Belföld
Több mint száz áldozat, milliárdos károk a MÁV-nál
Mondják, statisztikailag a vasút a legbiztonságosabb közlekedési eszköz. Ilyen tekintetben állítólag nem csak a közúton, hanem a vízen vagy levegőben szállító járműveket is képes lehagyni.
Gyilkos számok
Kezdjük ezzel: hány közúti balesetben volt érintett tavaly a magyar vasúttársaság? Mint a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóságán megtudtuk, 2008-ban 94-szer ütközött vonat gyalogossal vagy közúti járművel. Ebből 13-szor személyt ütöttek el, s a szám ezúttal valóban szerencsétlen: tizenháromból tizenketten meghaltak, az egy szem túlélő is súlyos sérüléseket szenvedett. Gépjárművel 81-szer „találkozott” vonat, ezek következtében 23 gépjárműben tartózkodó személy meghalt, 39 megsérült, 1 utas pedig a vonaton sérült meg. Az elmúlt 10 évben több mint 1000-szer ütközött vonat autóval, a balesetek csaknem 500 halálos áldozatot követeltek. A „gyilkos számok” csökkentése érdekében a MÁV 2003-ban elindított egy átfogó sorompó-programot. Valószínűleg ennek is köszönhető a tavalyi év relatíve kedvezőbb mérlege. (Az elmúlt 10 esztendő statisztikáját tekintve egy évre átlag 100 közúti baleset és közel 50 halálos áldozat jut.)
Féktelen sorompók
A MÁV illetékesei a balesetek kapcsán lapunknak leszögezték, hogy hiába igyekeznek folyamatosan építeni, korszerűsíteni a vasúti átkelők biztosító berendezéseit, ha a sofőrök kutyába sem veszik a szabályokat. Emlékeztetnek, hogy a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek 97 százalékát a közúton közlekedők figyelmetlensége, kockáztatása, a KRESZ-szabályok nem megfelelő ismerete okozza. Minden sorompó újabb lépés a biztonság felé, de a szemafor nem tud fékezni, így nem pótolhatja az emberi figyelmet, a szabályismeretet, lényegében az előírások betartását – vélik a magyar vasútnál. Németországban hasonló az átjárók biztosítottsági foka, mint itthon, ám ott lényegesen kevesebb a biztosított átkelőkben bekövetkezett balesetek aránya, ami a közlekedési morál magasabb szintjére utal –mondják.
Háztáji balesetek
Forrás: Magyar Államvasutak
Ugyanakkor nem csak a közutak mentén veszélyes vonattal találkozni. Mi több, az úgynevezett „háztáji balesetek” (pályaudvarokon, szerelvényeken bekövetkező szerencsétlenségek) jóval gyakoribbak. 2008-ban a MÁV által üzemeltett vonalakon összesen 107 személy vesztette életét és 338 személy sérült meg, igaz, ebben már benne vannak az útátjárókban, nyílt pályán történt esetek is.
Az ezek következtében meghalt és megsérült személyek 30 százaléka a vasúti pályán tiltott helyen átjáró személyek elütéséből, további 30 százaléka az utasok mozgó vonatra fel, illetve mozgó vonatról leugrása miatt, harmadik része pedig a vonatok megközelítése közben a peronon bekövetkezett megbotlásokból, esésekből történt. Áramütés – a 25 kV-os vasúti felsővezeték illetéktelen megközelítése miatt – 5-ször történt, emiatt 6 személy sérült meg. Öngyilkossági kísérletből is „akadt” néhány. Összesen 103-an feküdtek a sínek alá, a mérleg 91-12 a holtak „javára”.
Egyéb rosszaságok
„2008-ban a MÁV Csoport területén 2807 vagyoni kárral járó esemény történt, ez 183 millió Ft értékű kárt okozott.” – szól a vasúttársaság visszafogott válasza, mikor arról kérdezzük, mit lehet tudni az egyéb, nem véletlen „balesetekről”, vagyis: hány bűncselekmény (lopás, rablás stb.) történt tavaly a szerelvényeken és a pályaudvarokon? Holott 183 millió nem kevés pénz, arról nem is beszélve, a bűncselekmények döntő többségét aligha szimpla pályaudvari szarkák követték el. A számokból kiderül: egy-egy esetben átlag 65 ezer forintot zsákmányoltak az elkövetők. És néhány adat a vandálokról. Információink szerint tavaly 273 vonatot hajigáltak meg kővel, 644-et belülről rongáltak meg, de nem jártak jobban a pályák és építmények sem, ezeket közel 300 támadás érte. Kiderült, hogy éves szinten mintegy 2 milliárd forintot (!!!) költ a MÁV a rongálók elleni küzdelemre.
Egy kis „színes” a végére
KRESZ 39. § (1): A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A közúti jármű vezetője köteles a jármű sebességét a vasúti átjáró előtt elhelyezett veszélyt jelző táblánál lakott területen legfeljebb 30 km/órára, lakott területen kívül legfeljebb 40 km/órára csökkenteni, és a vasúti átjáróig ezzel a csökkentett sebességgel kell haladni.
…(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.
Forrás: MÁV, KRESZ
Évről évre úgy 70 millió Ft kárt okoznak a MÁV-nak a színesfém-tolvajok. 2008-ban még az átlagnál is nagyobb összeget, 78 millió forintot tett ki a rezesbandák bevétele. A legnépszerűbb műfaj évek óta a kábellopás, tavaly 567 esetben fordult elő (45 milliós veszteség), ezen túl azonban a közvetett és közvetlen károk együtt újabb 100 millió Ft-ot tesznek ki – áll a MÁV tájékoztatásában.
„Síntiszta” matematika
Előbbiekből két dolog derül ki. Először is: bármennyire igaz, hogy a vasút a legbiztonságosabb közlekedési eszköz, a számokból látszik, bőven lenne még hova előrelépni. Leginkább talán közlekedési morál tekintetében. Másodszor: kétmilliárd az még akkor is kétmilliárd, ha a MÁV-ról van szó. (Legtöbbünk szemében a Magyar Állami Vasút lényegében egyet jelent a Nagy Feneketlen Zsákkal, rajta sok-sok folttal és még több szakadással.) Gondoljunk bele: micsoda felzúdulás kísérte annak idején a kormánynegyed felépítésének tervét (csak, hogy sínek közelében maradjunk), majd kudarcát. Holott ott „mindössze” X milliárd forint eltapsolásáról, egyszeri mutatványról volt szó. A MÁV pedig annak a summának minden egyes évben a másfélszeresét költi el, ha nem is értelmetlen célra, de értelmetlen pusztítás következményeként. És a magyar vasút még csak egy zsák a sok közül. Ki tudja, következő körképünk talán arról szól majd, hogy mennyi megtakarítást lehetne összesöprögetni a nagy állami intézmények portáján az össznépi spórolás közepette…