Rákkeltő szerrel javították fel az ivóvizet?

A nyomozást ismeretlen tettes ellen különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával indította a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság - közölte az MTI-vel Máté Dezső bűnügyi osztályvezető hétfőn.

Hozzátette: a feljelentés szerint a 2005-2006-ban megvalósított ivóvízminőség-javítási program beruházásai során a tervezettnél mintegy 60 millió forinttal olcsóbb szűrőket építettek be a hálózatba.

A vizsgálat előzménye, hogy a város egyik vízműtelepén a beruházás után többször is az egészségügyi határértéket meghaladóan mutatták ki kalcinogén - rákkeltő - úgynevezett AOX- (adszorbeálható szerves halogén) vegyületek jelenlétét.

Dombóváron 2005-ben és 2006-ban mintegy 500 millió forintos beruházás keretében szereltek be egy napi ötezer és egy napi háromezer köbméter kapacitású víztisztító berendezést abban a reményben, hogy megszűnik a vas, mangán, ammónia és metán okozta íz-, szín- és szagprobléma.

Az AOX-vegyületek megjelenését Szücs István, a Dombóvári Víz- és Csatornamű Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek hétfőn az alkalmazott technológiával, az úgynevezett törésponti klórozással magyarázta.

A technológiát az ammónium eltávolítására használják, eközben azonban intenzíven képződnek AOX- vegyületek, amelyeket aktívszenes szűrőkkel kötnek meg.

Mint a vízműtársaság vezetője mondta, az AOX mérését először a próbaüzemnél írta elő az egészségügyi hatóság. Ekkor literenként 100 mikrogramm vegyületet tartalmazott az ivóvíz. 2008 őszén a vízmű kicserélte az aktív széntöltetet, azóta 50 mikrogramm körüli értékeket mérnek, júniusban például 49 mikrogrammot.

Szanyi Attiláné, az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének munkatársa arról tájékoztatott, hogy 2009 áprilisában 56,8, májusban 56,7 mikrogramm AOX volt a dombóvári vízben.

A szakember hozzátette: az AOX-vegyületcsoportra ajánlott határérrték vonatkozik, amely 50 mikrogramm literenként. Mint mondta, ennél alacsonyabb vegyülettartalom tartós fogyasztás esetén sem okoz egészségügyi problémát.