Tudomány
Nagyon ritka hangszer-lelet
Ritkaságot, egy épségben maradt avar kori csontfurulyát találtak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei az épülő M6-os autópálya nyomvonalán, Daruszentmiklós határában. A különleges hangszer megszólaltatására a népi hangszerek világában
A KÖSZ régészei az M6-os autópálya Szekszárd-Mohács közötti szakaszán végzett megelőző régészeti feltárás alkalmával Daruszentmiklós határában lelték meg a VII-VIII. századból való csontfurulyát – közölte szerdán Szűcs József, a szolgálat kommunikációs referense az MTI-vel.
A régészek szerint a hangszer minden szempontból különbözik a Magyarországon eddig talált, hasonló korból származó furulyáktól. A korábban előkerült hangszerek az úgynevezett kettős sípok típusába sorolhatók, kivétel nélkül madarak körülbelül 18 centiméter hosszú csontjaiból készültek, hat-hat hangnyílással. A Fejér megyei falu határában talált lelet ezzel szemben kecske vagy juh lábszárcsontjából készült és csak három nyílás van rajta.
Mivel a maga nemében egyedülálló tárgyról van szó, felvetődött a kérdés: milyen módon szólaltathatták meg ezt a hangszert? Vajon "egyszerű" furulyáról van szó, vagy nádsíppal kiegészítve játszottak rajta? A kérdés eldöntésére Dresch Mihály furulya-, szaxofon- és klarinétművészt kérték föl.
A muzsikus véleménye szerint a valóban érdekes lelet valószínűleg jelzősíp lehetett, amellyel az állatokat hívták vagy figyelmeztették.
Dresch Mihály közölte: a gondosan megmunkált, majdnem 12 centiméter hosszúságú csontdarabon mindössze három lyuk van. Rövidsége miatt elég éles, magas a hangja, de egy kis trillás dallam megszólaltatására alkalmas.
"Látszik a kialakításából, hogy ez egy peremfurulya, úgy kell játszani rajta, mint a pánsípon. Ennek ellenére a megszólaltatása nem olyan egyszerű, mert a csont széle már kissé elkopott, pont ott, ahol fújni kellene" – mondta el az MTI-nek a zenész.