„Gyorsan összeomolhat a kormány”

Hogyan haladnak a szeptember 5-i nagygyűlés előkészületeivel?

Minden bizonnyal nem szeptember 5-ére lesz szervezve a nagygyűlés, hanem ugyanebben az időszakban, de másik napon. Eléggé elkedvetlenítő módon az egyik civil szerveződés, a Székely Nemzeti Tanács ugyanarra a napra, ugyanarra a helyre szervez nagygyűlést, s úgy voltunk vele, hogy az okosabb enged.

Ez még akár pozitív kicsengésű is lehet, hiszen egy még tágabb összefogást is jelenthetne.

Nagyon ironikusan mondva, a bolha összefoghat az elefánttal, de attól még nekünk kell ezt a gyűlést megszervezni. Nagy részben a mi polgármestereinkről, tanácsosainkról van szó, s ha az RMDSZ szervez valamit, akkor magától értetődő, hogy annak formáját és tartalmát is maga szeretné meghatározni. Nevetségesnek tartom az ezzel kapcsolatos vitát.

A nagygyűlés ötletgazdája még az év elején a Székely Nemzeti Tanács volt. Ebben a formában végül is evidens, hogy bele szeretnének szólni a dologba.

Röviden szólva: egy nagygyűlést azért meg is kell tudni szervezni. Másrészt pedig az RMDSZ nem első alkalommal szervez fórumokat, nagygyűléseket, önkormányzati találkozókat, az elmúlt években ez rendszeres volt, például a székelyföldi önkormányzati konferencia, voltak ilyenek a Partiumban, s voltak Erdély más részeiben is. Az RMDSZ programjának szerves része az, hogy önkormányzati találkozókat szervezünk. Ez nekünk munka és lehetőség. Lehetőség találkozni az adott régió önkormányzati vezetőivel, képviselőivel, lehetőség bizonyos célok tisztázására, bizonyos esetekben a közös nevező kialakítására. Úgy látom, hogy valakik valamilyen hatalmas, de előzménytelen eseménynek tekintik, holott erről szó nincsen. Székelyföld problémáit nem önkormányzati nagygyűléseken tudjuk megoldani, beszélni azonban tudunk ezekről, s meg tudunk fogalmazni közös célokat.

Tehát akkor ez egy más tartalmú rendezvény lesz, mint amivel az SZNT próbálkozik.

Nem tudom, hogy az SZNT mit óhajt, s nem hiszem, hogy az RMDSZ-nek és a Székelyföldnek ma ez a kis civil szerveződés a legfontosabb dolga.

Nem sokára indul az elnökválasztási kampány. Lehet-e tudni, hogy milyen üzeneteket fog közvetíteni az RMDSZ Kelemen Hunor államelnök-jelöltön keresztül?

Az üzeneteket ebben az időszakban kell kidolgozni, s majd szeptemberben indul el a tényleges kampány – sőt, formálisan még később, hiszen az elnökválasztásra valamikor november-december táján kerül sor.

Mindettől függetlenül azért körvonalazódnak az üzenetek. Véleményem szerint fontos rész lesz az, hogy az RMDSZ államelnök-jelöltje természetes módon egész Románia számára kell, hogy megoldást kínáljon, mindezt magyarként. Ha az RMDSZ államelnök-jelöltje a többi jelölthöz képest tud valami újat mondani, akkor az pontosan ez. Más szemlélet, más megközelítést jelent a többi jelölttel szemben.

Ami az üzenetek tartalmi részét illeti, figyelembe kell venni, hogy az államelnöki intézmény erősebb, mint mondjuk Magyarországon, de itt sem kell a kormányzati felelősséggel összekeverni az államelnöki felelősséget. Fontosnak tartom azt, amit az utóbbi hetekben én is és mások is többször hangsúlyoztunk, hogy a következő évek nagy feladata lehet a központosított állam lebontása és átszervezése. Decentralizációról, regionalizációról, valamint a sajátos autonómiáról van szó. Mindez nagy kihívás, s az még kérdés, hogy ezekből mit tudunk megvalósítani, de célul mindenképpen az ilyen jellegű mélyreható átszervezést tűzzük ki.

Folynak-e már az egyeztetések az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal az elnökválasztási kampányról?

Ugyan az RMDSZ jelöltjéről van szó, de természetesen jól jön mindenféle, RMDSZ-en kívüli csoportosulás támogatása. Magától értetődik, hogy elsősorban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács részéről várnánk ezt a támogatást, hiszen velük hoztuk tető alá a magyar összefogást. Szeptemberben velük is találkozunk, össze fog ülni az EMNT-vel közösen létrehozott Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, amelyen – nem kizárólagosan ugyan, de – erről is fogunk beszélni.
@@
Bakk Miklós erdélyi magyar politikai elemző nyilatkozta, hogy ha az EMNT-nek az a stratégiája, hogy megerősödjön az erdélyi magyar jobboldal, akkor nem célszerű számukra Kelemen Hunor támogatása. Ebben a tekintetben milyen kilátásai vannak a magyar összefogásnak?

Sohasem fogadtam el, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erdélyi magyar jobboldal, s ezek szerint értelemszerűen az RMDSZ az erdélyi magyar baloldal. Ha ez így lenne, akkor az erdélyi magyar baloldal meglehetősen erős lenne, 80-90 százalékos támogatottsága lenne. Ebből is látszik, hogy képtelenség így tagolni az erdélyi magyar politikai életet.

Ez ráadásul egy olyan kérdés, ahol a vita és a verseny nem nagyon lehetséges. Legalább 200 ezer aláírást kell összegyűjteni ahhoz, hogy államelnök-jelöltet indíthassunk. Ez ki is zárja azt, hogy több magyar jelölt legyen.

Ha pedig nem indul másik jelölt, akkor az azt jelentené, hogy az EMNT az RMDSZ jelöltje mellett nyilatkozna, még akkor is, ha az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a saját útját járná a kampányban, a saját arculatát mutatná fel. Ez elképzelhető, persze.

Melyik lesz a fontosabb az elnökválasztáson: az elért százalékos eredmény, vagy az üzenetek választópolgárok irányába történő sikeres továbbítása?

Nem szabad egyetlen célt kiemelni. Egyrészt az államelnök-választás lehetőség az RMDSZ számára, hogy üzeneteket fogalmazzon meg – a magyarok és a román többség számára is. Ezt nehéz mérni számokkal, de a kampány végén ennek sikerességét is összegezni fogjuk.

A másik fontos cél pedig a minél nagyobb támogatás megszerzése. Szó sincs arról, hogy mindegy, milyen százalékot kap az RMDSZ. Nem tudhatjuk, hogy a választás hogyan fog kinézni, ezért nem is szeretnék még számokat mondani. Nincs még tapasztalatunk erről, most először lesz az államelnök-választás külön a parlamenti választásoktól, ami megváltoztatja a feltételeket, de majd a végén meglátjuk, hogy a megszerzett százalékot hogyan tudjuk értékelni. Az üzenetközvetítés hatékonysága és a százalékos eredmény is fontos, hiszen tárgyalási alapot jelenthetnek a második fordulóban.

Több helyütt került már szóba az, hogy Kelemen Hunor jelölése nem csak az elnökválasztásnak szól, de utódlási kérdés is. Valóban?

Erről nincsen szó. Egyesek szerették volna a két kérdést összekapcsolni, s azon spekuláltak, hogy az államelnök-jelöltség utódjelöltség is egyben. Mielőtt az államelnök-jelölt személyéről szóló döntés megszületett, már kialakult emiatt egyfajta verseny, érezni lehetett egy feszültséget, s mikor ezt láttam, leültünk a kollégákkal – különösen azokkal, akik neve szóba jött lehetséges jelöltként – megbeszélni a helyzetet. Mondtam, hogy én magam nem tartom jó ötletet, hogy úgy oldjak feszültséget, hogy vállalom a jelölést. Ezt megtettem öt évvel ezelőtt, s ma nem lenne jó döntés egy szerepbe beállni, az államelnök-jelölt szerepébe. Megbeszéltük a helyzetet, s közös javaslattal Kelemen Hunort támogattuk. Azt is megmondtam, hogy az RMDSZ vezetésének utódlásáról nincs szó, erről majd később fogunk dönteni, amennyiben ez a kérdés egyáltalán felmerül. Nincs olyan döntés az RMDSZ-ben, amely arról szólna, hogy a 2011-es tisztújításkor váltásra kerül sor. Azt majd a megfelelő pillanatban meglátjuk, hogy lehetőség és szükség van-e a váltásra. Ez nyilván attól is függ, hogy a jövőben hogyan alakul a politikai helyzet.

A lényeg tehát, hogy tudatosan válasszuk szét ezt a két kérdést.

Régóta mondják és látszik, hogy egyre rosszabb állapotban van a román nagykoalíciós kormány. Számolnak-e azzal, hogy a kormányalakítást tekintve idő előtt eljöhet a PNL és az RMDSZ ideje?

Az, hogy a jelenlegi kormánykoalíció gyors összeomlása bekövetkezhet, azért nem biztos, mert a két koalíciós partner közötti konfliktusos viszony nem új keletű, ők kezdettől fogva nem alkottak valódi szövetséget. Érdekből összeálltak, létrehozták a kormányt, s ettől kezdve elsősorban azzal foglalkoztak, hogy hogyan tudják a másikat a víz alá nyomni. Ebből a szempontból a helyzet nem változott, viszont igaz, hogy élesedett ez a konfliktus köztük. Ha az érdekek már nem kötik össze egymással, akkor előállhat egy ilyen jellegű változás, vagyis alakulhat új kormány. Erre van esély, mert az államelnök-választás közeledtével tovább fog élesedni az ellentét köztük, ráadásul mindkét pártnak külön államelnök-jelöltje lesz, vagyis ezen a téren is ellenfelei lesznek egymásnak. Ezért éppenséggel megtörténhet, hogy egy egészen más kormány alakul Romániában. Természetes, hogy az RMDSZ is hajlandó kormányzáson gondolkodni, amennyiben egy megfelelő programmal, stabilan kormányzó koalíció meg tud alakulni.

Azt azonban nem tudjuk, hogy ez hogyan fog kinézni, amennyiben előfordul ez a belpolitikai helyzet. Van négy párt a parlamentben, nem olyan sok a kombinációs lehetőség.

Azt már tudjuk, hogy a moldovai választások győztese az inkább románpárti ellenzék lett, akik valószínűleg kormányt is fognak alakítani. Ez mennyiben befolyásolja az erdélyi magyarság helyzetét, illetve a román belpolitikát? Erősödhet a román revizionizmus?

A kilencvenes években sem nagyon volt igazi revizionizmus, holott akkor erre nagyobb esély lett volna. Annak ellenére, hogy voltak ilyen megnyilatkozások. A románok szempontjából Moldova nem bír olyan erős szimbolikus jelentéssel, mint Erdély. Ettől függetlenül Romániának változtatnia kellene a Moldovával kapcsolatos viszonyán, gazdasági és kulturális értelemben sokkal inkább magához tudná kötni Moldovát. Ehhez azonban Oroszországgal kapcsolatban is újítani kell.

A moldovai fejlemények jelentenek-e bármilyen változást Székelyföld székely egységének biztonsága, megmaradása szempontjából? Vannak félelmek a moldovai románok Székelyföldre való betelepítésével kapcsolatban.

Irányított betelepítésre 1989 után nem volt lehetőség, még akkor sem, ha esetleg szándékok lettek volna ilyenre. Ami engem aggaszt, az az állampolgárság megadásának megkönnyítése a moldovaiak számára. Ez könnyen vezethet ahhoz, hogy Székelyföld felé irányítják őket. Egy nyitottabb Moldova – amire most, a választások után van esély – és egy másfajta román-moldáv kapcsolat éppenséggel lassítani a Moldovából Románia felé való áramlást. Ez nekünk érdekünk.