Megoldhatatlan a Tubes-ügy?

Az elnök ezt azzal kapcsolatban jelentette ki, hogy Szili Katalin házelnök javaslatot tett az országos területrendezési tervről szóló törvény módosítására, amelynek célja: valamennyi meglévő és a jövőben kijelölésre kerülő, kiemelt fontosságú honvédelmi területre egységes törvényi szabályozást vezessen be. A jelenlegi törvény ugyanis nem rendelkezik az érintett területek jellegének megváltoztatásáról, más területek kijelöléséről.

Lázár János hangsúlyozta: ez a törvénymódosítás – ha elfogadják, ha nem – nem oldja meg a Tubes-ügyet. Erre az ügyre megoldást kell találni, mert addig is "horribilis pénzeket dobunk ki az ablakon" a lokátort pótló, drága megoldásokkal, nem teljesítjük a NATO-val szemben vállalt kötelezettségeinket, és nem garantálható az ország biztonsága.

A bizottság elnöke részletes tájékoztatót kért a Tubes-ügyről a bizottság számára.
Szili Katalin törvénymódosítási javaslatát végül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság.

A bizottság egy másik napirendi pontjából kiderült: folyamatban van az Afganisztánban szolgáló Különleges Műveleti Csoport (KMCS) váltása, és további 40 magyar katona érkezik az ázsiai országba a nemsokára kezdődő választások biztosítására. Erről Mikita János, a vezérkari főnök helyettese és József Péter szakállamtitkár beszélt a bizottság előtt.

A kormány még tavaly decemberben elfogadott határozatában döntött az úgynevezett Különleges Műveleti Csoport (KMCS) kiküldéséről. A 16 fős KMCS feladatai közé tartozik a felderítés és a katonai segítségnyújtás.

József Péter a bizottság előtt elmondta: a NATO úgy ítélte meg, hogy mintegy 8 lövészzászlóaljal kell biztosítani az afganisztáni választásokat, Magyarország ebből – a rendelkezésre álló erők terhére – egy 40 főből álló szakaszt küld az ázsiai országba.
A bizottság általános vitára alkalmasnak találta az afgán választások biztosításáról és a nemzetközi biztonsági erők tevékenységében való közreműködéséről szóló beszámolót.