Molnár Gyula (MSZP): nem személyi kérdésekkel kell kezdeni

Sok elemző azt mondja, a kormánypárti polgármestereknek jó lenne egy előrehozott választás, mert időben nem kapcsolódna össze az országgyűlési és az önkormányzati voksolás. Miért fontosabb önöknek a kormány támogatása?

Ezeket az érveléseket csak politológusok elemzéseiben lehetett olvasni, egyetlen polgármestertől sem hallottam ilyeneket. Mi, akik érintettek lehetünk ebben, nemrégen jeleztük, hogy egyáltalán nem így gondoljuk. Többféle okból sem helyes ez az állítás, de a legfontosabb, hogy mi, nagyvárosi polgármesterek nem tudjuk hosszú távon elválasztani személyes sorsunkat a párt helyzetétől, megítélésétől. És a Szocialista Pártnak most nem érdeke az előrehozott választás.

Mi akkor a párt érdeke?

Hogy egy aktív és sikeres válságkezelés után legyen. Hogy elkészüljön egy karakteres baloldali program. Illetve, hogy ősszel fel tudjon mutatni egy olyan költségvetést, amiből kiderül, milyen értékek mentén gondoljuk a következő évek, évtizedek politizálását. Ezen kívül fel kell mutatnunk olyan konkrétumokat, mint például a közbiztonság helyreállításának terve. Programokra van szükség helyben, régiónként és országosan.

Vissza kell szereznünk a tőlünk elpártoló választókat, akik hagyományosan az MSZP-re szavaznak a megyeszékhelyeken és mindenekelőtt a fővárosban. Ezt pedig csak versenyképes programokkal lehet.

Ha mindez nem így történik, akkor a mai állás szerint, egy kétharmados Fidesz többség jelenik meg a parlamentben, ami akár az alkotmánymódosításra is elég, vagy éppen arra, hogy az önkormányzati választások időpontja is előre legyen hozva, így elveszne az a versenyelőny, amit a rendkívüli választás sürgetői képviselnek: nem lenne másfél év a Fidesz népszerűségének megkopására..

Miért félnek ennyire az alkotmánymódosítástól? Nem tartják demokratikusnak a Fideszt?

Ezt én sosem mondanám. Akinek kétharmada van, az demokratikusan módosíthatja az Alkotmányt. Nem gondolom, hogy olyanra használnák, ami a közösség ellenére volna. Viszont a taktikai megfontolások számára jóval szélesebb lehetőségek nyílnak.

Mire gondoltak, amikor levelükben a párton belüli „kicsinyes vitákról”, meg „ifjúsági köntösbe öltözött hatalmi technokratákról” írtak?

Magunk között erről azt mondtuk, hogy az EP-választások után egy olyan zenekar lett az MSZP, ahol szinte csak az üstdobok hangját lehetett hallani, a többi hangszeres csak később találta meg a kottát. Azt láttuk, hogy a párt reformja személyi kérdéskombinációkká egyszerűsödött. T

Találgatások kezdődtek a miniszterelnök-jelöltekről, felmerültek olyan nevek a fiatalok közül, akik képesek lehetnek egy jó programmal megerősíteni az MSZP-t, és visszaszerezni a választókat. Ugyanakkor olyanok is beszálltak a jelenlegi vezetés érdemtelen felelősségre vonásának sürgetésébe, akik biztosan nem tudnának választói tömegeket megmozgatni. A „belgák” azt szeretnék, ha készülne egy jó program, és ezt követően az előbbiek maguk mellett tudhatnák a csendes többséget.

Kik ezek a csendes többség?

Semmiképpen sem a polgármesterek lobbija. Tény, hogy rajtam kívül több polgármester is aláírta a levelet, mégis többen vannak, akik nem városvezetők. Magam is inkább, mint országgyűlési képviselő veszek részt ebben.

Minden egyes mondatunkkal a mérsékelt közepet képviseljük. Azt mondjuk, most a nyáron ne legyen tisztújítás, és foglalkozzunk a választásra való felkészüléssel. Próbáljunk meg új programmal, új stratégiával kiállni. Be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk a válság hatásait minimalizálni, és az országot újra növekedési pályára állítani.

Hogyan?

Javítani kell a közbiztonságot, lehetővé tenni a gyarapodást, megállítani a tömeges társadalmi leszakadást. De immár fontos politikai feladat a fenntartható fejlődés kereteinek megteremtése, a környezetvédelem, a klímaváltozás ügye is. Amikor ezekre tudunk baloldali választ adni, akkor lesz kérdés a miniszterelnök-jelölt személye, illetve a listaállítás.

Igaz persze az is, hogy a személyi kérdés vitában, nem állunk egészen középen. Az a véleményünk, hogy erkölcsileg nem vállalható az, hogy a Lendvai Ildikó – Szekeres Imre – Kiss Péter hármas lenne a felelős az EP-választási kudarcért. Őket Gyurcsány Ferenc pártelnöki székből való távozása után, tehát alig néhány hónapja kértük fel a párt irányítására. Most nem lehet rájuk kenni mindent. Ezért úgy gondoljuk, Lendvai Ildikó pártelnöknek folytatnia kell azt a munkát, amit elkezdett. A pártnak most nem tisztújítással kell eltöltenie az idejét.
@@
Generációs vagy inkább elvi ellentét van a párton belül?

Sajnos az MSZP-n belüli viták alapján a média adott egy „fiatalok és öregek viszálya” címkét a most zajló folyamatoknak. Ezzel szemben, bárkivel is beszélgetek a pártban, fiatalokkal vagy idősebbekkel, senki nem gondolja, hogy itt lehetne meghúzni a vonalat.

Ami a platformok avagy az értékek vitáját illet, úgy látom nem ez most a legélesebb. Az persze biztos, hogy meg kell határozzuk, mi az, ami miatt el tudunk különülni a liberális gondolatoktól, illetve a jobboldaltól – különösen ez utóbbi populáris és kirekesztő változatától. Ebben az ügyben az utóbbi időben követtünk el hibákat.

Hogyan akarnak úgy megújulást, és új politikát, programot alkotni, ha a személyek nem változnak? Mindig a személyek határozzák meg a politikát, nem fordítva. Nem lenne logikus a személyi és az ideológiai kérdéseket együtt végiggondolni?

Azzal egyetértek, hogy kellenek új arcok az MSZP-be. Van is a pártban egy olyan generáció, amelynek sok tagja sikeresen és hitelesen képviselheti a baloldali politikát. De olyanok is lengetik a fiatalság zászlaját, akiknek már lepergett a politikai hamvasságuk. Az ő hitelességi problémáik veszélyeztetik azokat, akik tényleg jövőképes politikusként lépnek fel, és veszélyeztetik az MSZP-t is, mert nem csak az egyének, de a párt is hitelességi problémákkal küzd. Ezt pedig közösen kel megoldanunk.

Persze látok olyan forgatókönyvet, amire ön céloz. Ez arról szólna, hogy nincs bizalmi szavazás, mert nem ez a kérdés. Elindítjuk a választásokra való felkészülést, például a választási bizottság létrehozásával, kibővítésével, ahol teret engedünk a többletteljesítményre vágyó új arcok számára. Megalkotjuk a választási stratégiát, majd mikor megvan a tartalom, az ehhez legmegfelelőbb szereplőket találjuk meg. Azt gondolom, hogy a személyi kérdésekkel nem elkezdeni, hanem befejezni kell ezt a folyamatot.

Ettől függetlenül a „belgáknak” lenne most miniszterelnök-jelöltje?

Nem neveznénk meg másokat, mint akik korábban felmerültek. De nem is lenne jó, ha a „belgák”, akik azt állítják, hogy nem személyi kérdések mentén politizálnak, most mégis megneveznének valakit.

Ön vállalná?

Nem.

Sokféle platform van az MSZP-ben, sokféle véleménnyel. A Társadalompolitikai Tagozat (TPT) például nagyon markánsan ment folyamatosan szembe a gyurcsányi politikával. A „belgák” mit képviselnek?

A TPT-vel még a kérdés kedvéért sem szerepelnék egy értéktartományban. Ők ma egy szűk, baloldali értelmiségi részét képviselik a pártnak. A „belgákat” különböző platformokból, különböző településekről érkező szocialisták alkotják, akik mindebből következően különböző értékszemlélettel bírnak. Abban vagyunk közösek, hogy megpróbáljuk a pártot visszaterelni középre. Ebben az időszakban azt kell keressük, mi az ami, összeköt és nem azt, ami különbözővé tesz.

Miért támogatják a neoliberális gazdaságpolitikát folytató kormányt?

Mert a válságot kezelni kell. Azt követően pedig el kell kezdeni a következő költségvetés előkészítését és a pártnak programokat kell adnia. E három együtt adja meg, hogy milyen formában kell kitartanunk a kormány mögött. Ennek eredménye lehet, hogy újra a társadalom szemébe tudunk majd nézni.

Ezek szerint nagyobb súllyal fog beleszólni az MSZP frakció a következő költségvetésbe, mint azt eddig tette a válságkezelés alatt?

Igen. És ezt nemcsak „belgaként” mondom. Úgy érzem, hogy a politika fősodrában lévő szereplők mindegyikének ez a minimumfeltétel, hogy a politikai játszmában maradjon.

Milyen politikai célokat tudna most megfogalmazni a választásokkal szemben?

Lehetőség szerint 50 százalék alatt tartani a Fideszt, a Jobbikot megtartani öt százalék környéki, éppen hogy parlamenti, de még inkább azon kívüli pártnak. Legyen képviselete a liberalizmusnak, és a más típusú konzervativizmusnak. Az MSZP pedig váljon erős [kormány]váltó párttá. Nyilvánvaló, hogy ebben sok feltételes elem van, de mint politikai cél, ez kell, hogy lebegjen a szemünk előtt. Egy előrehozott választáson ennek most a töredékét sem tudnánk megvalósítani.

Szombaton zárt kongresszust tartanak. Ön szerint a „belgák” valóban a csendes többséget alkotják, azaz meg lesz az erejük ahhoz, hogy az ön által felvázolt forgatókönyvet fogadja el a párt?

Időt és teret kell adni magunknak a kongresszuson, hogy kibeszéljük az elmúlt időszak történéseit. Ehhez kell a nyilvánosság kizárása. Úgy érzem, hogy a választások óta eltelt időszakban, ami akkor még többségi gondolat volt, az mostanra inkább kisebbségivé vált. Ettől függetlenül biztosra veszem, hogy lesz arról döntés, szavazzunk-e az elnökségről, ahogy arról is, hogy az ősz környéki tisztújításhoz mi a viszonyunk.

A levelet azért is tettük közzé, hogy ne a kongresszuson szembesüljenek vele a résztvevők, hanem még előzetesen kialakíthassák a viszonyukat hozzá. Sok pozitív visszajelzés jön, ami alapján úgy érzékelem, az általunk megütött kiegyensúlyozottabb hang többséget tud szerezni.