használatára. Ebből van elméleti és gyakorlati vizsga. Meg kell teremteni a lőfegyver biztonságos tartásának körülményeit. A legfontosabb kitétel az önvédelmi lőfegyver tartásnál, hogy az adott személy tevékenysége olyan jellegű legyen, ami kifejezetten indokolttá teszi, hogy ő élete, testi épsége védelme érdekében önvédemi célból fegyvert birtokolhasson” – mondta Pozsvai Sándor, az ORFK igazgatásrendészeti főosztály rendészeti osztályának vezetője.

Korábban voltak olyan nevesített körök, akiknek engedélyezve volt a fegyverek tartása: bírók, ügyvédek, polgármesterek, rendvédelmi szervek tagjai. Ez a pozitív jogszabályi megkülönböztetés 2004 őszén megszűnt.

Gyakoratilag bármilyen magánember vehet fegyvert, ha bizonytani tudja a korábban említett feltételeket, de alanyi jogon értelemszerűen nem jár.

„Még a rendőrnek, a bírónak, az ügyésznek is igazolnia kell, hogy olyan feladatokat lát el, olyan ügyeket tárgyal, olyan esetei vannak, ami miatt az ő élete ilyen jellegű védelmet igényel” –magyarázta az alezredes.

Hazánkban a fegyverek egész széles palettájából válogathatunk.

„A pártízezer forinttól az akár tízmillió forintos marokfegyverekig minden megtalálható. Ez függ gyártmánytól, típustól, kidolgozottságtól és persze a pénztárcánktól” – vélekedett Pozsvai.

Sajnos az illegális fegyverkereskedelemről felvilágosítást kapni nagyon nehéz, erről nincsenek adatok.

„Ha tudná a rendőrség, hogy hol van illegális fegyver, akkor nyilvánvalóan hivatalból intézkednénk az ilyen jogsértő állapotok felszámolására" – nyilatkozta az osztályvezető.

Az amerikai helyzet

Az Egyesült Államokban más a helyzet. Ám az amerikai történelemben kell annak a gyökerét keresni, hogy ott egészen más szabályok érvényesek. Az fegyvertartás alkotmányos joga a tengerentúlon minden ember sajátja már a függetlenségi háború óta.

A szabályozás azonban tagállamonként más és más: vannak államok, ahol a puska és a pisztoly is különösebb kritériumok nélkül kapható, másutt szigorúbb szabályokhoz kötik ezek beszerzését, tartását.
@@
Az éles fegyverek kisöccsei

Hazánkban önvédelemre 2004-től már a flóbertet, azaz a gázpisztolyt is csak bizonyos feltételek mellett lehet használni. Korábban ezt bárki, engedély nélkül megtehette.

„Az úgyneveztt flóbertek a 2004-es jogszabályozással szintén bekerültek az engedélyköteles lőfegyver kategóriába. Ebből a típusú fegyverből úgy gondolom olyan sok nincs az állampolgároknál, annál is inkább, mert a használatuk kifejezetten céllövészetre van korlátozva. A gáz-riasztó fegyverek önvédelmi használata azonban viszonylag magasabb számú. Itt is volt egy jogszabályi változás, ennek a lényege alapvetően az, hogy ezek a fegyverek megvásárlása, birtoklása nem engedélyköteles. Akkor szükséges a rendőrhatóságtól engedély, ha a fegyvert önvédelmi céllal szeretné az ember viselni.”

Gáz-riasztó fegyverek csövét szilárd lövedék nem hagyhatja el. A csőben egy úgynevezett „akasztót” helyeznek el, ami egy keresztbe elhelyezett fémlap, így képtelenség, hogy szilárd test hagyja el a fegyvert. A másik biztosíték, hogy a fegyver alapanyaga spiráter. Ez az acélnál sokkal gyengébb, így nem lépnek fel olyan erők a használat közben.
Magyarországon az önvédelmi célú marokfegyereket „kifejezetten önvédelmi célra, tehát jogos védelem, végszükség esetén” lehet használni.

Hazánkban többszázezer fegyver van a lakosság körében, de a döntő részét sport- és vadászati célokra használják.

Önvédelmi eszkösz, vagy veszélyforrás?

Amerikában most készült egy kutatás a lőfegyver tartás és a fegyveres bűncselekmények kapcsolatát illetően. A tanulmányból kiderül, hogy az a személy, aki rendelkezik fegyverrel 4,5-szer nagyobb esélye van, hogy lelövik. A vizsgálat a napokban jelent meg az American Journal of Public Health novemberi, előre nyomtatott számában.

A tanulmány szerzője, Charles C. Branas Phd, egyetemi docens elmondta, hogy „végre lehull a lepel a vitáról, hogy a magán célból tartott fegyver veszélyforrás, vagy a megfelelő védelem eszköze”. A philadelphiai kutatás előbbit bizonyította be. A vizsgálat riasztó eredményeket hozott: minden nap öt ember esett golyó áldozatául, ezek közül egy meg is halt.

Az Egyesült Államokban minden felnőttre jut egy fegyver, ezért a kutatók szerint több energiát kell fordítani a kutatásokra és csökkenteni a lakosságnál található fegyverek számát. Így egészségesebb életet lehetne élni és a közbiztosnág is nagyobb lenne. Az eredmények arra hivatottak, hogy befolyásolja a jogi körülményeket a fegyvertartással kapcsolatban.

Pozsvai elmondta, hogy a magyar és a tengerentúli helyzet összehasonlíthatatlan, teljesen más múltja van a jogi szabályozásnak a kérdéskörben.

Mégis a kutatás bebizonyítja, hogy az erőszak erőszakot szül. Az USA-ban rengetegen halnak meg fegyveres bűntények következményeként. Az ehhez hasonló kutatások hozzájárulhatnak, hogy egy magasabb morál bontakozzon ki, még akkor is, ha ehhez jogi feltételek szükségesek. A túlzott liberalizmus ebben az esetben – ahogy a tények is igazolják – nem mutat jó példát.