2024. április 18. - Andrea, Ilma

Az éghajlatváltozás, mint egy "dózer"

Az éghajlatváltozás "dózer gyanánt" lapítja össze a Karib-tenger szerteágazó korallzátonyait, ami ritka fajok kipusztulásához vezet - derítette ki egy brit kutatócsapat.
2009. június 11. csütörtök 18:45 - HírExtra
Az Atlanti-óceán nyugati részének trópusi övezetében a korallzátonyok hetvenöt százaléka már nagyrészt lelapult. Az 1970-es években még csak húsz százalékot tett ki a rongálódás.

A University of East Anglia kutatója, Lorenzo Alvarez-Filip vezette csoport szerint ez a folyamat a tengeri növény- és állatvilág előre nem látható összeomlásához vezethet. A zátonyformációk megszűnése veszélyezteti a fajgazdagságot, más tengerlakók élőhelyét, a halászatot, sőt a vízminőséget és a partokat is.

A politikának most kellene cselekednie, mielőtt még teljesen eltűnnek a korallzátonyok - figyelmeztetnek a tudósok.

A karib-tengeri korallzátonyok törékeny, finom szerkezete a kutatók megfigyelései szerint szinte teljesen megszűnt. Az évszázadok folyamán a mészkiválások szín- és formagazdag alakzatokat hoztak létre, ezek a struktúrák azonban az utóbbi négy évtizedben egyértelműen egysíkúbbak lettek - írták a tudósok a Proceedings of the Royal Society B című szaklapban. - A korallalakzatokkal a partok természetes védettsége is megszűnik, jócskán megnő a part eróziójának és az áradásoknak a veszélye. Sok kis sziget léte forog ezzel kockán, és a nagyobbak is veszíthetnek földterületükből.

A brit és kanadai kutatók a karib-tengeri korallvilág változását a globális felmelegedésre vezetik vissza. A koralloknak viszonylag állandó, 20 és 29 fok közötti vízhőmérsékletre van szükségük. Más régiókban, például a Csendes- és az Indiai-óceánban a rendkívül erős El Nino időjárási jelenség meleg tengeráramlatai már sok kárt okoztak.

A cikk szerint a karib-tengeri korallokat két ütemben lapították szét. Az első szakaszban, a hetvenes évek végén egy kórokozó pusztította el a jávor- és szarvasagancs-korallokat. A második fázis az utóbbi években kezdődött, most a melegebb vízhőmérséklet okozta korallfehéredés gyakoriságának és intenzitásának növekedése volt a kiváltó ok.

A kutatás kétszáz korallzátonyon végzett több mint ötszáz vizsgálatot vett figyelembe az utóbbi negyven évből. A kutatók szerint ez az első átfogó tanulmány, amely geológiai következményeket mutatott ki - írta a Der Standard című lap online kiadása (www.derstandard.at).
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását