Izraeli kémbotrány Libanonban

2004 decemberében Moshe Katsav, izraeli elnök európai közvetítéssel, arra kérte a szír kormányt, hogy juttassa vissza annak az izraeli kémnek a maradványait, akit még évtizedekkel ezelőtt buktattak le. Eli Kohent 1965-ben végezték ki, miután bizonyítást nyert az izraeli titkosszolgálati érintettsége.

Tavaly júliusban új fejezete nyílt a három ország között zajló néha titkos, néha teljesen nyílt háborúnak. A győztes itt sem lehet más, mint az információk birtokosa. Ali al-Jarrah is tisztában volt küldetése fontosságával, ahogy a tetemes kockázattal is, mely életét több mint 20 éve szüntelenül fenyegeti. Most mégis katasztrofálisan óvatlannak bizonyult.

Gyanús költekezések, gyakori utazgatások

Körülbelül hat évvel ezelőtt – libanoni szomszédságának vallomása szerint – al-Jarrah egy háromszintes villát építtetett, melyet aztán a legdrágább terrakotta tetővel fedetett le. A szerény körülmények között élő maraj-i közösség már ekkor ferde szemekkel kezdett  tekintgetni a jól ismert férfira, az pedig már egyenesen gyanúsnak tűnt, hogy a villa gigászi kovácsoltvas kapui előtt néha német nemzetiségűnek sejtett „pásztorok” strázsáltak.

Raja Mosleh, palesztin háziorvos, korábban al-Jarrah személyes jó ismerőse. Amikor azt kérdezte barátjától, hogy honnan szerezte a pénzt, az ősz hajú férfi azt válaszolta, hogy ajándékba kapta a távol élő, gazdag brazil rokonoktól. Mivel a hasonló, külföldről érkező rokoni felajánlások mindennapos gyakorlatnak számítanak Libanonban, a doktor nem gyanakodott.

Arról sem tudott senki – még a feleség sem -, hogy al-Jarrah-nak egy titkos hitvese volt a libanoni-szír határ közvetlen közelében, ahol Jarrah-t a legtöbben egy egyszerű, utazgató munkásembernek ismerték. A maraj-i és a masnaa-i feleségek között ingázó férfinak így remek lehetősége nyílt, hogy minden felesleges magyarázkodás nélkül tartózkodjon a forró és szigorúan ellenőrzött határtérségben.

Addig jár a korsó…

Tavaly nyáron al-Jarrah Szíriába utazott, ám hazatértében még a szír határon előzetes letartóztatásba helyezték – mondta Maryam Shmouri, a maraj-i feleség a New York Times-nak. „Nagyon feszült volt, teljesen ki volt magából kelve” – részletezte férje állapotát az elsőszámú hitves. Azon az éjszakán, amikor elutazott, Maryam-nak csak annyit mondott, hogy Bejrútba kell mennie, de a váratlan „üzleti útról” soha nem tért vissza.

Három hónap múlva, az aggódó asszonyt felhívta a Libanoni Hadsereg, és tudtára adták, hogy férjét letartóztatás alá helyezték. Csak néhány héttel ezt követően engedélyezték neki, hogy találkozzon al-Jarrah-val, aki ekkor „borzasztó állapotban volt a kimerültségtől”. A libanoni hatóságok már a letartóztatás előtt kiadták a körözést, és plakátokat helyeztek el az ország különböző pontjain, melyeken al-Jarrah látható egy egyszerű fekete pulóverben, ahogy egy fehér-kék háttér előtt mosolyog.

A vallomás (?)

A legtöbbek számára csak iskolai adminisztrátorként ismert al-Jarrah vallatása lassan egy éve folyik. Egy libanoni zárkában tartják fogva és a feleség nyilatkozata szerint teljesen ártatlanul kínozták meg. A vád szerint elárulta hazáját egy ellenséges országnak, ám ezt a család és a barátok túlnyomó többségének még mindig nagyon nehezére esik elhinni.

Magával a gyanúsítottal jelenleg nem lehetséges interjút készíteni, ügyét a libanoni hadbíróság vizsgálja. A vádpontok között szerepel, hogy jelentéseket és fényképeket küldött palesztin terrorcsoportokról és a Hezbolláhról Izraelnek, valamint folyamatosan figyelte a határ menti katonai mozgásokat, beleértve ebbe talán az olyanokat is, mint a szír légvédelmi fegyverek Libanonba özönlését Nasrallah számára.

A kihallgatást vezető tisztek szerint a vád kellően alapos, lévén, hogy al-Jarrah a mai napig nem volt képes magyarázatot adni az óvatosan kitervelt külföldi utazások, a két feleség és a rejtélyes pénzösszegek forrását illetően. Saját elmondásuk szerint al-Jarrah beismerte, hogy az I. Libanoni Háborút követően (1983) izraeli tisztek alkut kötöttek vele, majd szabadon engedték. Az egyezség értelmében 300 000 dollárt kap a szíriai hadsereg és palesztin militánsokkal kapcsolatos információkért cserébe.

A jéghegy csúcsa

2000 óta több tucat libanoni lakos keveredett kollaboráns gyanúba a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből. A megszállt területeken tevékenykedő beépített ügynökök közül, csak néhányat sikerült elkapni. Jarrah motivációja komoly kérdés. A libanoni hatóságok szerint azt vallotta, hogy egyszer már megpróbált kiugrani az ügyletekből, ám Izrael nem engedte.

A világ több más országának az ügynökei lehetnek még beépítve a kaotikus libanoni társadalomba, Jarrah letartóztatása csak csekély információval szolgálhat az összképről. Ha a vádak és a vallomások igaznak bizonyulnak, az könnyen vonhat maga után halálos ítéletet is. Mark Regev, Izrael miniszterelnöki szóvivője markánsan megtagadta a Jarrah üggyel kapcsolatos bármilyen jellegű nyilatkozat lehetőségét: „Nem tartozik a gyakorlatunkhoz, hogy nyilvánosan beszéljünk az ilyen jellegű tárgyalásokról ebben, vagy bármilyen ehhez hasonló ügyben” – idézi az NY Times.