Először is azt kell tisztázni, "milyen államot akarunk" - mondta az Országgyűlés elnöke, aki szerint figyelembe kell venni a korlátokat is, hiszen a jelenlegi válság azt mutatja: "mindazok a folyamatok, amelyek az elmúlt 20-30 évben végbementek, már nem folytathatóak tovább".

Példaként említette, hogy korábban divatos felvetés volt a minél kisebb állami szerepvállalás. A házelnök szólt arról is: fél évtizeddel európai uniós csatlakozásunk után "számtalan olyan kihívással nézünk szembe, amelyek öt évvel ezelőtt nem voltak láthatóak".

A válságkezelés kapcsán Szili Katalin lényeges kérdésnek nevezte, hogy szabad-e ilyen helyzetben csupán a legakutabb problémákra választ adni, vagy "tudjuk-e rendszerben látni ezeket a kérdéseket", majd nem sokkal később a távlatos gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet.

A házelnök a kiemelt feladatok között említette a kormányzati rendszer - napi helyett stratégiai célokra koncentráló - átalakítását, az állam és a közigazgatás modernizációját, a személyi feltételek és a minőségi teljesítmény, valamint az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítását.

A szerepek és szereplők változása közben is elengedhetetlen, hogy a közigazgatás megbízhatóan működjön - hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét Geert Bouckaert, a leuveni Katolikus Egyetem professzora, aki megjegyezte azt is: olcsóbb megőrizni a rendszerbe vetett bizalmat, mint egyszer elveszteni, aztán visszanyerni azt.