Szili Katalin: „Joggal lehetünk büszkék”

A házelnök a határnyitás 20. évfordulója alkalmából rendezett szombati parlamenti emlékülésen úgy fogalmazott: e nélkül aligha sikerült volna felszámolni a szovjet dominanciát, megroppantani Kelet-Közép-Európában a pártállamot.

Szili Katalin megnyitó beszédében úgy vélekedett: a folyamat előzménye volt az 1953-as berlini felkelés, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, az 1968-as prágai tavasz és az 1980-as gdanski sztrájkok. De ugyanígy a szamizdatok, az emberjogi mozgalmak, a zaklatásnak kitett aktivisták szívós küzdelme, majd a politikai ellenzék szervezkedése és bátor kockázatvállalása is, amint a Nyugat gazdasági és politikai fölénye érvényre jutott, és magát a szovjet vezetést is a diktatórikus rendszer felülvizsgálatára szorította – hangoztatta.

Jogos tehát, hogy elismerjük mindazoknak a népeknek, személyiségeknek, szervezeteknek az érdemeit, amelyek és akik az adott helyzetben a szabadság, a demokrácia megteremtése, a demokráciák önként vállalt szuverén együttműködése érdekében cselekedtek. "Nekünk, magyaroknak, június 27. ilyen esemény volt. Jelezte, hogy a rendszerváltozás megindult folyamata visszafordíthatatlanná vált, annak nincs sem belső, sem külső gátja immár" – jelentette ki a házelnök.

Szili Katalin felidézte, hogy – anekdotába illő módon – a szögesdrót nagyobb része addigra már eltűnt. Lebontását az önkéntesek már korábban megkezdték, majd – kormánydöntés alapján – a honvédség is már hetekkel június 27. előtt bontotta.
Kiemelte: a magyar és osztrák külügyminiszter akkori közös akciója a magyar-osztrák, a magyar-német, de azon túlmenően az összeurópai viszonyban is egy új szakasz kezdete volt. Innen építkezett az új Európa lehetősége iránti bizalom – fogalmazott megnyitó beszédében a magyar politikus. Ezután – mint mondta – bizakodni kezdett, és osztozott abban a hitben az ország, hogy lehetséges választás a demokrácia, és ebben szilárd partnerek lesznek a demokratikus országok kormányai, pártjai és teljes közvéleményük.

Szili Katalin szerint ezért a vasfüggöny átvágásának pillanata messze túlnőtt egy kormányzati döntésen, mögötte álltak a formálódó ellenzéki erők, a teljes magyar közélet, vagyis a magyar nép. "1989. június 27. olyan hozzájárulás lett az európai és az egyetemes szabadság és demokrácia ügyéhez, amelyre akkor és most joggal lehetünk büszkék" – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket, akik – mint fogalmazott – valamennyien a közösen vallott értékek, valamint a szabadon és szuverén módon választott együttműködés és szolidaritás jegyében fogadták el a három magyar közjogi méltóság együttes meghívását

Kitért arra is, hogy Barack Obama amerikai elnök levélben fordult a 20. évforduló kapcsán a magyar néphez, miként Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter is, aki végül nem tudott eljönni a jubileumi rendezvényre – a leveleket az emlékülés második részében felolvassák.