Sztárhírek
Pocsolyarészeg pénzügyminiszter
A Wall-Street póznáin lassan csokorba lógnak a brókerek, a világot rég nem látott munkanélküliségi hullám borítja el, nekem lassan Piroskaszörpre sem marad pénzem, nem hogy még sörre.
Kombó
Nakagawa a római G7 csúcson enyhén borgőzös stílusban részletezte a világsajtó előtt a japán gazdaság kétségbeejtő helyzetét. A jelenlévők szerint magatehetetlenül részeg volt, amiben lehet némi igazság, ha az ember végignézi a világhálót szinte azonnal elborító gageket. Az elnökúr utólag azt nyilatkozta, hogy csupán néhány korty („nem többet egy pohárnál”) bort ivott útban a konferenciára, de mivel kellemetlenül meg volt fázva, néhány lázcsillapítót is bevett.
A szépen huzatolt, pompás pulpituson Nakagawa akhilleuszi küzdelmet vívott a szavakkal és számokkal, mialatt közvetlenül mellette a Bank of Japan vezérigazgatója – arcából ítélve – borzasztóan szeretett volna máshol lenni. A pénzügyminiszter érdemére legyen mondva, hogy nem hogy megfakult iskolás emlékek felé nem kalandozott el, de többé-kevésbé még a tárgynál is tudott maradni. Válaszai néha visszhangosan gurgulázóak voltak, de ami igazán szomorú, hogy az egymilliárd dolláros támogatást nem nekem, hanem az Ázsiai Fejlesztési Banknak ígérte. Egyébként annak is teljességgel valótlanul.
A pénzügyminiszter kultikusnak nevezhető szereplése csak néhány órával azután történt, hogy kormánya egy elsöprő erejű nyilatkozatot tett közzé a japán gazdaság katasztrofikus állapotáról, mely szerint az ország GDP-je harminc éve nem bukott ekkorát mint az elmúlt harmadévben. Ebből a szempontból bizony a római borocskának erősen gondűző felíze van.
A tegnap hazatérő Nakagawa már a reptéren megkapta az ellenzéki istenhozottot, ahol egy kisebb-nagyobb féle tömeg teli torokkal követelte a pénzügyminiszter lemondását. Több vezető japán politikus szerint jóvátehetetlen folt esett az ország becsületén, és az affér egy „példanélkülien szégyenteljes” üzenet volt a világ felé. „Azonnal el kellene csapni. Súlyosan megsértette a nemzet érdekét” – mondta Yukio Hatoyama a Demokrata párt főtitkára.
Másnap
Nakagawa két napja szünet nélkül azzal mentegetőzik, hogy bármi is történt Rómában, az semmiképpen nem befolyásolja Japán helyzetét és megítélését a G7-ben. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy személye meglehetősen közel áll a roppant népszerűtlen jelenlegi japán kormányfőhöz, Taro Aso-hoz. A hónapok óta tartó masszív ellenzéki offenzíva éppen kezdett kifogyni a munícióból, ám Nakagawa mostani sajátos „stand up”-ja könnyen politikai zűrzavarba boríthatja az egész szigetországot.
Ugyan ez az ember nemrég bejelentette, hogy átfogó gazdasági tervet dolgozott ki a Japánt is alapjaiban megrázó gazdasági válság ellen, és komoly társadalmi türelemre és együttműködésre számít az ország felől. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormány támogatottsága jelenleg 10% alatt van. Most, hogy a felkelő nap a pult mellett találta Nakagawát, talán időszerűnek tűnik, hogy a miniszterelnök kardja után nézzen…