Kitüntetik a hős kézilabdázót

Tájékoztatása szerint Uros Vilovski február 8-án hajnalban, a Cozma-gyilkosság idején megmentette csapattársa, a horvát Ivan Pesic kapus életét, ugyanis ölben és vállon vitte be az erősen vérző, kétméteres és százkilós kapust a kórházba – mondta az elnök.
Hozzátette: a kórház orvosai szerint Uros Vilovski ezzel a cselekedetével megmentette a csapattársa életét. Az orvosok ugyanis azt mondták, hogy ha 5-10 perccel később kerül kórházba Ivan Pesic, akkor már nem lehetett volna rajta segíteni, mert elvérzik – tette hozzá a klubelnök.

Kitért arra is, hogy kézilabdázójuknak e "hőstettéről" az eset utáni napokban azért nem beszéltek, mert ez a bűnügy "történeti tényállási részéhez tartozik", ezért arról csak a rendőrség lett volna illetékes híradással szolgálni.

Az elnök azonban most elmondta: Uros Vilovskit február 8-án hajnalban egy nagy csapat kigyúrt alak kergetni kezdte az utcán, s mivel anyanyelvén kiabált, ezért "nagy valószínűséggel a cigányok megijedtek", hogy oroszokkal kerültek összetűzésbe, így felhagytak az üldözésével.

Hunyadfalvy Ákos szerint Uros Vilovski egy háztömböt megkerülve visszatért a helyszínre – noha nem tudhatta, hogy onnan eltűntek-e vagy még ott vannak a támadóik -, s látta a betonon fekvő és erősen vérző Ivan Pesicet, aki így szólt hozzá: "gyere segíts, megszúrtak, elvérzek!"

Az elnök elmondása szerint Uros Vilovski igyekezett a kezével és valamilyen ruhadarabbal elszorítani a vérző sebet, majd a társát felkapva rohant vele a 400 méternyire lévő kórházba.

Amit ez az ember művelt, az a mi szemünkben "egy hőstett", s ha valaki életmentésért elismerésben részesülhet, az Uros Vilovski.

Debreczenyi János, Veszprém polgármestere szerdán este az MKB Veszprém-Tatabánya kézilabda mérkőzés előtt a város arany emlékérmét adta át Uros Vilobskinak.
Hunyadfalvy Ákos szerint ez az első lépés volt annak érdekében, hogy a köszönet, az elismerés kifejeződésre jusson Uros Vilovski "hősies helytállása", emberi nagyszerűsége iránt.

Az elnök szerint a játékosok félnek, nyilatkozni nem akarnak, ugyanakkor nem értik, hogy a huszon-egynéhány támadójuk közül miért csak öten vannak eddig őrizetben.