Kipusztul-e az emberiség? – első felvonás

Klímacsúcs

A Klímaklub – a meglepően fiatal Varga Dávid kezdeményezése – első, országszinten globális ülésén összegyűlt a zöld politikusok és értelmiségiek színe-java. A civil zöldek négy főbb szervezete pedig megsértődött és kiküldött újságírókkal próbálta szabotálni a gyülekezetet – már ha nagyjából akarnánk vázolni a forgatókönyvet. De érdemes megnézni kicsit közelebbről is.

A péntek reggel kilenckor kezdődött, a Hotel Intercontinentalban megrendezett konferencián érdemi és felesleges felszólalások egyaránt elhangzottak, azonban összességében hatalmas előrelépésnek tekinthető a helyi zöld-aktivitáshoz mérten (végre nem a libatépést és tömést bojkottálják). A rendezvényt a klíma klub elnöke, az akadémikus Láng István vezette le, a klub fővédnöke – aki egyben az országgyűlés elnöke is -, Szili Katalin pedig rendkívüli elfoglaltásai miatt nem tudott jelen lenni, így csak egy levelet osztott meg az egybegyűltekkel. Ebben csupán azt hangoztatta, amit a felolvasást követő szónokok is kifejtettek, köztük a nemzeti konszenzust – ami jelenleg lehetetlen, hisz ebbe mind a Fidesz mind az MSZP benne foglaltatna.

A nagy ember Brüsszelből

Az első felszólaló, az esemény negyedénél lelécelő Stavros Dumas EP képviselő, az EB környezetvédelmi bizottságának elnöke. A már ismert terveken (2020-ra 20 százalékkal javítani az energiahatékonyságot, 20 százalékkal növelni az újratemelődő erőforrások használatát, és 20 százalékkal csökkenteni a CO2 kibocsájtást) és az EU környezetvédelmehez való hozzáállásán kívül mást is mondott a brüsszeli Európa-atya.

Például méltatta a nemrég nekünk ítélt Mobility Week Award díjat, és az egész magyar hozzáállást (ami, mint az előző cikk nyomán is kiderült, nem mindenben kóser). Fontosnak nevezte, hogy a lakosság harcoljon a klímaváltozás ellen, és ezt a média és az oktatás közvetítse, de azt is megjegyezte, hogy a világ kormányainak is kiemelkedő szerep jut a csatákból. Komoly eredménynek nevezte, hogy az EU-ban sikerült a klímakérdést „alacsonyból”-ból „top prioritásba” helyezni.

Az is kiderült, hogy hatalmas eredményeket vár a decemberben rendezett koppenhágai klímacsúcstól – ami nem véletlen, hisz amerika nevében immáron Obama fog a zöldekért ringbe szállni. Valamint felhívta a figyelmet arra, hogy a zöldülés új munkahelyeket teremthet (tervek szerint EU-szerte 700.000-et) így segíthet a válságból való kilábalásból. Mellékesen pedig a természeti csapások erejét is mérsékelné, így nálunk se lennének akkor árvizek.

Együtt a Kárpát-medencében

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter alapelvként fektette le, hogy nem szabad csak Magyarországban gondolkodni, hanem a Kárpát-medencei országainak kell összefogniuk, hisz csak együtt érhetnek el eredményeket. Kifejtette, hogy az éghajlatváltozás miatt az elmúlt 47 évben hazánk hőmérséklete 1 fokkal növekedett, a csapadék csökkent, és ez az ütem csak gyorsul (az EU szerint 2 fok a kritikus küszöb), valamint a világon egyre több szélsőséges természeti esemény is ehhez köthető.

Elmondta, hogy hazánk célja – az EU-s doktrínákon kívül – a 13 százalékos megújuló forrásokból származó energiahasználat. Kitért az épületek energiatakarékosságnak növelésére, a szemléletformálás rendkívüli fontosságára, és arra a tényre, hogy a lakosság használja el az ország energiaigényének 30 százalékát (aminek 70 százaléka fűtés és meleg víz), akik viszont roppant mód pazarolnak. Szerinte szakpolitikai összhang kell – ami esélytelen. Csakhogy az idő sürget, így lépnünk kell, méghozzá azonnal – zárta beszédét.
@@

Védd a fákat, egyél hódot!

Gráf József földművelésügyi miniszter szerint a klímaváltozás legérintettebb területe a mezőgazdaság. Bár a magyar mezőgazdaság roppant jó feltételekkel rendelkezik és az EU élmezőnyében lovagol – reméljük nem úgy mint a környezetvédelem -, de az egyre nagyobb aszály nem tesz jót neki. Kifejtette, hogy csupán „álvita” a bioüzemanyagnak és élelmiszernek szánt termény körülötti párbeszéd, ugyanis a mezőgazdaság mindkettőt elégségesen meg tudja oldani (10 százaléknyi földterület kell a bioüzemanyagoknak).

Elmondta, hogy folyamatosan nő mind az energia, mind az élelmiszeréhség (bár a magyarság fogyatkozik), de a magyar gazdaság képes mindkettőt kielégíteni. Rátért arra is, hogy a fák, vagyis az erdőgazdálkodás kiemelt szerepet játszik a klímavédelemben, de itt is teljesen rendben vagyunk. Hisz a valaha 1,1 millió hektárnyi erődterület mára kétmillió fölé ment, és több fát ültetnek, mint amennyit kivágnak (még akkor is, ha ebbe beleszámoljuk az orvvágókat). Szót ejtett növényeink genetikájának értékéről, és megőrzésükre tett előfeszítésekről is.

Ha BKV-t használsz, azzal a földnek jót teszel…

Molnár Csaba, a miniszterként ifjú titánnak számító közlekedésért és energiáért felelős szakpolitikus szerint „hétköznapi életünk legnagyobb problémája a globális felmelegedés” (szerintünk a cigánykérdés, ami itt is előjött, de persze az se lényegtelen, hogy kihalunk-e) és „mára a mindennapi élet része lett az energia” (nyilván nem járt még Kongóban). Véleménye alapján három nagy kihívás elé nézünk: ezek az energiafüggőség csökkentése, az éghajlatváltozás kezelése, és a nemzeti összhang megteremtése (vajon melyik a leglehetetlenebb?). Azt is kifejtette, hogy hiába alacsony most a fosszilis energiahordozók ára, ez hosszútávon változni fog, így az energiafüggőséget minél előbb kezelni kell.

Az eszközök, amikkel megfelelhetünk a kihívásoknak nem túl széleskörűek, de legalább közismertek. Ilyen az atomenergia, a tömeg és alternatív közlekedés növelése a kocsikázás terhére, valamint az energiapolitika megreformálása (ehhez 2020-ig 380 milliárd kellene, jelenleg az összeg egynegyede áll rendelkezésre). Elmondta hogy az EU energiafüggősége 2030-ra a jelenlegi 50 százalékról 65-re fog nőni, és hogy az energiaipar a közlekedéssel karöltve a világ CO2 kibocsájtásának 78 százalékáért felelős. Olyan bölcsességre is futotta idejéből, hogy „a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el” – utalva ezzel az energiatakarékosság fontosságára.