Összeurópai vagy magyar disznóság áldozatai vagyunk?

Mindenféle disznóságoktól hangos a magyar média a hét eleje óta. A lavinát a Magyar Hírlap indította el egy hétfőn megjelentetett cikkével. A jobboldali lap arról számolt be, hogy egy 2010-től érvényes kormányrendeletnek köszönhetően gyakorlatilag búcsút mondhatunk a hagyományos disznóvágásoknak. Az újság szerint a Bajnai-kormány „áldásos tevékenysége” folytán jövőre megszűnik a falusi turizmusban érdekelt őstermelők adókedvezménye.

A Fidesz azonnal kapcsolt

Ezt követően hétfő este sajtótájékoztató hívott össze Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, Fideszes Országgyűlési képviselő. Arról kívánt szólni, hogy egy júniusi uniós rendeletmódosításnak hála, ezentúl a magyar sertéstartó gazdák és a disznóvágás hagyományát ápoló családok lehetetlen helyzetbe kerülnek. Szerinte az Európa Tanács által szentesített jogszabály értelmetlenül szigorítja a házi vágást.

Elmondta, hogy mostantól fogva csak kijelölt vágópontokon lehet legálisan disznót ölni. Mivel azonban a Meggyesi-kormány dilettáns módon megszűntetett legalább félezer kisvágóhidat, csupán a törvénytelen vágás marad ezentúl a gazdáknak – jelentette ki. Nézete szerint azonban az EU nem követel(het)i meg, hogy Magyarország lemondjon a hazai falusi turizmus alapját képező házi disznóvágással egybekötött vendéglátásról. Magyarországon nagyon komoly tradíciója van a téli disznóvágásnak, amely nem ellentétes az unió elveivel, hisz az EU is arra próbálja ösztönözni tagjait, hogy a hagyományaikat őrizzék meg. (Hogy az ellenzéki politikus szándékosan szervezte-e a Hírlap-cikk megjelenésének napjára tájékoztatóját, nem tudni.)

A Kormány sem kukoricázott

A kormány persze nem hagyta szó nélkül az ellenzék és a hozzá közel álló sajtó „disznólkodását”. Szollár Domonkos kormányszóvivő nem kukoricázott sokat, esti sajtóértekezletén egy füst alatt rendezte le a Magyar Hírlap és a Fidesz vádjait. Szollár a kormány nevében szólva elmondta, hogy egyáltalán nincs veszélyben a disznótor Magyarországon, sőt, egyenesen ökörségnek nevezte a lapban megjelent állításokat. Leszögezte: továbbiakban is ugyanúgy lehet otthon disznót vágni, mint eddig.

Ami nincs, nehéz betiltani…

Ezzel azonban még nem ért véget a rendhagyó nyári „sajtódisznótor”. Kedd reggel Szabadkai Andrea, a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület programvezetője közleményt juttatott el a Magyar Távirati Irodához, amelyben a „változatosság kedvéért” szintén a kormányt ostorozza. Szerinte a „pénzügyi kormányzat” a 2010-től érvényes rendeletmódosítással egyszer s mindenkorra leszámol a falusiak megélhetését biztosító kiegészítő tevékenységekkel. A falusi turizmus és az őstermelők adókedvezményei is megszűnnek 2010-től, csakúgy, minta falusi vendégasztal szolgáltatások lehetősége – írja. A házi disznóvágással egybekötött fizetővendéglátást azonban Szabadkai szerint már nem lehet betiltani, mert eddig is tilos volt.

Véleménye szerint a kis- és közepes termelők eddig is csak kiegészítő tevékenységként tudtak megélni a (sertés)gazdálkodásból. Mint írja, Európa-szerte bevett gyakorlat, hogy a gazda – ellenszolgáltatás fejében – a maga termelte kolbásszal, sajttal, italokkal kínálja vendégeit. 2010-től azonban a falusi és agroturisztikai szolgáltatók szabályozását leíró kormányrendeletet eltörlik, s így az eddig szabályosan végzett tevékenység átcsúszik az illegalitásba. S ha mindez nem volna elég a gazdáknak – fejti ki Szabadkai –, akkor a jövő évi adótörvények fogják végleg ellehetetleníteni őket. 2010-től megszűnik a falusi vendégasztalok adókedvezménye, valamint az őstermelők SZJA kedvezménye is – állítja.
@@
Ki vágja, mi folyik itt?!

Indoklásában kifejti, hogy a jelenlegi szabályok szerint magánvágást csak magánfogyasztásra lehet otthon végezni. Ha ugyanis a disznóvágásból származó húst értékesíteni kívánják, arra már külön szabályozás vonatkozik. A falusi vendéglátás nem számít magánfogyasztásnak, ha fizetővendég is ül az asztalnál. Ilyenkor a disznót el kell(ene) szállítani egy vágóhídra (ami Szabadkai szerint nem ritkán akár 100 kilométerre is lehet), s csak ezután lehet otthon feldolgozni és eladni a vendégnek. Értelmezése szerint, ha magát a vágást is be akarják mutatni, azt egy másik disznóval megtehetik, az ebből származó hústerméket azonban „értelemszerűen” csak a gazda családja eheti meg…

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület (32 másik civillel együtt) javasolta a szabályozás módosítását. Szerintük ugyanis az EU lehetővé tenné, hogy kis mennyiségben helyben elvégezhető kórtani vizsgálatok, illetve hőkezelés mellett is lehessen disznót vágni. Szabadkai szerint külön szabályozásra kellene a kisebb gazdaságokra és a nagyüzemekre is. Amíg azonban a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a civilekkel a jelenlegi rendeletek ésszerűsítéséről tárgyal, addig a kormány a tervezett adójogszabályokkal tenné lehetetlenné a falusi turizmust – írja. A programvezető szerint az nem válságkezelés, hogy néhány száz milliós költségvetési bevétel kedvéért vidéken élők ezreitől vennék el a megélhetés lehetőségét. Tisztességes munka híján pedig maradna a munkanélküli segély. Kinek éri ez meg? – teszi fel a kérdést Szabadkai.

Kistermelőből kisvállalkozó?

A HírExtra megkereste Szabadkai Andreát, hogy megkérdezze: ha valóban megszűnik a falusi sertéstartók adókedvezményét biztosító rendelet, milyen megoldás marad a gazdák számára, hogy a jelenlegihez hasonló körülmények között folytathassák tevékenységüket. „Találgatás van” – válaszolta az egyesület vezetője. Ha nem lesz az adókedvezmények helyett semmi, akkor marad a vállalkozási forma, csakhogy itt egy alkalom-, és idényszerű tevékenységről van szó, amely önmagában nem termeli ki a vállalkozásokat terhelő költségeket – mondja. És hozzáteszi: az ágazatban érdekeltek többsége idős ember, akitől nem lehet elvárni, hogy egy vállalkozást eligazgasson.

Szabadkai később arra is utal, hogy a többi uniós tagállam kormánya minden eszközzel igyekszik támogatni a hagyományőrző falusi turizmus fennmaradását. Példaként azt hozza fel, hogy míg Ausztriában évi kétszáz liter pálinkát a kistermelő adómentesen adhat el, itthon mindezt egyetlen cseppel sem teheti meg. A vágás helyét kijelölő uniós szabályozásról szólva Szabadkai elmondta, hogy azt teljesen külön kell választani a kormány tervezett adójogszabály-módosításaitól.

Miről beszél a Fidesz?

Úgy tudja, már a 2004-es uniós csatlakozásunk óta érvényes az a szabály, hogy ha nem magánfogyasztásra vágja valaki a disznót, akkor azt csak engedélyes vágóhídon teheti meg. (Ennek tükrében felmerül a kérdés, vajon milyen júniusi ET-rendeletre hivatkozott tegnap a Fideszes Jakab István – a szerk.) Szabadkai azonban ennek ellenére úgy látja, ennek a helyzetnek a normalizálása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési tárcával összefogva viszonylag könnyen kijárható az EU-nál.

Inkább Szibéria, mint az EU!

Karsai József szocialista képviselőnek, Battonya polgármesterének mint mindenről, a disznókérdésről is sarkos véleménye van. Szerinte nem teljesen igaz, amit Jakab István a vágóhidak bezárásáról nyilatkozott. A kisvágóhidakat ugyanis nem Meggyesi vagy a kormánya szűntette meg, hanem az Európai Unió – mondja. Elmondása szerint – és ezt az egész magyar gazdaságra vonatkoztatja – „nekünk az unióból csak a szemét-rész maradt.” Nincs se export, se importstratégiája, és olyan szabályokat, illetve irányelveket ad ki, amelyek teljesen ellentétesek a magyar nép hagyományaival.

Battonya polgármestere ezért – mint mondja – előbb csatlakozna a szibériai Gulag-szigethez a szúnyogok közé, mint az EU-hoz. Meddig kell az unió népellenes irányelveit követni? – kérdi Karsai József. Az unió szerinte egyetlen dologban érdekelt: abban, hogy Magyarország gazdasága ellehetetlenüljön, mert akkor mindent be lehet majd hozni neki. A polgármester szerint a régi tagországok nem partnert kerestek az újakban, hanem „piacot vettek”. Végezetül Karsai elmondja, hogy nagy nemzeti ügyekben nem szabadna pártállásra való tekintettel érvelni. Ha valakinek igaza van, akkor igaza van, legyen Fideszes, MSZP-s vagy akár Jobbikos – jelenti ki.

A napokban kirobbant sertésbotrány kapcsán legalább két problémaforrást kell különválasztani. Az egyik a jelenleg is hatályos uniós rendelet, amely (elvben) lehetetlenné teszi a kisgazdák tevékenységét azáltal, hogy értékesítésre, kóstoltatásra szánt disznót kis mennyiségben is csak hivatalos vágóhídon engedélyez vágni. A másik pedig a hazai szabályozás, melynek részét képezi a gazdák adókedvezményére vonatkozó jövő évi adótörvény is. Első megközelítésben mindkét jogszabály által gerjesztett hullámokat könnyű lenne csillapítani. A Magyarországon hagyományosnak számító téli disznóvágás és a hozzá kapcsolódó turisztikai szolgáltatások európai szintű védelmét a szaktárca a civilekkel, s netán a magyar EP-képviselőkkel összefogva oldhatná meg, az adókedvezmények kérdésköre pedig kizárólag Magyarország belügye. Kérdés, van-e elegendő politikai akarat a szükséges változtatásokhoz. (N.A.)