Rohác Magyarországon

A szlovák férfit repülőgéppel hozták Budapestre, miután a cseh hatóságok kiadták őt Magyarországnak. Jozef Rohácot a Ferihegyi repülőtérről a rendőrség Gyorskocsi utcai épületébe szállították. A férfit rabszállítóval, több állig felfegyverkezett kommandós kíséretében vitték el.
A budapesti Aranykéz utcai robbantással, továbbá a Fidesz székházánál, a Szájer József, illetve Torgyán József lakásánál a kilencvenes évek végén elkövetett robbantásokkal is összefüggésbe hozott, s közel egy évtizede bujkáló Rohác tavaly október 27-én egy közúti ellenőrzés során bukott le Prágában. Elfogása óta a prágai Pankrác börtönben őrizték.

A prágai városi bíróság december elején döntött úgy, hogy Jozef Rohác kiadható Magyarországnak. Rohác előbb panaszt nyújtott be a kiadatási döntés ellen, de Petr Kulawiak, a prágai városi bíróság szóvivője az MTI-nek azt mondta, hogy ezt a fellebbezést Rohác később visszavonta.

A kiadatás feltétele az volt, hogy be kell fejezni azokat a büntetőeljárásokat, amelyeket a cseh rendőrség folytat Rohác ellen, a cseh hatóságok ittas vezetés és hivatalos iratok hamisítása miatt indítottak ellene eljárást. A prágai belvárosi bíróság a múlt héten meghozta döntését, és az életbe is lépett. A bíróság döntése alapján Jozef Rohácot három évre kitiltották a Cseh Köztársaság területéről, három évre eltiltották motoros járművek vezetésétől, és elkobozták a nála talált hamis iratokat. Petr Kulawiak szerint a döntést sem az államügyész, sem Rohác nem fellebbezte meg.

A BRFK december elején azt közölte: amennyiben kiadják a cseh hatóságok Jozef Rohácot Magyarországnak, a BRFK az európai elfogatóparancsban is szereplő bűncselekmény, S. (Seres) Zoltán vállalkozó elleni emberölési kísérlet miatt hallgatja ki őt gyanúsítottként.

A BRFK szerint a szlovák férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 3,5 kilogramm plasztik robbanóanyag felhasználásával távirányítású szerkezetet készített, és közreműködött abban, hogy azt 1997. június 3-án rögzítsék egy parkoló Bentley alvázára a főváros XVIII. kerületében, a Tulipán utcában. A robbanószerkezet elhelyezésének célja a rendőrség szerint Seres Zoltán vállalkozó meggyilkolása volt, de a felerősítésre szolgáló mágnes gyengének bizonyult, a szerkezet a gépkocsi indulásakor leesett, így nem következett be a robbanás. (Serest két évvel később Tahitótfaluban autójában géppisztollyal agyonlőtték. Az elkövető személye nem ismert.)
A férfi tanúként más bűncselekményekben is kihallgatható, és ha felmerül, hogy más bűncselekménnyel is meggyanúsítható, akkor a kiadatási kérelmét pótlólag ki kell egészíteni.
A BRFK szerint a szlovák férfi neve felmerült több, az 1990-es évek végén Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel összefüggésben, ezek vizsgálatát a rendőrség megkezdte. Rohác neve korábban felmerült az Aranykéz utcai merénylet kapcsán is, ám emiatt nem adtak ki ellene elfogatóparancsot.

1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffiaügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.
A BRFK még 2000-ben tartott sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a rendőrség a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsítja több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán ellen elkövetett - akkor sikertelen - merénylettel. A nyomozás kiderítette, hogy a felrobbant Polski Fiatot a szlovák Jozef Hamala, Rohác bandájának tagja vette meg hamis papírokkal. A nyomozások adatai szerint a bűnözői csoport számlájára legalább tíz, 1998 tavaszán és nyarán elkövetett merénylet írható. Így többek között a Fidesz Lendvai utcai székházánál, valamint politikusok - Szájer József és Torgyán József - lakásánál elkövetett robbantások is.