90 éve született Evita, a nagy argentin

Maria Eva Ibarguren Duarte törvénytelen gyermek volt, így kiskorában sokat nélkülözött. Tizenhat évesen a szegénységet és iskoláit háta mögött hagyva Buenos Airesbe ment, ahol hamarosan ismert rádiós színésznő lett, de az átütő siker váratott magára.

1944-ben egy nagygyűlésen megismerkedett Juan Perónnal, a katonai junta befolyásos vezetőjével, akit demagóg népjóléti programja tett népszerűvé. Amikor egy hatalmi harc során Perónt letartóztatták, az Eva szervezte tömegtüntetések szabadították ki, a színésznő és a tábornok nem sokkal később összeházasodott.

Perón – immár civilként – 1946-ban elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson, nem kis sorban a mellette kampányoló first ladynek köszönhetően. Evita volt az első argentin nő, aki aktívan politizált (és az első, aki a nyilvánosság előtt is nadrágban mutatkozott, bár később haját kontyba fogta és szolid kiskosztümöket viselt). Az Argentínát felforgató, populista peronizmus lényege a gazdagok gyűlölete és a szegények szeretete volt. Evita vitte keresztül a nők szavazati jogának törvénybe iktatását – részben ezért nyerte meg Peron az 1952-es választást.

Evitát bálványozták, valóságos intézménnyé vált, akadt olyan ábécéskönyv is, amely nem az a, hanem az e betűnél kezdődött. Beszédeit országszerte terjesztették, alapítványa könyvet, ruhát biztosított a társadalom kisemmizettjei, a több millió "ingnélküli" számára.

Ingyen kórházakat, iskolákat, árvaházakat alapított – bár mint később kiderült, a pénz egy része saját számláján landolt. Ő maga fényűző életet élt, Párizsból hozatta bundáit, ékszereit és kosztümjeit. 1951-ben alelnöknek jelöltette magát, de betegsége és a hadsereg nyomása miatt vissza kellett lépnie, kárpótlásul megkapta a "nemzet szellemi vezetője" címet.

A rákbeteg, 36 kilósra fogyott asszony 1952. július 26-án bekövetkezett halála gyászba borította az országot, ravatalához három hétig zarándokoltak az emberek. Nagyobb emlékművet terveztek neki, mint a New York-i Szabadság szobor, de ebből semmi sem lett: Perónt 1955-ben megbuktatták, Evitának a nevét sem lehetett kiejteni.

Bebalzsamozott holtteste eltűnt, csak 1971-ben derült ki, hogy álnéven egy milánói kriptában volt eltemetve. Perónt 1973-ban ismét elnökké választották, a hamvakat ekkor vitték vissza Argentínába.

Evita életét számtalanszor feldolgozták, talán a leghíresebb a Tim Rice és Andrew Lloyd Webber által írt musical, amelynek filmváltozatát részben Budapesten forgatták.

Rajongói ma is szentként tisztelik, hitüket még az sem tudta megingatni, hogy erősen gyanítható: az asszony vagyonát gyarapította a második világháború után Argentínába érkezett nácik "hálapénze" is. Eva Perón egész életében attól rettegett, hogy nevét elfelejtik, de félelme alaptalannak bizonyult: egy felmérés szerint ő a legismertebb argentin személyiség, megelőzve a focista Diego Maradonát. Arcképe bélyegeken, pénzeken köszön vissza, s megjelent a Time magazin címlapján is.