Jól járhatunk az olimpiai program változásaival?

Megszokhattunk már, hogy a Nemzetközi Olimpiai Szövetség időről időre úgy próbál változtatni a nyári és a téli olimpiák programján, hogy egyre több látványos, a közönség számára élvezhetőbb versenyszámot helyez előtérbe – s kevésbé izgalmasakat pedig egész egyszerűen elhagyják. A már a 2012-es londoni ötkarikás játékokat is érintő változtatásokról döntöttek csütörtökön is a NOB elöljárói: felvették a programba a golfot és a hét fős rögbit, zöld utat adtak a női ökölvívásnak, valamint – talán ez érinti a legjobban a magyarokat – a kajak-kenu versenyszámai között is rendet vágtak.

Nem nekünk találták ki

Ha csak a magyar sport hagyományait vesszük figyelembe is el tudtunk volna jobb döntést is képzelni a golf és a rögbi felvétele helyett – a 2016-os olimpiától kezdve ez a két sportág csatlakozik a nyári olimpiák programjához. A golfversenyek nyolc napon keresztül fognak tartani, négy-négy napon át küzd majd egymással és a lyukakkal a hatvan férfi és hatvan női golfozó (ebből következően mindkét versenyen naponta egyszer teljesítik majd a 18 lyukból álló pályát, azaz összesen 72 lyukból áll majd az olimpiai golfbajnokság mindkét nemnél).

Ami a rögbi kétségtelenül látványos és gyors változatát, a hét fős rögbit illeti: a 2016-os játékokon mindkét nemnél két hatcsapatos csoportban fognak megkezdődni a küzdelmek, s csak a csoportok első két helyezettje jut majd tovább az elődöntőkbe.

A golf olimpiai programba való felvétele tehát 120, a rögbi pedig 288 plusz sportolót jelent – ez összesen több mint négyszáz plusz sportoló. Hol van már a NOB azon törekvése, hogy ne növekedjen számottevően a résztvevők száma…

Azon most már nem érdemes gondolkodni, hogy magyar szempontból sokkal jobb lett volna, ha a golf és a rögbi helyett mondjuk a karate és a fallabda mellett döntött volna a NOB, döntöttek ugyanis más, hagyományos magyar sportágakat érintő változtatásokról is a derék sportvezetők.

Három magyar ökölvívó lány Londonban?

Eltörölték például a kézilabda küzdelmek helyosztóit – 2012-től kezdve az ötödik, a hetedik vagy éppen a kilencedik helyért már nem kell játszani. A hírek szerint a döntés nem igazán aratott osztatlan sikert a kézisek körében, sokan nem értik, hogy miért bántotta a NOB önérzetét az a néhány plusz meccs, amit a helyosztók jelentettek. Sinka László, a honi kézis szövetség főtitkára például nem érti, hogyan fogják ezután eldönteni a negyediktől rosszabb helyezéseket.

Felvették a programba a női ökölvívást is – jelenleg három súlycsoportról szólnak hírek. Faragó Beatrix, a Magyar Ökölvívó Szövetség nemrég megalakult Női Bizottságának az elnöke elmondta a HírExtrának, hogy ez azért is jó hír a számunkra, mert akár már Londonban mindhárom súlycsoportban ott lehetnek a magyar lányok. Sőt nem csak ott lehetnek, hanem akár komoly eredményeket is elérhetnek.

„Hatalmas lehetőség ez a számunkra, hiszen a magyar amatőr női ökölvívás ott van a világ élvonalában, több világ- és Európa-bajnokunk is van. Nagyon jó helyezéseket értünk el eddig a világversenyeken, és igenis, erre az olimpián is megvan az esélyünk” – árulta el portálunknak Faragó. „Azért is fontos, hogy a női ökölvívás olimpiai sportág lett, mert így már több támogatással számolhatunk a jövőben, ez pedig az utánpótlás számára jelenthet egy töretlen fejlődést” – nyilatkozta portálunknak Faragó Beatrix.

Azt azonban még, hogy kik lehetnek ott 2012-ben Londonban bunyós lányaink közül még a Női Bizottság vezetője sem tudta megmondani. „Több esélyes lánnyal is számolunk például az 51 kilóban, de a 60 és a 75 kilogrammos súlycsoportoknál is tudunk komoly ígéreteket felmutatni. Mivel azonban még sok időnk van addig, s több esélyesünk is van, pont ezért neveket egyelőre nem mondanék” – tette hozzá Faragó Beatrix.
@@
Kajak-kenu: bármi lehet

A női ökölvívással tehát nem biztos, hogy rosszul járunk, mint ahogyan a kajak-kenut érintő változásokról sem lehet jelen pillanatban megállapítani, hogy milyen hatással lesznek a hagyományosan jó magyar olimpiai szereplésekre.

A NOB – szintén az „eladhatóságot” figyelembe véve ugyanis egy tollvonással megszüntette a férfiak 500 méteres versenyszámait kajakban és kenuban is, ami azért fájó változtatás, mert nem egy fantasztikus magyar siker született a kajak-kenu története során ezen a távon (elég, ha a hat olimpiai aranyból csak Kolonics György két, kenus győzelmére gondolunk). Azt azonban még nem tudhatjuk, hogy a látványosságnak szánt sprintszámokban, a 200 méteres távokon mire lesznek képesek a magyar versenyzők – bár a napokban lezajlott dartmouth-i világbajnokság bizakodásra ad okot számunkra, legalábbis a hölgyek teljesítményét illetően.

Kenusainknak ráadásul az eddigi négy helyett a változtatások után meg kell elégedniük három olimpiai számmal. Mindezt ellensúlyozandó azonban a női kajak gyarapodik egy versenyszámmal. A kérdés csak az, hogy jó ez nekünk, magyaroknak?

„Nagyon sajnáljuk a kenu térvesztését, az eddigi négy helyett csak három számot rendeznek nekik. Harcoltunk, küzdöttünk, hogy tizenhárom verseny lehessen az olimpián, de a NOB arra hivatkozva, hogy limitálni kell a versenyzők számát, nem akart még egy kenu csapathajó-versenyt bevenni a programba. Nekünk egyébként mindenképpen kedvező, hogy több női szám lesz, hiszen abban a szakágban nagyon erősek és eredményesek vagyunk” – nyilatkozta a döntés után Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke.

Az ötszáz méteres távok eltörlésével nagy dilemma elé kerülnek azok a férfi versenyzőink, akiknek speciálisan ez a táv feküdt eddig a legjobban. Ha mindenképpen szeretnének ugyanis olimpián szerepelni, el kell dönteniük, hogy a 200, vagy az 1000 métert választják. Ez pedig bizony még a jelenlegi szövetségi kapitány, a távon korábban olimpia bajnoki címet ünneplő (2000, Sydney K-2 Kammerer Zoltánnal) Storcz Botond szerint is kemény lesz:

„Az 500 méteres távok eltörlése a férfiaknál elég nagy veszteséget jelent a számunkra, a 200 méteres sprintszámok bekerülése pedig azt fogja eredményezni, hogy markánsabban elkülönülnek az állóképességi (1000 méter) és a sprintszámok (200 méter)” – mondta a HírExtrának a kanadai világbajnokságon tartózkodó kapitány.

Jól jövünk ki a változtatásokból?

Azt azonban Storcz is vitatja, hogy mennyire jó ötlet a 200 méter besegítése a programba, szerinte ugyanis az elsősorban a televízióknak szóló változtatás pont tévéellenes lesz azáltal, hogy ennyire lerövidítették a távot. „Előfordulhat, hogy ha valaki iszonyatosan jól kapja el a rajtot a 200 méter rajtjánál, azt már be sem tudják fogni a többiek a táv rövidsége miatt, ellentétben az 500-as hosszal” – indokolt Storcz Botond.

Összességében tehát – ez egyébként Storcz Botond és Baráth Etele véleménye is – a plusz női számmal és a 200-as sprinttávokkal egész jól kijöhetünk a kajak-kenut érintő változtatásokból.

Mint ahogyan jól jöhetünk ki az egész olimpiai program átszabásából is – még ha várhatóan nem is golfban és rögbiben aratják sportolóink a legnagyobb sikereket a jövőben. A női ökölvívás megjelenése és a kajak-kenut érintő változások ugyanis enyhén szólva is bizakodásra adhatnak okot a magyar sport számára akár már a következő, 2012-es olimpiát illetően is…