Balsai: a Fidesz nem akarja megváltoztatni az államrendet

Ön a Mentelmi Bizottság alelnöke. Hogyan áll most Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának ügye? Ráadásul Dávid Ibolya maga is tagja a bizottságnak…

Példátlan dolognak tartom az esetet. Nem emlékszem arra, hogy a rendszerváltás óta eltelt időben a mentelmi bizottság bármely tagja ellen a legfőbb ügyész közvádas ügyben kiadatási kérelmet nyújtott volna be. Ezt követően pedig az illető, mintha mi sem történt volna, részt vesz a bizottság ülésén és szavaz a kérdésben.

Ráadásul a bizottság újabb papírokat kért be az ügyben az ügyészségtől, aminek az lehet a következménye, hogy Dávid Ibolya, mint esetleges későbbi gyanúsított megismeri azokat az iratokat, amik róla szólnak, azokat, amiket egy gyanúsítottnak más esetben nem lehetne. Az lehetetlen helyzet, hogy egy gyanúsított előre betekintést kapjon azokba a dokumentumokba, amik a legfőbb ügyésznek a gyanúra adták az okot. Ez a törvény előtti egyenlőséget kérdőjelezi meg.

Mi több, a bizottság szocialista elnöke, Géczi József Alajos a bizottsági ülés előtt megkereste a legfőbb ügyészt, hogy az összefoglalón kívül további okokkal támassza alá a kiadatásra vonatkozó kérését. Gyakorlatilag a bizottság elnöke és az őt támogatók úgy viselkednek, mintha előre el akarnák bírálni az ügyet, holott nyilvánvaló, hogy ez a bíróság feladata.

Szintén példátlan, hogy valaki előző nap tart egy sajtótájékoztatót, melyben kijelenti, hogy kérni fogja a bizottságtól a mentelmi jogának felfüggesztését, majd a bizottsági szavazáson ennek elhalasztása mellett szavaz.

Szavazhat valaki saját magáról a bizottságban?

Igen. Ez a sajtóban hibásan jelent meg. Érdemes tehát tisztázni: a bizottságban – ugyanúgy ahogy később a Parlamentben – a képviselő elvileg szavazhat saját mentelmi ügyében.

Nem lehet egyszerűen lemondani erről?

Sajnos nem. A magyar szabályozás ilyen. Az Országgyűlésben jelenlévők kétharmada szükséges hozzá. Érdekessége az ügynek, hogy Dávid Ibolya nem olyan régen beterjesztett egy javaslatot a Parlamentnek, hogy közvádas ügyben egyáltalán ne legyen mentelmi jog. Tehát ha a legfőbb ügyész úgy látja, akkor ne védje a képviselőt a mentelmi joga. Ezt ugyanaz a Dávid Ibolya terjesztette be, aki most halasztásra szavazott…



Mikor lesz végső döntés?

A bizottság két hét múlva, hétfőn ül össze, a Parlament pedig csak az utána lévő héten szavazhat.

Dávid Ibolya egyébként azt mondja, nem őt kellene zaklatni, hiszen ő csak felhívta a figyelmet a megfigyelési ügyre, mert éppen őt akarták megfigyelni.

Abszolút fordítva ül a lovon. Nem megy a fejébe, hogy ő sem különb a többi állampolgárnál. Ha valaki valamilyen személyes adattal visszaél, akkor azért felelnie kell.
@@
Lassan indul a kampány. Sokak szerint már megy is. Ön indulni fog a választáson?

Igen. A II. kerületben indulok, ahol eddig háromszor sikerült elnyernem a választók bizalmát.

Milyen hangvételű kampányra számít?

Minden kampány durva. Szerencsére az én választókerületem olyan, ahol nagyon magas a részvétel, nagyon tudatosak az emberek, talán azért mert a lakosok 65 százaléka felsőfokú végzettséggel bír. Egyébként ebben a választókerületben nem szokott nagyon véres lenni a harc.

Úgy tűnik, hogy Fidesz-kormány fog alakulni. Ön volt már igazságügy miniszter két kormányban is (Antall József és Boross Péter kormányában). Vannak hasonló ambíciói a jövőre nézve?

Nincsenek. Nekem egyelőre az a célom, hogy javítsak az eredményen az egyéni választókerületben és sikerüljön az első fordulóval bejutnom az Országgyűlésbe.



Mint volt igazságügy miniszter, mi a véleménye Draskovics Tibor jelenlegi tárcavezető munkásságáról?

Mélyrepülés. Eleve nagyon rossz felállásnak tartom, hogy valaki egyszerre igazságügy és rendészeti miniszter. Úgy tagja az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, hogy közben a rendőrség feje. Szerintem ez a magyar alkotmányossággal is nehezen összeegyeztethető. Ha Fidesz kormány lesz, ez biztosan szét lesz választva.

Egyébként Draskovics Tibort szakmai felelősség terheli, hogy a kormány számtalan törvényjavaslata az Alkotmánybíróságra került, majd a bírák megsemmisítették. Ennek nem lenne szabad előfordulnia ilyen sűrűn. És ezért is a mindenkori igazságügy miniszter felel.

A Polgári Törvénykönyvvel mi a helyzet?

Sajnos futólépésben akarja elfogadtatni a kormány a Parlamenttel az új Ptk.-t. Pedig megmondtuk világosan, hogy nem értünk vele egyet, ebből következik, hogy ha a Fidesz kormányra kerül, meg fogja változtatni. Ráadásul csak májusban lépne életbe. Nem látom az értelmét annak, hogy egy ilyen valóban nagy munkának aztán így legyen vége. Értem én, hogy Draskovics saját szakmai csúcsteljesítményének szeretné, de szembe kellene nézni azzal, hogy ilyen körülmények között kudarc lesz a vége.

Van személyes felelősége Draskovics Tibornak a közbiztonság ilyen fokú romlásáért?

Természetesen van. Ő a miniszteri felügyelője a rendőrségnek. Mikor egy rendőrautó bemegy egy romatelepre és nem mernek kiszállni a rendőrök, akkor az ember elszégyelli magát. Ez iszonyatos. Ezért a helyzetért a miniszter felelőssége kikerülhetetlen.

Ha a Fidesz kormányra jut, változtatna az Alkotmányon?

Vadonatúj alkotmányt nem szeretnénk. Nincs olyan tervünk, hogy az állam szerkezetét megváltoztassuk, gondolok itt például a sokak által emlegetett kétkamarás Parlamentre. Ugyan ez most álomnak tűnik, de ha mégis megtisztelnének minket a választok annyira, hogy kétharmados többséget szereznénk az Országgyűlésben, akkor sem készülnénk felforgatni az alkotmányos berendezkedést. Ne felejtsük, éppen mi hoztuk ezt létre, hiszen Orbán Viktor is ott volt húsz éve ezeken a tárgyalásokon…

Akkor mit változtatnának?

Valóban vannak részek, amikhez hozzá kellene nyúlni. Az önkormányzati rendszer tekintetében például vannak teendők. Az ügyészség alkotmányos helyzetén is el lehet gondolkodni. Ez egy olyan pontja az Alkotmánynak, ami már csak nálunk van így.

De el kellene gondolkodni a négyszintű bíráskodás tekintetében is. Táblabíróságok tíz éve vannak, kevés idő telt még el, de nem biztos, hogy beváltják a hozzá fűzött reményeket. Csak akkor lennének hatékonyak, ha el is intéznék az ügyeket. Nagyok az aránytalanságok a budapesti illetve a vidéki táblabíróságok ügyterhelése között. Ezzel kapcsolatban vannak konkrét elképzeléseim, itt lenne mit változtatni.