Örökségünk: a hazai természetes növényzet

A fogyasztói társadalom európai "fejlődésével" egyre nagyobb ütemben csökken a biodiverzitás, a fajok sokszínűsége. A negatív következmények felismerésével Európa sok országában megnőtt az igény az aktuális növényzet térképezése, monitorozása iránt.

A MÉTA a világ harmadik legnagyobb terepbotanikai adatbázisa, hasonló eddig csupán Csehországban és Spanyolországban készült. Ám míg a két külföldi zárt adatbázis, a MÉTA révén bárki megismerkedhet szülőhelyének, lakóhelyének, kirándulóhelyének természetes növényzetével, de egyben átfogó országos adatokat is kaphat arról, hogy milyen állapotban van Magyarország természetes növényzete.

Emellett rendelkezésre áll az intézet tájökológiai-tájhasználati szakértői rendszerének a honlapja is, amelynek segítségével különféle erdő- és mezőgazdasági tevékenységek tájökológiai kockázatát is ki lehet értékelni.

"2060-ra a védett területeken belül eltűnik az erdőknek, gyepeknek, mocsaraknak a 40 százaléka, e területeken kívül a csökkenés 75 százalékos lesz" – hangsúlyozta Molnár Zsolt, az intézet tudományos munkatársa.
Mint kifejtette, korábban is ismeretes volt, hogy Magyarországon a táj nagyobbik része természeti szempontból tönkre lett téve.

"Szántóföldjeink, településeink, erdőültetvényeink vannak. Ám eddig nem tudtuk, hogy mennyi maradt a növényzeti örökségből" – magyarázta Molnár Zsolt a projekt célját, amelyet az MTA ÖBKI 2001-ben indított.

Ehhez először egy új, tájökológiai szemléletű vegetációtérképezési módszertant kellett kidolgozni, melynek során 35 hektáros hatszögrácsban 17 féle vegetációs, tájökológiai tulajdonságot dokumentáltak. A térképezés során 199 szakember 7000 terepnap alatt az ország 86 természetközeli vegetációtípusáról csaknem 300 ezer hatszögben gyűjtött adatokat.

Magyarország természetközeli növényzeti öröksége és a még felismerhető eredeti növényzet töredékei mindösszesen legfeljebb 1.800.000 hektárt fednek, ez az ország 19,4 százaléka. A kutatók dokumentáltak 28 féle, a vegetációra veszélyeztető hatást, felbecsülték a növényzet regenerációs képességét, valamint az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképességét.

A botanikusok kimutatták, hogy Magyarországon 350 ezer hektárnyi parlag és 501 ezer hektárnyi spontán terjedő tájidegen özönnövény van.
A MÉTA honlapján (www.novenyzetiterkep.hu) szerepelnek országos adatok, élőhelyek, van fotótár, valamint diákoldal is. Utóbbi az ifjúság modernebb ökológiai szemléletét hivatott elősegíteni.

Az adatbázis egy részéhez szabad a hozzáférés. Egy másik része a kuratórium engedélyéhez kötött, a harmadikhoz pedig jelszóval lehet hozzáférni. Ezzel minimalizálni akarják annak a veszélyét, hogy a MÉTA adatait rossz célokra használják.
Mint Török Katalin az MTI-nek elmondta, az adatbázis révén az ország minden egyes pontjára tudnak valamilyen információt mondani a növényzetről, becslést ad arra, hogy a természetes növényzet még mennyire maradt fenn, s milyen állapotban.

"Egy adott pillanatban történő mintavétel alapján készült az adatbázis, nagyon reméljük, hogy néhány év elteltével megint lesz egy nagy projekt, amelynek keretében ezt újra fel lehet mérni, s akkor konkrét adatok alapján felbecsülhetjük, hogy hogyan reagált a hazai vegetáció a klímaváltozásra" – mondta Török Katalin, hozzátéve, hogy az intézet felhalmozott tudásával a döntéshozatalt igyekeznek támogatni.

"Napi kapcsolatban vagyunk a környezetvédelmi és vízügyi minisztériummal, konkrét kérdésekkel is megkeresnek minket, de részt vettünk az éghajlatváltozási stratégia kidolgozásában is" – magyarázta az OBKI igazgatója.