Az önkormányzat kirúgatta a tanárt, hogy megtartsa a hatalmat?

Az alapok

Kirúgták a legjobb tanárt az iskolából, mert igazgató akart lenni – egy mondatban így foglalható össze a történet, legalábbis első ránézésre. A Budapest III. kerületi önkormányzat által fenntartott, békásmegyeri Medgyessy Ferenc Általános Iskola 8.b osztályának szülői munkaközössége írt egy levelet, amelyet elküldött többek közt az önkormányzathoz, és pár szerkesztőségbe, de túl sok visszhangja nem lett az ügynek – pedig nem ártott volna.

A levél azt sérelmezi, hogy 8.b osztály osztályfőnökét, Sisa Péternét, egy héttel az iskolakezdés előtt – gazdasági okokra hivatkozva – kirúgták. A tanárnőt mind a szülői munkaközösség, mind a tantestület, mind az osztály nagyon kedvelte, támogatta. Ráadásul a gyerekek nála tanultak 2006-óta, így pont a 8. osztály megkezdésekor osztályfőnököt váltani – hangsúlyozottan olyat, akivel mindenki meg volt elégedve – igen necces, főleg a gyerekek szempontjából.

Ráadásul a dologba belekeveredik az tény is, hogy a tanárnő indult a megüresedett igazgatói posztért, és ebben mindenki támogatta. Ezt a támogatást az önkormányzat figyelembe se vette, így mégsem ő nyerte el az állást, hanem Dr Bertókné Daróczi Marianna, aki „az iskola életében eddig semmilyen módon nem vett részt”. Sisa Péternét pedig hirtelen kirúgták – pontosabban áthelyezték egy másik iskolába.

Az érem egyik fele

A szülői munkaközösség politikai szálakat sejt a háttérben: konkrétan azt, hogy az önkormányzat a hatalom megtartása érdekében rúgta ki a tanárnőt, és tette az iskola élére a saját emberét. Erre ráerősít az is, hogy – állításuk szerint – az önkormányzatból üzenték meg a tanárnőnek, hogy ”ha nem tesz le a döntés további vitatásáról, nemhogy az iskolában, de a III. kerületben sehol nem fog munkát kapni”. Méghozzá mindezt – állítólag – a szintén Fideszes Menzcer Erzsébet, a kerület oktatási bizottságának elnöke üzente a szülői munkaközösség egyik tagján keresztül a tanárnőnek.

Felhívtuk a szülői munkaközösség egyik – neve mellőzését kérő – aktív tagját, hogy megkérdezzük az ügy hátteréről, és a legújabb fejleményekről. A szülő szerint Sisát teljesen megfélemlítették, és már nem akar visszamenni az iskolába, sőt a kerületet is elhagyni készül. Így már csak az új igazgatónő leváltásáért harcolnak – aláírásokat is gyűjtenek -, no meg a gyerekek igazáért. Elvégre a tanárnő menesztésének hallatára az osztályából többen pár órás "dühöngésbe" kezdtek – ami csak akkor fordul elő, ha az osztály számára különlegesen kedves a tanár.

A szülő azt is megjegyezte, hogy az igazgatónő beiktatása után – érdekes módon – rögtön leváltotta az igazgatóhelyetteseket – no meg kirúgta Sisát – és helyükre olyanokat ültettek, akik párthoz köthető emberek. Például az egyik Fidesz aktivistát, aki kopogtatócédulákat is gyűjtött a párt számára (igaz ellene semmilyen szülői panasz nem érkezett, jó tanerőnek tartják).

A szülő egyenesen hülyeségnek nevezte az önkormányzat azon felvetését, miszerint Sisa a nulladik órában járjon be régi iskolájába, hisz megvalósíthatatlan elképzelésről van szó (a tanárnő egy másik iskolában dolgozik már, ráadásul a gyerekek sem tudnak róla, hogy a 0-ik órában ilyen történne). A szülő állítása alapján kedden az új igazgatónő behívatott az irodájába két tanulót az osztályból, és azt mondta nekik, hogy jó lenne már befejezni ezt a hercehurcát, és jó lenne, ha a szüleik sem csinálnák ezt tovább. Tehát a gyerekek által akart nyomást gyakorolni a szülőkre.
@@
Másik fele

Az önkormányzat szerint „tényleg pusztán gazdasági okok vezényelték a döntés meghozatalában.” Magyarázatuk szerint a tanárnő volt az egyetlen egyszakos magyar tanár az iskolában, és ráadásul sokan is voltak ezen a szakon. Egy másik kerületi iskolában viszont épp hiány volt magyar szakos tanárból, így a döntés ésszerű és logikus volt – áthelyezték egy másik tanintézetbe. Azt is hozzátették, hogy a tanárnő majd nulladik órában bejárhat volt diákjaihoz, akikkel így nem romlik meg a kapcsolat.

Mivel a szülői munkaközösség tagjait nem méltatták válaszra arra a kérdésre, hogy milyen szakmai szempontok vezettek Bertókné igazgatóvá választásához, megkérdezte ezt a HírExtra is. Bár visszajelzést kaptunk, de úgy tűnik, hogy a kérdésre nem akartak válaszolni – vagy csak annak lényegét nem voltak képesek felfogni. A válasz:

„Az intézményvezetői pályázatok elbírálásakor az alkalmazotti közösség a Ktv.57.§ (1)bekezdés i) pontja, valamint a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 11.§ -a alapján véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A Képviselő-testület kizárólagos döntési jogköre annak eldöntése, hogy kit bíz meg az intézmény vezetésével. Az alkalmazotti közösség, a DÖK ,a felkért közoktatási szakértő véleményének ismeretében a 1039 Bp. Medgyessy Ferenc u. 2-4.szám alatt működő Általános Iskola vezetésével a Képviselő- testület egy tartózkodás mellett dr. Bertókné Daróczi Mariannát bízta meg.”

Ha valakinek nem lenne világos – ami nem csoda – fordítunk: azért lett Bertókné az igazgató, mert ők azt mondták. Ez a szakmai szempont. Ráadásul itt újra lehet idézni az ügyet kirobbantó levél egy bekezdését: „Bebizonyosodott tehát, hogy a mai magyar – demokratikusnak tartott – oktatási rendszer III. kerületi döntéshozói továbbra is követik azt a rendszerváltás előtti nézőpontot, mely szerint nem a jó teljesítmény és a felnövekvő ifjúság érdeke helyezendő előtérbe, hanem kizárólag gazdasági szempontok, illetve hatalmi pozíciók megőrzése. Nem mellékesen a döntés azt az üzenetet is hordozza a tanulók és a gyermekeink jövőjét egyengetni hivatott pedagógusok számára, hogy a minőségi (oktató)munka nem számít, nem érdemes jól dolgozni.”

Az önkormányzat azt is hozzátette válaszában, hogy „a tanítás megkezdődött, a diákok és pedagógusok szeretnék nyugodt körülmények között végezni munkájukat.” Ebben sokat segítene az, ha a mindenki által kedvelt tanárnőt nem küldenék el a végzős osztályától, vagy az, hogy olyan igazgatót választanának, akit az érintettek támogatnak. Ráadásul a pletykák szerint két másik tanár kirúgását is tervezik, ami szintén nem erősíti az említett „nyugodt körülményeket”. De hát Magyarországról, és politikáról van szó, mi mást várjon az ember?