Már a nagykövetek munkájáért is a Fidesz a felelős?

A testületi ülés napirendjén szerepelt két nagykövetjelölt meghallgatása: Akóts Kláráé, akit Magyarország ENSZ-nagykövetének, és Szentiványi Gáboré, akit a stockholmi diplomáciai képviselet élére jelöltek. Mindketten megkapták a szavazatok többségét az MSZP és az SZDSZ képviselőinek támogató voksával; a Fidesz és a KDNP nem szavazott.

Az eredetileg zártnak meghirdetett ülést rövid időre nyilvánossá tették, miután a nagykövetjelöltek meghallgatása előtt parázs vita bontakozott ki a képviselők között Németh Zsoltnak, a bizottság fideszes elnökének bejelentéséről, miszerint pártja a következő választásig nem támogatja új nagykövetek kinevezését.

Horváthné Fekszi Márta feltette a kérdést: olyan misszióvezető szolgálja-e jobban az ország érdekeit, aki az országot teljes felhatalmazással tudja képviselni, vagy olyan, aki nem bírja a parlamenti pártok egy részének a támogatását, s ezzel gyengül érdekérvényesítő képessége.

A külügyi államtitkár az ülés után az MTI-nek nyilatkozva példátlannak nevezte, hogy a Fidesz a nagykövetek meghallgatása előtt nyilvánosságra hozta állásfoglalását, amellyel – szavai szerint – az ellenzéki párt lényegében megfenyegette a külügyi dolgozókat, a nagyköveti kart. Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz a választásokra hivatkozva szólította fel a kormányt, hogy állítsa le a nagyköveti meghallgatásokat és a jelöléseket – mondta.

A parlamenti választások 2010-ben lesznek – szögezte le. Felidézte, hogy Martonyi János külügyminisztersége idején, a 2002. májusi parlamenti választásokat megelőzően január és április között hét nagykövetet nevezett ki az akkori, Fidesz vezette kormány.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a mostani nagykövetváltások a kinevezések szokásos rendjébe illeszkednek, egyik sem rendkívüli vagy előrehozott.

Horváthné Fekszi Márta visszautasította a Fidesznek azt a javaslatát, hogy ügyvivők lássák el a külképviseletek vezetését. Rámutatott: "aki csak egy kicsit is ért a diplomáciához, tudja, hogy ügyvivői szintre leszállítani a képviseletek vezetését jelzésértékű: arra utal, hogy a kapcsolat két állam között vagy egy nemzetközi szervezet vonatkozásában mélyponton van, illetve a küldő ország nem tartja fontosnak az adott viszonyt".

Végül leszögezte: mindkét, kedden meghallgatott jelölt szakember, nem pártpolitikai kinevezésekről van szó.