2024. május 15. - Zsófia, Szonja

Fodor: A cigányság jövője nemzeti kérdés

Ha ma Magyarországon van nemzeti kérdés, akkor az első számú az, hogy mi lesz a magyar cigányság jövője, hogy a romák be tudnak-e illeszkedni a magyar társadalomba, képesek lesznek-e annak sikeres részévé válni - mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatón Fodor Gábor, miután több roma civil szervezet képviselőivel találkozott.
2009. május 6. szerda 16:04 - HírExtra
Az SZDSZ elnöke közölte, hogy abban a helyzetben, amikor növekszik az előítélet és az erőszak, jelentősége van a cigányság melletti kiállásnak.

A politikus elmondta:véleményük szerint a Bajnai-kormánynak több lépést is meg kell tennie az ügyben. Ezek között említette az oktatás, a foglalkoztatás és a lakhatás kérdéseinek megoldását.

A pártelnök üdvözölte, hogy az oktatási és a szociális tárcánál létrehozták az esélyegyenlőségi biztosi posztot. Fodor Gábor a problémát elemezve megemlítette, hogy 2001-ben a gyerekek 73 százaléka járt középiskolába, de a roma származásúaknak csak egyötöde jutott be ezekbe az oktatási intézményekbe. Elmondta azt is, hogy országosan a diákok közel 55 százaléka érettségizett, míg ez az arány a cigány származású fiatalok között öt százalék volt. Arra is kitért, hogy a középiskolát elvégzők között az egyetemekre és főiskolákra bejutottak aránya jelenleg negyven százalék közötti, de a roma származású fiataloknak csak egy százaléka tanul a felsőoktatásban.

A pártelnök elmondta azt is, hogy 2003-ban a 15-74 éves romák között a férfiaknak 21, míg a nőknek csak 15 százaléka volt foglalkoztatott. Fodor Gábor elfogadhatatlannak nevezte, hogy legyen olyan népcsoport Magyarországon, ahol ilyen alacsony ez az arány, azért ebben az ügyben is programot várnak a kormánytól.

A pártelnök kitért arra, hogy a lakhatás kérdésében is lemaradás tapasztalható. Közölte: az SZDSZ már a mostani költségvetés vitájában is azt az álláspontot képviselte, hogy miközben megszorító és takarékossági intézkedésekre van szükség, van néhány terület, amelyeken az egész társadalom érdeke az aktivitás folytatása. Ilyen területnek nevezte a cigánytelepek felszámolásának programját. Mint mondta, a statisztikai adatok szerint a cigány családok 72 százaléka él szegregált környezetben.

Az SZDSZ EP listájának 4. helyén álló, és a sajtótájékoztatón szintén részt vevő Ignácz József a közmunkaprogramok kapcsán azt mondta, hogy egy kistelepülés önkormányzata nem képes annyi lehetőséget biztosítani, amennyi felszívná a rendelkezésre álló munkaerőt. A Baranya megyei Besence polgármestereként dolgozó politikus úgy vélekedett, hogy ezt a feladatot olyan szervezetekre kellene bízni, amelynek megvan hozzá a szakértelme. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a probléma megoldásához az európai uniós projektek nyújtsanak segítséget.

Az oktatásról úgy vélekedett, hogy vannak olyan szegregált intézmények, amelyek jól működnek, sőt vannak olyanok, amelyek csak szegregáltan működnek jól. Példaként említette a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó intézményeket.

Fontosnak nevezte, hogy az iskolákban dolgozó pedagógusoknak legyen meg az a tudása, amelynek segítségével akkor is eredményesen képes oktatni, ha nem az adott nemzetiséghez tartozik.

Fodor Gábor a roma integrációra fordított pénzek ellenőrizhetőségéről kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az integrációra költött összegek felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Hozzátette: azt is fontosnak tartják, hogy a minisztériumok is fokozottan ellenőrizzék a pénz sorsát.

Arra a kérdésre, tudtak-e róla, hogy az egyik európai uniós plakátjukon az "árpádsávosok" között bemutatott férfi valójában egy ismert amerikai sportoló, azt mondta: egy ügynökség arcképcsarnokából vásárolták a felvételt. Megjegyezte, tudatosan választottak egy külföldi arcot, hogy senki ne érezze úgy, hogy az SZDSZ "az ő arcát bármilyen módon fel akarja tenni egy plakátra".

Arra a felvetésre, miszerint kedden Horn Gábor kampányfőnök azt mondta, nem tudták, hogy milyen arc szerepel a plakáton, azt a reklámügynökség választotta, úgy válaszolt: a kampány minden elemét, például a technikai elemeket ő maga sem ismeri. Hozzátette, hogy szerdán kérdezte meg az esetről az érintetteket, többek között Horn Gábort, aki "ezek szerint tegnap nem tudott róla, de ma már tud róla, hogy hogyan is történt ez". A pártelnök szerint az esetben semmi rendkívüli nincs, ők megbíznak reklámügynökséget ilyen esetekben, tehát nem arról van szó, hogy az SZDSZ kereste volna az arcot.

A téma kapcsán Fodor Gábor egy másik kérdésre azt mondta, nem érzik visszásnak rasszistaként feltüntetni a férfit, aki amerikai, de eredetileg mexikói származású bevándorló. Mint mondta, nem kutatták a származását, a képnek üzenetértéke van, amellyel azokat az indulatokat akarják bemutatni, amelyeket a szélsőjobb gerjeszt. Felhívta arra is a figyelmet: ahhoz, hogy valaki egy plakáton szerepelhessen, ahhoz szükséges az ő engedélye. Véleménye szerint a plakátarcokra úgy kell tekinteni, mint a színészekére.

Herényi Károlynak az SZDSZ plakátkampányát bíráló felvetésére azt mondta, nem hiszi, hogy reklámot csinálnának a Jobbiknak, mert ők a saját eszméiket, a szabadságot és a szolidaritást akarják bemutatni. Hozzátette: természetes, hogy a kampányban megmutatják azt is, mi az ellenpontja annak, amit képviselnek.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását