Belföld
Van, aki ezt bevállalja? Itt a gyurcsányi örökség!
Négy és fél év után várhatóan távozik a kormányfői posztról Gyurcsány Ferenc. Egy válságban lévő, meggyengült gazdaságú országot és hosszú távon fenntarthatatlan szociális és egészségügyi rendszert hagy maga után.
Gyurcsány Ferenc elmondása szerint azért távozik, mert úgy érzi, hogy a válság hatékony megoldásának az ő személye a legfőbb akadálya.
Gyurcsányt 2004 őszén – a korábbi miniszterelnök, Medgyessy Péter lemondása után – választotta meg az Országgyűlés Magyarország kormányfőjének.
Van honnan fejlődni
Rendkívül nehéz helyzetben lévő országot hagy maga után a miniszterelnök.
A válság egyre mélyül, a gazdasági visszaesés egyre jelentősebb. A költségvetésben napról-napra egyre hatalmasabb lyuk tátong, már-már az egyensúly felborulása fenyeget. Napról-napra egyre borúlátóbb előrejelzések látnak napvilágot, ami annak „köszönhető”, hogy a makrogazdasági mutatók további negatív tendenciákat vetítenek előre.
A tavaszi parlamenti szezonkezdetkor – február 16-án – Gyurcsány Ferenc különböző válságkezelő intézkedéseket hirdetett meg, ezek egy részét már benyújtották a Parlamentnek, más részét ezekben a napokban dolgozzák ki részletesen. A megkérdezett elemzők szerint ezek a javaslatok „jó irányba mutatnak”, de a válság hatékony kezeléséhez már többre van szükség. (Ezt ma már Gyurcsány Ferenc is belátja.)
A következő kormányra vár tehát az, hogy a mostaniaknál keményebb, határozottabb – és ami a legfontosabb: minél gyorsabb – intézkedéseket hozzon.
Azonban még a jó irányú és jó ütemben hozott intézkedéseknek sem lesznek hosszú távon számottevő hatásai, ha a jelenleg csekély hatékonysággal működő nagy szociális és egészségügyi rendszerekben nem következik be változás.
Semmi reform
Gyurcsány Ferenc négy és fél éves miniszterelnöksége alatt nem indultak meg reformértékű lépések. Sem a szociális rendszerben, sem az egészségügyi rendszerben, sem az oktatásban nem mentek végbe mélyreható, alapvető változások. Csupán javaslatok, tervek, programok készültek. Amit pedig végül végrehajtottak, azt vagy a tavalyi népszavazás ütötte ki, vagy utóbb visszacsináltak. Ezek tehát eddig nem jelentettek többet, mint tüneti, eseti kezeléseket.
Két dolgot kell egyszerre meglépnie a kormánynak. Az egyik, hogy a lehető leggyorsabban érdemi gazdaságélénkítő intézkedéseket hozzon meg (ezt elérheti az adórendszer átalakításával, a foglalkoztatás- és a támogatáspolitika megváltoztatásával).
Másrészt pedig az állami szerepvállalást is át kell gondolni a jövőben. Gyurcsány Ferenc találóan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy elmúlt évtizedekben „létrehoztunk egy illúziót”, azaz abba a hamis hitben éltünk (és élnek még sokan ma is), hogy az állam mindent elintéz, mindent megold.
Tény, hogy ma Magyarországon a nagy szociális elosztórendszerek nem működnek hatékonyan (ezt jelzi például az, hogy nem következetes mindenhol a rászorultság elvének érvényesítése) és vannak eleve finanszírozhatatlan tételek is a költségvetésben (ilyen például a 13. havi nyugdíj, amit hitelekből fizet az állam).
A pénzügyi-gazdasági válság kezelésével párhuzamosan tehát a már régóta esedékes, elodázhatatlan reformokba is bele kell fognia az új kormánynak.
Elkésett vele?
A bejelentés pillanatában az MSZP-kongresszus küldöttei üdvözölték a lemondás szándékát. Az azóta készült közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy az emberek többsége egyetért a kormányfő döntésével.
Egyes elemzők szerint azonban Gyurcsány elkésett ezzel a bejelentéssel, mert már sokkal korábban át kellett volna adnia másnak a kormányrudat. Sokak szerint már az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, mások szerint a tavalyi népszavazási kudarc hatására kellett volna távoznia.
Mindenesetre az bizonyos, hogy ha előbb távozik, akkor már nem neki kellett volna szembenéznie a gazdasági válsággal, amibe végülis „beletört a bicskája”.
Mi várható?
„Nyitott nemzeti kormányt szeretnék alakítani, ami segít, hogy a válság közepette magára találjon a gazdaság, de egyszerre enyhíti a szociális feszültségeket is” – foglalta össze óhaját Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök-cseréről az összes parlamenti párttal akar tárgyalni. Olyan jelöltet szeretne találni, amely mögött széles, stabil parlamenti többség sorakozik fel.
Az eddigi visszajelzések alapján ennek a megvalósulási esélye igen csekély, mert a Fidesz nem hajlandó tárgyalni róla.
Mindenesetre az biztos, hogy két héten belül eldől az új miniszterelnök személye, így hamar kiderül, hogy ki lesz az, aki átveszi a „gyurcsányi örökséget”. Rengeteg jelölt neve forog a pártok háza táján és a médiában is, így valószínűleg napokon belül meglehet a „szerencsés nyertes”, aki kivezheti az országot a válságból.
Nem lesz könnyű dolga.