„A nagy csapás még csak most jön” – miközben senki sem tudja, meddig tart és miért zajlik a háború

A hadügyminiszter, Pete Hegseth szerint a hadjárat világos célokat követ, ám Trump hétfői megszólalásáig ezek nem voltak egyértelműek. Az elnök végül négy célt nevezett meg: Irán rakétaképességeinek megsemmisítését, a haditengerészet felszámolását, az atomfegyver megszerzésének megakadályozását, valamint a terrorista csoportok felfegyverzésének leállítását.

Folyamatosan változó nukleáris indokok

A kommunikáció legnagyobb fordulata az iráni nukleáris fenyegetés megítélésében látható. Trump közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff februárban még azt állította, hogy Irán napokra lehet a bombagyártásra alkalmas urán előállításától. Nem sokkal később az elnök azt mondta, Irán hamarosan az Egyesült Államokat is elérni képes interkontinentális rakétákat fejleszt.

Ezzel szemben a külügyminiszter, Marco Rubio szerint Irán jelenleg nem is dúsít uránt. Ráadásul az amerikai hírszerzés egyik jelentése – amelyről a CNN is beszámolt – azt rögzítette, hogy egy amerikai célpontokat elérő iráni rakétaképesség legkorábban egy évtized múlva lehet reális.

Hegseth hétfőn már új megközelítést alkalmazott: szerinte Irán hagyományos fegyverekkel – rakétákkal és drónokkal – épít „védőernyőt”, amely később a nukleáris zsarolás alapja lehet. Ez lényegében visszalépés az azonnali nukleáris fenyegetésről szóló korábbi állításokhoz képest.

A kormányzat azzal is érvelt, hogy Irán rövid időn belül amerikai erőket támadhatott volna a térségben. Ugyanakkor hírszerzési források szerint erre nem volt konkrét jel, amennyiben az Egyesült Államok vagy Izrael nem lép elsőként. Ez kulcskérdés a katonai akciók nemzetközi jogi megítélése szempontjából.

Rendszerváltás – igen vagy nem?

A csapások után Trump nyíltan a rendszerváltást is célként nevezte meg, és az iráni ellenzéket hatalomátvételre biztatta. Azóta azonban a kormányzat igyekszik tompítani ezt az üzenetet: Hegseth szerint „ez nem rendszerváltó háború”.

Közben ellentmondások jelentek meg az iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei sorsával kapcsolatban is. Trump utalt arra, hogy likvidálták, míg republikánus képviselők szerint az amerikai fél nem a politikai vezetést célozta.

Zavar a folytatásról is

Trump egyszer néhány napos, máskor többhetes hadműveletről beszél, és azt is jelezte, hogy a harcok akár tovább is elhúzódhatnak. Az üzenetek kavalkádja egyre inkább a 2003-as iraki háború előtti kommunikációt idézi, amikor George W. Bush kormánya a tömegpusztító fegyverekre hivatkozva indított támadást.

Ezúttal azonban az ellentmondások nem évek, hanem órák és napok alatt bontják le a hivatalos magyarázatokat.