Sport
Normális? Mi áll a hatmilliárdos Kisteleki-biznisz mögött?
Meglepően magas, 5,6 milliárd forintos szerződést kötött az MLSZ a Sport Televízióval. Vajon miért éri meg ilyen méregdrágán megvenni a magyar foci közvetítési jogait? A HírExtra utánajárt.
Miközben az egyszeri sportkedvelő tévénéző csak kapkodja a fejét a gombamód szaporodó spottelevíziók kínálatát figyelve, a színfalak mögött komoly milliárdos üzletek köttetnek a közvetítési jogokról. Az Magyar Labdarúgó Szövetség ma állapodott meg a Sport Televíziót tulajdonló Chello Central Europe Zrt.-vel, hogy „potom” 5,6 miliárd forintért három teljes évre odaadja a magyar labdarúgó élvonal közvetítési jogát.
Virágzó sporttelevíziózás
Csakhogy bezavart egy kisebb probléma. Kisteleki István MLSZ-elnök úgy nyilatkozott ugyanis, hogy az opciós jog bejelentése után már csak a formális döntés van hátra a július 9-i elnökségi ülésen, mégsem lett vége a történetnek. Az volt a bibi, hogy a Digi TV ajánlatában Digi előfizetési csomag is szerepelt juttatásként, s azt a sajátjában UPC-s csomagra cserélte a Sport TV, s felmerült, hogy a kettő egyenértékű-e.
A Digitől azonban a végén már csak egy erőtlen kísérletre maradt tere: ráígértek korábbi ajánlatukra, több mint másfél milliárddal adtak volna többet, mindez hiába, a Sport Televízióé a magyar foci kerek három évig.
Amikor 2000 októberében elindult a Sport TV még senki nem gondolta, hogy éveken belül kiforrja magát a sportbiznisz a televíziózásban is. Persze a kilencvenes évek óta már néhanapján magyarul is megszólaló Eurosport erős alapnézettsége is jelezte, hogy a tematikus csatornákon belül talán a sportra van a leginkább igény – az már a teljesen rossz közszolgálati televíziózásunk tragédiája, hogy ezt nem a Magyar Televíziónál fedezték fel először.
„Amióta a televízió létezik, azóta elválaszthatatlan a sporttól, a sport ugyanis fontos arculatalakító eszköz” – mondta el a HírExtrának Dénes Ferenc sportközgazdász a Digi TV hirtelen érdeklődésére utalva. „Az elmúlt évekből sok-sok olyan esetre emlékezhetünk, amikor egy nem sportcsatorna bevezetésére a sportot használták. Ilyen volt például a Viasat3 esete, ők a labdarúgó Bajnokok Ligáját vették meg. A Digi TV-nél ugyanezt látom, a sportban rejlő erőt próbálja felhasználni, mintegy promóciós eszközként tekintett volna a magyar bajnokságra” – magyarázta a szakember.
Pénz, pénz, pénz meg egy kis foci
A speciálisan a sportra kihegyezett csatornák azonban nem a tömegszórakoztatást tartják szem előtt, hanem hogy van-e értelme sportokkal megtölteni egy csatornát, amit azután értékesíthetnek a kábeles és digitális csomagokba, és ami a legfontosabb: az összes, vagy közel az összes reklámidőt értékesíteni tudják.
A Sport Televízió második csatornája, a Sport 2 sem véletlenül jött létre, hanem mert az egyesen már nem volt idő a reklámoknak. Ennyi. Ne legyünk naivak, a Chello Central Europe Zrt. bármikor, egy-két zsinór ki és bedugásával tudna Sport 3-at, sőt akár 4-et és 5-öt is üzemeltetni, vagy ha nem sportot, hát akár bármilyen pornócsatornát a meglévő technikájukkal. Egyelőre azonban nem akarnak. Inkább a "jó falatokra" koncentrálnak.
„Engem is meglep, hogy mennyire éles a verseny a sportmédiapiacon, nekem is van legalább hét-nyolc sportcsatornám otthon, ezekhez jön még a többi sportot adó tévé, mint például az RTL Klub, vagy a Duna, esetleg a Magyar Televízió. Hogy miért a magyar focinál élesedik ki a közöttük dúló harc? Bármennyire is izgalmas például az öttusa lovaglószáma, egy ilyen közvetítéssel nem lehet felvenni a versenyt, mert keveseket érdekel” – vázolta a magyar viszonyokat Dénes Ferenc. Ráadásul a világon szinte mindenhol, így Magyarországon is a hazai bajnokság a legkeresettebb televíziós szempontból.
Azaz a hazai kell a népnek, s ezt statisztikák, nézettségi adatok tömkelegei támasztják alá. Hinnék például, hogy az elmúlt idényben a Sport 1-en sokszor egy másodosztályú Fradi meccset többen néztek, mint a Real vagy a Barca mérkőzéseit? Nem csoda hát, hogy a következő, immár az FTC-vel rendezendő magyar bajnoki idény közvetítési jogaiért ádáz küzdelem folyt a sporttévék között.
@@
Nem is sok, csak szokatlan
„Most már talán megalapozottnak és reálisnak tűnő esély, hogy a tévés jogok, ha így haladunk, három év múlva akár a dupláját is hozhatják a kluboknak. Nem volt könnyű idáig eljutni, rengeteg munka van mögöttünk, s még több vár ránk, ugyanúgy közösen, egy cél érdekében a klubtulajdonosokkal, mint az elmúlt hónapokban. A három és fél éve tevékenykedő elnökség folyamatosan fejlesztette a sportágat, helyezte üzleti alapokra a labdarúgásunkat, s ennek legújabb eredménye, hogy miután februárban vonta magához ismét az MLSZ a vagyoni értékű jogok közül a tévés jogokat, nagyon rövid időn belül sikerült egy olyan szerződést megkötni, amilyenről eddig, nyugodtan feltételezhetem, még csak nem is álmodott senki” – örömködött egy sort a tuti szerződés aláírása után Kisteleki István MLSZ-vezér.
Dénes Ferenc szerint azonban a Sport TV 5,6 milliárd forintja három évre nem is annyira sok, mint inkább szokatlan. A közvetítési jogok piacán eddig is nagyon éles volt a verseny, most pedig úgy néz ki, hogy a televíziók a válság utáni időkre készülve irdatlan összegeket fizetnek ki a jogok tulajdonosainak szerte a világon (gondoljunk csak az Eurosport angol labdarúgó Premier League-es bevásárlására).
Hatmilliárdos bohócliga
Ha pedig hozzávesszük, hogy a szokásos péntek esti nyitómeccs és az összefoglalók erejéig szintén közvetítő Duna Televízió is beszállt az anyagiakba évi 90 millióval, egy egész pofás, kerek 6 milliárd forint körüli összeg jön ki. Hogy szakmailag megéri-e a magyar bohócligáért, azt most ne ecseteljük. Az összeg azonban még úgy is soknak tűnik, hogy egyelőre nem tudhatjuk, mi is foglaltatik konkrétan a szerződésben, és milyen háttéralkuk köttettek a színfalak mögött.
Csak egy ártatlan, naiv felvetés: a magyar labdarúgás ugyebár kerek három milliárd forinttal tartozik a központi büdzsének. Persze az nem lehet, hogy ebben a pénzben ennek a tartozásnak a kiegyenlítése is benne foglaltatik…