Most kiderül, miért is nem csökkentik a politikusok számát?

A HVG és a Medián közös választási reformot dolgozott ki, pártpolitikától és populizmustól függetlenül, ám a Politicai Capital szerint erre a pártok nem reagáltak érdemben. A HírExtra utánajárt, hogy miért is hallgattak a pártok, és hogy van-e egyáltalán politikai esélye a racionális reformjavaslatnak.

Fidesz: No Comment

Bár a Fidesz sajtóosztályát péntek óta minden nap sikerült elérnünk, és mindig készségesen ígérték is a választ, az csütörtök fél ötig nem érkezett meg szerkesztőségünkhöz. Ha így állnak hozzá a választási reform kérdéséhez is, akkor nem kérdéses kik miatt nem lehet azt meghozni.

MSZP: Arányosítást, de máshogy.

Wiener György, szocialista országgyűlési képviselő szerint a javaslat problémája, hogy a jelenlegi rendszer torzító hatását viszi tovább. Álláspontja szerint a létszám alapkérdés, és a pártok között a fő választóvonal, hogy tovább arányosítsák-e a magyar választási rendszert vagy sem.

Elmondása szerint a kormány amellett van, hogy radikálisabb módszerrel a képviselők száma 199 fő körülre csökkenjen – mivel nagy a társadalmi nyomás a létszám komolyabb lefaragására. Ehhez azonban a vegyes rendszert nem lehet fenntartani (a vegyes rendszerhez a világ minden táján az átlagnál több képviselő kell – a szerk.), így az egyéni jelöltség megszűnne – vagy tiszta egyéni választási rendszert kellene bevezetni (elmondása szerint 240-260 főnél van arra lehetőség, hogy a vegyes rendszer megmaradjon). A kormány törvényjavaslatához egyébként modellszámítás is készült, amely szerint így a világ egyik legigazságosabb rendszere jönne létre, a torzítás mértéke nem érné el a 4százalékot (lásd keretes írásunkat).

SZDSZ: Mi is ezt mondtuk – némi eltéréssel

Gulyás József, parlamenti képviselő elmondta, hogy az SZDSZ 2004-ben már kidolgozott egy nagyon hasonló kodifikált javaslatot – vagyis a választási rendszert nem felforgatva, a jelenlegi rendszer bevált elemeit megtartva változtatni -, csupán a képviselőszám csökkent volna 319 helyett 250-re (152 egyéni és 98 országos listás). Az akkori javaslat az ellenzéki kerekasztal tárgyalásait figyelembe véve született meg, ám végül a két nagypárt kihátrált belőle – annak ellenére, hogy egy ötpárti kompromisszum körvonalazódott 260-280 fős javaslat körül.

Bosszantónak nevezte, hogy a Political Capital elemzője általánosít, amikor úgy fogalmaz, hogy nincs politikai akarat a változtatásra, ráadásul nem utalnak az elemzők arra, hogy az SZDSZ már évekkel ezelőtt előállt egy ehhez nagyon is hasonló javaslattal. Az SZDSZ bármikor kész lenne, akár a Medián-HVG javaslata alapján, akár a saját javaslatuk alapján igennel szavaznia létszámcsökkentésről, a választási rendszer megváltoztatásáról.

Gulyás József kiemelte: nem az a kérdés, ki mondja a kisebb számot. A választókerületek közötti aránytalanságokat szerintünk még idén tavasszal az Alkotmány Bíróság döntésével összhangban mérsékelni kell, ahogy az SZDSZ szerint az ajánlási rendszer felülvizsgálatra szorul, de erről is csak a két nagy párt nyitottsága esetén dönthet a parlament – tette le a végső pontot Gulyás.

MDF: Mindegy hogy miként, de legyen változás!

Az MDF belviszonyait tekintve, nem csoda hogy csak a sajtóosztály tudott válaszolni kérdésünkre, az is 5 nap elteltével. Szó szerint idézzük a sajtóosztály teljes válaszát:

„Az MDF benyújtotta – az SZDSZ-szel közösen – választójogi javaslatát, amely alapvetően a kompromisszumok keresésére irányult. Ezért is javasolt több megoldást. A Medián és a HVG által közösen javasolt megoldás is vitaalap lehetne, bár azt látjuk, hogy sem az MSZP, sem a Fidesz nem reagál egyik parlamenti indítványra sem, így nehéz elképzelni, hogy hogyan lenne sikere egy kívülről jövő kezdeményezésnek. Az MDF hajlandó bármilyen javaslatot kiindulópontként elfogadni, csak legyen előrelépés, hiszen a jelenlegi rendszer alkotmánysértő és aránytalan.”
@@
KDNP: Kommunikációs összeomlás

Bár hétfőn sikerült értesíteni őket kérdésünkről, de arra a mai napig nem reagáltak. Ráadásul a KDNP sajtóosztálya mind mobil, mind vonalas telefonon teljességgel elérhetetlen az e-mail rendszerük meg „gondokkal küszködik”.

Jobbik: Kétkamarás parlamentet

Balczó Zoltán alelnök megkeresésünkre elmondta, hogy a Jobbik azért nem foglalkozik a javaslattal, mert sokkal nagyobb volumenű választási átalakításban gondolkodik: alkotmánymódosítás és kétkamarás országgyűlés létrehozása. Ám személyes véleménye az van, mivel négy évig képviselő volt az 1998-2002-es ciklusban, ráadásul a Választási Reform Bizottság munkájában is részt vett. Tapasztalatai szerint nem lehet megegyezés az ügyben a pártok közt, hisz javaslataikat csak azért veszik elő, hogy az embereknek elmondhassák: én megtenném, én csökkenteném a létszámot – miközben száz százalékig tudják, hogy azokkal meg sem próbálnak konszenzusra jutni.

Maga a javaslat véleménye szerint megnöveli az egyéni képviselők szerepét, ami viszonylag erőteljes változás. „Az, hogy a megyei listát áthelyezi országos listára, további pontos elemzést igényel a pártok közötti mandátumelosztás kérdésében. A javaslat egésze átfogó változást nem okoz.” Már Zárug Péter Farkas politológus (nem ő az egyetlen – a szerk.) világosan megmondta, hogy a költségvetésben nem eredményezne jelentős változást, csak az emberek politikus-ellenességét szeretnék kielégíteni -mondta. Állítja, maga a javaslat azért született hogy a kérdés holdpontról elmozduljon, de ez nem elég.

Lehet Más a Politika: Csak a hangsúlyokkal van a baj

Schiffer András szerint a javaslat közel áll a párt elképzeléseihez. A dokumentum főleg azon megállapítása nagyon fontos – mivel ez egy jelzés a politikai elitnek -, hogy „nem a gombhoz kell varrni a kabátot”, tehát nem a számcsökkentéshez kell egy rendszert kitalálni, hanem fordítva. Helyesen állapítja meg azt is, hogy a választási rendszer alkotmánnyal szembehelyezkedő részeit fel kell számolni, hisz ez erősítik a polgárok politikától való elidegenedettségét is – közli. Ez mindenképpen egy lehetséges alternatíva, csupán a hangsúlyokkal vannak gondok.

Mi azt gondoljuk, hogy a feltárt alkotmányossági anomáliáknál is fontosabb az olyan változtatásokat eszközöljenek, amik a politikai mezőt felszabadítanák. Konkrétan: a kopogtatócédula-rendszer eltörlése, a bejutási küszöb 3 százalékra való csökkentése. Viszont van egy elem, ami nem jelenik meg a HVG-Medián javaslatában, ami az LMP szerint rendkívüli fontossággal bír. Mivel a pártokon belül sincs konkrét politikai verseny, és az elit megkövesedett a helyére, így mi azt javasoljuk hogy ír és ausztrál mintára a szavazók dönthessenek a listák helyezéseiről, így érdemben befolyásolják azt. Ez lehetséges úgy, hogy a szavazó állítsa össze a pártlista neki tetsző sorrendjét, de úgy is, hogy kap egy listát a jelölt politikusokkal, és párttól függetlenül dönti el, hogy ő kit hova rakna.

Political Capital: Továbbra is hiányzik a politikai akarat

A HírExtra által összegyűjtött pártvélemények megerősítették a Political Capital álláspontját, miszerint nincs meg a kellő politikai akarat a választási rendszer megreformálására. Ehhez ugyanis kétharmados döntés szükséges, így a Fidesz és az MSZP megállapodása nélkülözhetetlen (a kispártok több megoldásra is nyitottnak tűnnek, a szűk keresztmetszetet azonban nem ők jelentik). A legnagyobb ellenzéki párt elképzeléseiről annyi ismert, hogy 200 főben maximálná a képviselők számát, ennek módját azonban továbbra sem tárja a nyilvánosság elé, sőt az utóbbi időben kidolgozott számos reformjavaslat egyikéhez sem fűzött szakmailag értékelhető kommentárt.

Az MSZP részéről sincs meg a tényleges politikai akarat a megegyezésre, amit a miniszterelnök által februárban bejelentett reformjavaslat bizonyít: a választókerületek megszüntetésével olyan koncepciót tett le az asztalra, amely nyilvánvalóan nem lehetett elfogadható a pártstruktúráját a 176 egyéni választókerületre ráépített Fidesz számára. Wiener György a HírExtrának adott válaszából sem olvasható ki a megegyezés szándéka, pedig a Medián kezdeményezése kiküszöbölné a területi listák diszfunkcionalitását; ez pedig az MSZP által is szorgalmazott arányosítás felé mutatna.

Amíg a pártok nem lépnek ki a létszám-csapdából, és csak előzetesen nem egyeztetett reformjavaslatokkal állnak elő, nem várható érdemi előrelépés a választási reform ügyében. Kérdéses, hogy szükség van-e egyáltalán átfogó választási reformra. A választókerületek között kialakult, az egyenlő választójog elvét sértő aránytalanságok kiküszöbölése viszont sürgősen megoldásért kiált.