Bajban az OTP? Ugyan már!

A vezető részvények mindegyike jelentősen esett. Közülük pedig a legnagyobb, mintegy 12 százalékos leértékelődést most is a napok óta gyengélkedő OTP szenvedte el, ezzel magával rántva a BUX-indexet is.

A kedvezőtlen hírek miatt odáig fajult a helyzet, hogy az OTP részvényeit tegnap limit nélkül adták el a külföldi nagybefektetők, azaz határoztak meg minimumárat, mindenképpen szabadulni akartak a bankpapíroktól.

Déri Viktor, a Budapesti Értéktőzsde Kereskedelmi Bizottságának ex-elnöke szerint „most jelentősen alulértékeltek az OTP-részvények. Meglátásom szerint nincs gond a bankkal, ez a legutóbbi gyorsjelentésében is megmutatkozik. A részvényei árfolyamcsökkenését különböző spekulációk, illetve az a tény okozhatja, hogy az utóbbi időben jelentősen csökkent a pénzintézet nyeresége.”

A tőzsdén azonban nem csak az OTP szenved: nagyon negatív a hangulat a piacon a bankokkal szemben, ennek elsősorban az is az oka, hogy jelentősen romlik a pénzintézetek hitelportfóliója.

Nemzetközi segítség kellene?

A magyarországi bankokhoz hasonló nehézségekkel küzdenek a régió országainak pénzintézetei is. A látványos visszaesések természetesen nem kerülték el a nemzetközi pénzügyi szervezetek, a Unió, illetve a hitelminősítő intézetek figyelmét sem.

Egyes hitelminősítő intézetek már-már a kelet-közép-európai régió bankrendszereinek összeomlását vizionálják. A Moody’s napokban kiadott figyelmeztetésében is erre világít rá. Az intézet szerint kétséges, hogy az anyabankok még sokáig tudnák tőkével ellátni leánybankjaikat, hiszen nekik is pénz kell, így a piacról kellene forrást szerezniük. Onnan viszont jelenleg nagyon nehezen lehet tőkéhez jutni.

Egy másik ilyen intézet, a tekintélyes Fitch pénzügyi intézményekért felelős vezetője a minap a Reuters-nek elmondta: „egyre több a kérdőjel arra vonatkozóan, vajon mekkora segélycsomag lenne elérhető, ha egy nyugati bank valamelyik feltörekvő piacon működő leánybankja finanszírozási problémával szembesülne. A devizahitelek egyre növekvő számú bedőlése egész Közép- és Kelet-Európa bankjait nagy nyomás alá helyezi, s ez kihat az anyabankokra is. Normál esetben elvárnánk egy nyugat-európai banktól, hogy saját maga, esetleg kormányzati segítséggel, de megoldja a problémáit, akár fejlett, akár feltörekvő országban merülnek azok fel, most azonban nem normális időket élünk.”

A Világbank elnöke, Robert Zoellick a Financial Times-nak adott interjújában egy globális szintű támogatást sürgetett. Hangsúlyozta, hogy elsősorban az Európai Unió részéről lenne szükség több támogatásra. „20 évvel ezelőtt egyesült újra Európa, tragédia lenne, ha hagynánk ismét szétszakadni” – mondta Zoellick.

A Világbank elnöke így csatlakozott azokhoz, akik a régió mielőbbi megsegítését szeretnék elérni. Korábban az osztrák pénzügyminiszter is felvetett már a régió bankszektorának megsegítéséről szóló javaslatot. Josef Pröll az uniós politikai és üzleti elit lelkiismeretére és felelősségérzetére is apellálva elmondta: „Az elmúlt húsz évben óriási pénzeket kerestünk a kelet-közép-európai térségben, ezért a jelenlegi válságban támogatnunk kell a nehézségekkel küzdő régiót.”

Az Európai Bizottság részéről Joaquín Almunia, az unió pénzügyi biztosa kommentálta a kelet-európai régióval kapcsolatos fejleményeket. Almunia azt mondta, hogy elsősorban a térség devizáinak komoly gyengülése „aggasztja”, s emiatt a jövőre vonatkozóan megfontoltságra intette a térség döntéshozóit a különböző szóbeli intervenciókkal kapcsolatban.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az euróövezeti és az euróövezeten kívüli országok kormányainak közösen kellene megszerezniük az EU támogatását egy 100 milliárd eurós bankmentő csomaghoz. Szerinte a régió országainak nem külön-külön, hanem együttesen kellene lobbizniuk ezért a pénzalapért, és így erős szövetséget lehetne összekovácsolni.

Az európai együttműködés azért is szükséges lehet, mert például Magyarországon a bankrendszer már hozzávetőleg 80 százalékban külföldi kézben van, a nemzeti szabályozások pedig nem tudják megfogni azt a krízist, ami most kialakult. Kiemelte: a magyar kormány elsőként, már a válság kitörése előtt egy egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer létrehozását javasolta.

„Világossá kell tennem, hogy a külföldi kormányok felelősséggel tartoznak bankjaik leányvállalataiért” – nyilatkozta Gyurcsány.

Déri Viktor szerint elsősorban nem a régiós pénzintézetekkel, hanem a nyugati bankokkal van a probléma. Véleménye szerint ez azért alakult így, mert „ alapvető gond volt (és ma is az), hogy a bankok nem hiteleznek egymásnak, a szükséges pénzt csak a piacon vagy a jegybankoktól lehet beszerezni. A régiós (leány)bankoknak is ezért főleg likviditási problémáik vannak. Az anyabankok egyre több forrást vonnak ki a leánybankjaikból és ezzel a csőd felé húzzák őket.” A szakember szerint azonban „nem kellene őket megsegíteni – főként nem állami pénzből – , hiszen a pénzügyi világ alapvető jellemzője a kockázat, amelyhez természetesen bizonyos felelősség is kapcsolódik.”

A kiút lehetséges iránya: az államosítás

A pénzvilágban mindig is volt egy-egy olyan tekintélyes, kiemelkedő pozícióban lévő és a pénzügyi folyamatokat zseniálisan átlátó szakember, akinek a szavára mindig, minden körülmények között figyelni kell. Az egyik ilyen személy Alan Greenspan.

Greenspan évtizedekig az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke volt. A már visszavonult pénzügyi guru a héten kiadott nyilatkozatában azt vizionálja, hogy a mostani krízis következő fázisaként hamarosan a hitelbedőlések miatti gondokkal kell szembenézni. Ezért ő azt tartaná helyes megoldásnak, ha (ideiglenesen) államosítanák a bankokat.

A nyilatkozatban foglaltakat az Európai Unió motorja, Németország máris a magáévá tette. A német kormány ugyanis már megfogalmazta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében lehetővé válik a bankok államosítása. A kormány közvetlen célja elsősorban a pénzügyileg megrendült helyzetben lévő Hypo Real Estate bank teljes összeomlásának megakadályozása, de természetesen a jövőben kritikus helyzetbe került bankokra is kiterjedne.