2024. április 27. - Zita

Az agyelszívás káros az Unió és környezete egészségére

Az Európai Unió kék kártyája annak kapcsán merült fel, hogy a munkaerő felduzzasztása nélkül nem lesz lehetőség a tagállami szociális ellátórendszereket fenntartani. Amikor a csizma az asztalra kerül.
2009. április 2. csütörtök 07:19 - Kőrösi Viktor Dávid
Büszkeség és balítélet

A képzett munkaerőre mindig szükség van, kérdés, hogy milyen áron. Ami egy családnak büszkeség – ti. a gyermek jól fizető, külföldi állást kap –, az az országnak nagyon súlyos gondokat jelenthet.

Magyarországon a középiskolából kikerülő fiatalok majd’ fele elkezdi az egyetemi/főiskolai tanulmányait, s a túlképzés több területen is problémát jelent, a munkanélküliség mégis egyre növekszik, míg az Európai Unió a tagállamokon kívülről akar képzett munkaerőt idecsábítani. A dilemma sokszoros. Nálunk például a gazdasági válság mellett a politikai elit elmulasztott olyan reformokat végrehajtani, amelyek lassan elodázhatatlanok lesznek – vagy ha nem is, mindenképpen fenntarthatatlanok. Munkaerő van, képzett is, csak parlagon hever. (Ezt a dilemmát kisebbítendő, az Európai Unió minden tagállamnak szabad kezet adott abban, hogy saját maga állapítsa meg az EU-ba érkező szakemberek számát.)

Az EU el-, Moldova megszívná

Másfelől azonban vannak olyan államok, amelyek megszenvednék, ha az értelmisége Európába „szívódna fel”. Vegyük például Moldovát.

Románia keleti szomszédja lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. A fiatalok elvándorlása nem csupán a munkaerőhiányt növeli/idézi elő, de az amúgy is gyenge lábakon álló közszolgáltatásokban is igen komoly fennakadásokat okozhat. Az orvosok, mérnökök képzésében Moldova hatalmasat lépett előre az elmúlt majd’ két évtizedben, az eredmények viszont most veszélybe kerültek. 1995-ben tízezerből százhuszan végeztek tanulmányokat a felsőoktatásban (1940-ben ez az arány mindössze tíz fő volt!). A gazdaság, az infrastruktúra fejletlen, az ipari központok a szakadár Dnyeszteren túli területeken vannak. A politikai elit napjainkban igen rossz viszonyt ápol a szomszédos Romániával (nem volt ez mindig így), s csak most kezd el élesedni a vita, hogy a Moldovában beszélt (nyelvészek szerint archaikus román) nyelv valójában román-e, vagy különálló, moldován nyelv.

Ebben a helyzetben az öregedő posztkommunista elitnek a felsőoktatásban képzett fiatalság lehet az egyetlen támasza arra, hogy az ország ki tudjon lábalni a gazdasági fejletlenségből, a polgárháborús állapotokból és befejeződhessen a nemzeti identitáskeresés is, vagyis: Moldovából stabil államot lehessen létrehozni.

Ők tudják

John Monks
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) titkára szerint, „a bevándorlás nem lehet jó megoldás a munkaerő-piaci hiány és a demográfiai problémák megoldására. A társadalmi partnereknek részt kell venniük a munkaerőpiac valós szükségleteinek meghatározásában. A képzetlen munkások képzése (beleértve a bevándorlókat vagy a kisebbségekhez tartozókat) pedig elsődleges prioritás. A munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban, a helyi munkanélküliek számára is vonzó munkahelyek megteremtése szükséges, mely a bérekre és a munkakörülményekre vonatkozó kondíciók emelésével könnyen elérhető.”

Forrás: euractiv.hu
Minderről az Európai Bizottság elnöke annyit mondott: „tisztában vagyunk azzal, hogy az 'agyelszívás' negatív hatásait csökkenteni kell. A javaslat bizonyos érzékenyebb területeken az egyes országokból érkező szakemberek etnikai összetételét korlátozná – vagy akár megtiltaná. A javaslat lehetővé tenné az ún. cirkulációs migrációt (időszakos bevándorlás) is. Európa készen áll a fejlődő országokkal való együttműködésre” (idézet forrása: euractiv.hu).

A reakciókból – mint ahogy a fentiből is – leszűrhető, hogy az uniós döntéshozók leginkább az Európai Unió problémáival foglalkoznak, nagyvonalúan nem, vagy alig szentelve figyelmet annak, hogy milyen hatások léphetnek fel az EU-n kívüli államokban. A brüsszeli szakértői gárda azonban józanabbnak tűnik. Szintén az euractiv.hu szerint különböző szakmai szervezetek, mint például az ENSZ azt tanácsolják, hogy a magasan képzett munkavállalók által előállított értékek egy részét juttassák vissza annak az országnak, ahonnan származik.

Nincs megoldás

Megoldásnak természetesen ez sem megoldás, hiszen a fejlődő, illetve az EU-átlag fejlettségtől sokkal elmaradó államok alapproblémája nem csak a pénzhiány, hanem a know-how hiánya. Hiába van pénz, ha nincs tudás, amely az anyagiakat megfelelően tudja kezelni, az anyagiakból nyíló lehetőségeket fel tudja ismerni.

Az EU színterein a kék kártya bevezetésével kapcsolatos vitában a csizma az asztalra is került, ugyanis inkoherensnek érzik többen azt, hogy egyfelől ádáz küzdelem folyik az illegális bevándorlás ellen, másfelől viszont a legális bevándorlást szorgalmazza Brüsszel. Ugyan a kettő alig zárja ki egymást, viszont jól mutatja, hogy a bevándorlás kérdése mennyire érzékeny téma – nem csak azokban az államokban, amelyek szegényes értelmiségi csoportjai ki vannak téve az uniós csábításnak, de az uniós államokon belül is. Sokak szerint az EU-nak a kék kártya bevezetése előtt az illegális bevándorláson kívül a munkaerő szabad áramlásának tagállami korlátaival is kezdenie kellene valamit.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását