Tudomány
Máshogy működik a magányos emberek agya
A magányos emberek agyának jutalmazással összefüggő területén kisebb aktivitás figyelhető meg társasági helyzetekre válaszul - közölték amerikai pszichológusok. Az még nem egyértelmű, hogy a szociális elszigeteltség csökkenti az agyi jutalmazó választ, va
A magány egyre gyakoribb a modern társadalmakban, ezért is fontos a Chicagói Egyetem kutatóinak vizsgálata, melyben 23 főiskolás lány agyi aktivitását mérték funkcionális mágneses rezonanciás (fMRI) készülékkel.
A tesztalanyokkal először kérdőívet töltettek ki, hogy megállapítsák, mennyire érzik magukat szociálisan elszigeteltnek vagy magányosnak. Az fMRI vizsgálat közben olyan képeket mutattak nekik, melyeken emberek láthatóan jól érzi magukat együtt. A kutatók úgy találták, hogy ettől a látványtól a magányosok agyában a striátum (az agy belsejében levő szürkeállomány, egyike a törzsdúcoknak) alsó (ventrális) részén sokkal kisebb aktivitás keletkezett, mint a többieknél. A ventrális striátum az agy jutalmazási folyamatában vesz részt egy ingerületátvivő anyag, a dopamin közreműködésével.
Ugyanez az ősi jutalmazási mechanizmus aktiválódik az agyban például az ételekkel és a pénzzel összefüggésben is.
John Cacioppo kutatásvezető szerint a magányos embereknél a nem-szociális jellegű dolgok kelthetik ezt a jutalmazási választ. A háztartások mérete egyre kisebb a modern társadalmakban, 2010-re például az amerikaiak 10 százaléka él egyedül – tette hozzá a pszichológus. A tanulmány – amely a Journal of Cognitive Neuroscience című szaklap legfrissebb számában jelent meg – felveti annak lehetőségét is, hogy az ok-okozati összefüggés fordított: a magányra való hajlam ered abból, hogy szociális jellegű jutalmakra csökkent válasz keletkezik a ventrális striátumban ezeknél az embereknél.